Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-12 / 108. szám

DÉLMAGYARORSZÁG KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP dásában. Hogy csat egyetlen példái mond­junk: a város most foglalkozik üzeni sza­bályrendeletének elkészítésével s attól kell félni, liogy ebben a munkában nem vehet végig részt, mert megbízatása közben vé­get ér. Ereky professzor, akinek éppen ez­zel a kérdéssel is foglalkozó munkáját ju­talmazta meg nagydíjával a Tudományos Akadémia. Mi akadálya volna annak, bogy az egyetem rektorai tagjai maradhatnának a közgyűlésnek a rektori év elmúlta után is? Aki a szegedi egyetem rektora lehet, annak jelenléte csak díszt és gazdagodást adhatna minden későbbi közgyűlésnek ís. Ha már a törvényhozás ilven fukarul bánt el az egyetemek* közgyűlési képviseletével, a törvénynek már amúgy is sürgetett mó­dosítása megoldaná ezt a kérdést is. Az egyetem rektorai necsak átvonuló vendé­gek legyenek — októbertói júniusig —, a közgyűlésen, aki egyszer ezen a kitüntető címen a közgyűlés munkájában részt ve­Chamberlain és Daladier nyilatkozata London és Páris európai politikájáról Genfben véglegezik az angol—orosz megállapodást? — Pál délszláv régensherceg római utjának nagy jelentősége Péntek, 1939. V. 12. Ereky István A Magyar Tudományos Akadémia idei •nagydíjával Ereky Istvánt, a szegedi egye­tem tudós professzorát tüntette ki. S hozzátehetjük: önmagát is kitüntette vele s emelte vele annak a megtisztelésnek díszéi és jelentőségét, aminek a nagydíj odaítélése az értékmérője. Nincs senki eb­ben a városban, aki ne a legnagyobb tisz­telettel és legőszintébb megbecsüléssel néz­ne most Ereky István tudós személye fe­lé s ne érezne szívében hálát. Mert ez a ki­tüntetés kitüntetése a szegedi egyetemnek, kitüntetése a szegedi tudományos munka­közösségnek s rangemelése annak a szelle­mi életnek, amit olykor valóban jogos büszkeséggel nevezünk szegedinek. Éreky professzor klasszikus mintaképe a magyar tudósnak és magyar nevelőnek s élő bi­zonysága annak, bogy a tudás és közvet­lenség a szellem és a szakismeret, a legtel­jesebb elméleti felkészültség s a hiányta­lan gyakorlati ismeretek megférnek egy koponyában és — szeretnénk azt monda­ni —, egy szívben is. A tudományság, amit művel, a legkor­szerűbb: a város tudománija, a közigazga­tás elmelete — nem szabályokat tanít, ha­nem az élet kormányzásának tudomá­nyát —, a városi üzemek tanán s annak a kapcsolatnak megállapítását, mely a köz igazgatása és gazdálkodása között áll fenn. Ez a kor, amelyik a szociális tevékenységet ki akarja emelni a jótékonykodás szűkös es bizonytalan keretei közül s az állami és Városi közületek elsőrendű feladatai mellé akarja emelni, nem nélkülözheti azokat a tanításokat, melyeket Ereky Istvánnak kö­szönhetünk. Mert a szociális tevékenység nem az egyébként kitűnő egri normát je­lenti, nem koldusadó koldus-ötletei és nem népkonyha-politikát. Jól gazdálkodni a közjavakkai, jól vezetni az üzemeket, me­lyek elsőrendű szükségleteket vannak hi­vatva kielégíteni, mindenki javára használ­ni fel azt, ami mindenkié s a köz tulajdo­nát a köz javára fordítani, ez a legmaibb feladat, a legkorszerűbb program s ezt ta­nítja az Akadémia koszorújával ékesített munkájában is a szegedi egyelem kiváló­sága, Ereky István professzor. Ereky professzor pár hétig még rekto­ra az egyetemnek s ezen a címen tagja a Város törvényhatósági bizottságának is. A törvényhozás vagy huszonöt részben váro­si, részben állami tisztviselőnek biztosít he­lyet a városi közgyűlésben s ezek között nz egyetem mindenkori rektoráriak is. A különbség csak az, bogy míg a többi tiszt­viselő évekig, esetleg évtizedekig tagja le­het a közgyűlésnek, az egyetem rektora há­rom, vagy négy közgyűlésen vehet csak részt. A választások netn alkalmasak arra, hogy a törvénynek ezt a városi életet sze­gényítő hiányosságát pótolják s jól tudja azt. mindenki, hogy — ne sértsünk meg senkit —, nemcsak a tudás, nemcsak a hi­vatoftság, nemcsak az alkalmasság érvé­nyesül akkor, amikor a polgárság a köz­gyűlési tagjait megválasztja. A város kény­telen lemondani azoknak közvetlen muu kásságáról. akik legtöbb tudással lehetné­nek segítségére a nehéz uroblémái megol­Loridon, május 11. Minden más kérdést hát­térbe szorít az angol közvéleményben a szov­jetkormánnyal folytatott tárgyalások ügye. Be­avatott helyen úgy tudják, Halifax lord kül­ügyminiszter táviratot intézett Molotov kül­ügyi népbiztost, akit meghívott Genfbe. A két ország között megkötendő megállapodáso­kat úgy l(iszik Genfben akarja véglegesíteni az angol külügyminiszter. A genfi angol—orosz tárgyalásoknak angol politikai körökben a leg­nagyobb jelentőséget tulajdonítják. Elvi megegyezés London és Moszkva között? London, má jus 11. Halifax lord ma ismét az angol—orosz kérdésről tanácskozott a szovjet­Paris, május 11. A képviselőház Csütörtö­kön délutáni ülésén Daladier miniszterelnök felolvasta Debrun köztársasági elnök üzenetét, majd a. következőket mondotta; — Franciaország ma nagy munkaműhely, amelyben az emberek milliói dolgoznak szün­telenül a honvédelem érdekében. Kötelessé­günk, hogy kizárólag a hazára gondoljunk. Európa voltaképen egyetlen kérdés előtt áll: vájjon azokat az érdekellentétebet, amelyek egymással szembeállítják a népeket, a béke együttműködés eszközeivel, avagy az erőszak eszközeivel fögják-e megoldani. Azok a nem­zetek, amelyek leginkább ragaszkodnak a sza­bad együttműködés módszeréhez, kötelesek ar­ra, hogy szükség esetén szilárdságot, és éber­séget szegezzenek szembp a fenyegetésekkel. XV. évfolyam 106. szám Ke?, az maradjon örökös tagja a közgyű­lésnek. Hogv ne menjünk vissza messzibb­re bizonyítékokért: mennyivel jobban érez. hetne magát minden közgyűlési tag, há minden kérdésben Ditrói, Gelei és Ereky professzor urak munkájára., segítségére és tudására számíthatnának. Ereky professzor tudományos munkás­ságának megkoszorúzása alkalmat és — át­ütő erejű bizonyítékot szolgáltat ennek a gondolatnak felvetésére s íme, még ezzel is használni tud a közigazgatásnak s szol­gálni tudja a városi életet, melynek legel­ső tudósa. A város társadalma — most azu­tán igazán minden megkülönböztetés nél­kül —. mély bálával köszönti azért a ki­tüntetésért, amivel szellemi elete színvona­lát és rangját emelte. A nagy tudóst a ki­váló nevelőt, az egész embert szeretetfel, igaz megbecsüléssel és büszke örömmel kö­szönti a város tudományos munkálkodásá­nak mai ünnepnapján. orosz nagykövettel. Az Evening Standard sze­rint a megbeszélések kielégitően folynak. An­glia és Oroszország megegyezett az elvek kö­rül. Mussolini telefonmegbeszélése Hitlerrel London, május 11. Á Daily Mail úgy tudja, Mussolini csatlakozik XII. Pius pápa kezde­ményezéséhez, hogy a danzigi kérdés megoldá­sára öthatalmi értekezlet üljön össze. A lap szerint Mussolini telefonbeszélgetést folytatott Hitler Kancellárral, aki bejelentette, hogy a ma­ga részéről helyesli az öthatalmi értekezlet összehívására ycmatkozó gondolatot. Ez Franciaország elgondolása és ez Francia­ország akarata. A népek jól tudják, hogy Fran­ciaország senkit sem fenyeget és mindenkivel együttműködni óhajt. Politikánk kizárólag ar­ra törekszik, hogy az embereket és népeket a béke védelmében egyesítse. Nagybritannia és Franciaország szolidaritása ma szorosabb és bizalmasabb, mint valaha. Ez az együttműkö­dés alkotja továbbra is a francia külpolitikai alapjait. A francia nép a csodálat, érzésével vette tudomásul Roosevelt elnöknek a világ­hoz intézett nemes üzenetét. — Romániát biztosítottuk — folytatta —, hogy amennyiben támadás érné, azonnal segít­ségére sietünk. Hasonlóképen Görögországot. is biztosítottuk. A lengyel nemzettel egyetér­tésbon meghoztuk azokat az inézkedéseket, Daladier: „Franciaország és Anglia szolidaritása ma szorosabb és bizalmasabb. mini valaha" *

Next

/
Oldalképek
Tartalom