Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-11 / 107. szám

Csiitörtöh, 1939. V. 11. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 107. szám Békét! rÁ bibliai kép juT eszünkc: amikor Pilátus megkérdezte a tömeget, liogy kit engedjen szabadon: Krisztust-e vagy Barrabást, mindenki szája azt rebegte: Krisztust, de mindenki sóhaja egviitt úsrv hangzott, hogy: Barrabást. A Szentatya nunciusi útján valamennyi európai állam kormányához kérdést intézett, hogy lehetségesnek tartják-e függő kérdéseik elintézésére a békés megoldást? Yala mennyi kormány azt felelte, hogy békés megoldást keres, de ebből az egyforma válaszból nem fog-e megszületni majd az az egyetlen felelet: háború. Az ember mást akar, mást mond és mást tesz. A kultúra és civilizáció uralma alá kénvszerítette már a szavakat, de a cselekedetek még a civilizáció steppe-korát élik. Van nemzetközi illem is, aminek parancsoló szabálya szerint békét kell követelni mindenkinek, a béke követelése a belépőjegy minden emberi közösség intézményébe. Mindenki békét akar, amikor beszél s mindenki háborúra készül, amikor cselekszik. ,.Ha békét akarsz, készülj föl a háborúra" — mondották már a régi rómaiak. „Ha háborút akarsz, légy apostola a békének" — mondhatják a világ mai urai. Nem tudjuk, hogy a Vatikánnak kezdeményezése milyen eredményekkel fogja még megajándékozni a világot. Már maga az az érdeklődés, amivel a Vatikán az európai kormányokhoz fordult, nagyjelentőségű elhatározás eredményeként tűnik föl. A Szentatyának minden megnyilatkozása eddig vallomástétel volt a béké gondolata mellett s az az akció, amit a Vatikán diplomáciája most végrehajt, mintha azoknak a gyakorlati tennivalóknak megállapítását tűzte volna ki célul, amelyek a világ legnagyobb s örökkévaló tekintélyi államának földi kormányzata magához és föladataihoz méltónak tarthat. Ez az ígéretes kezdeményezés elsősorban a béke gondolatát fogja rehabilitálni s vissza fogja emelni abba a magasságba, ahonnan uralmi törekvések lerángatták. A béke kívánása nem a gyáva pacifizmus programja, aki békét akar, az még nem elpuhult, nem ellensége nemzetének s annak a szellemnek, amelynek szolgálatát megkövetelik tőle. A béke kívánása nem azt jelenti, bogy az erős háborítatlan őrizhesse meg birtokállományáf, mert békeszerződések védik a jóvátétel követeléseivel szemben, de nem jelenti azt sem, hogy akit megraboltak, az kénytelen legyen lemondani arról is, amitől élő jogát elvitatni nem lehet. A béke nem jelenti azf, liogy a nemzetek kötelesek legyenek belenyugodni a státusquoba s nem a béke ellen tőr az, aki igazságtalanságok megszüntetésén fáradozik. Csupán annak a kötelességnek fölismerésében kellene egyesülni minden népnek és minden államhatalomnak, hogy ne az erőszak döntsön a jogi vitákban. Aki erősebb, az végre tudja hajtani akaratát, de csak addig lesz az övé az, amit erőszakkal szerzett meg, ameddig crősebb marad. Mit jelent az a szörnyű fegyverkezés, aminek most áldozza a világ minden javát, minden mozgósítható fillérjét ? Azt jelenti, hogy mindenki erősebK akar lenni a másiknál s azt akarja, hogy holnap erősebb legyen maga is, mint amilyen erős ma. Természetesen senki nem haladhat a maga útján, amíg a szomszédja ágyúkra költi pénzét s páncélhatárokat épít ki. S a Vatikán, ki tudja. Talán az utolsó órában fölemeli tekintélyének szavát s a hit erejével áll az elé a szágúldás elé, amivel rohanunk a katasztrófa felé. Nincsenek megoldhatatlan problémák, nincsenek kérdések, amelyekre fegvveres mérkőzés nélkül nem lehetne megtalálni az érdemleges választ. Örök törvény, liogy a győző kegyelmet gyakorolni nem tud s örök törvény az is, hogy a győző a maga kegyetlenségének áldozatává válik. Katonai megítélés szerint a világháború a szövetséges Róma, május 10. Azokat a lapjelentéseket, amelyek szerint XII. Pius pápa a német—lengyel viszály és az olasz—franeia ellentétek megoldása céljából öthatalmi értekezletet akar összehívni a Vatikánba, illetékes körökben a leghatározottabban cáfolják. Mértékadó körök ben utalnak arra, hogy már XI. Pius pópa idején is elterjedtek hasonló hírek, azonban minden alapot nélkülöztek. Vatikáni beavatott helyen kijelentették, hogy XII. Pius pápa sokkal tapasztaltabb diplomata, mintsem olyan lépéseket kezdeményezne, amelyeknek kilátásuk nincs a sikerre. Azt mindeuki jól tudja, hogy XII. Pius pápa minden lehetőt elkövet a béke fenntartása érdekében, a Szentatya lépéseiről azonban egyelőre nem nyilatkoznak. Valószínűnek tartják azonban, hogy olyan kezdeményezésről lehet szó, amely nemcsak a közvetlenül érdekelt London, május 10. Az alsóház szerdai üló- I nét Attlee őrnagy, a munkáspárt vezére napirenden kívül figyelmeztette a miniszterelnököt az angol javaslatok ügyében most kiadott nyilatkozatra, felvilágosítást kért Moszkva javaslatairól és az angol kormány válaszáról. Chamberlain a kérdésekre így felelt: A megbeszélések még folynak ugyan és ennélfogva még nem kezdhetek vitát ebben az ügyben, de ismertetem a Házzal az eddigi megbeszélések lefolytatását. — Az angol kormány nemrégen határozott kötelezettséget vállalt bizonyos keleteurópai államokkal szemben, ama bevallott politikájának folyományaképen, mely szerint támogatná ezeket az államokat, ha függetlenségüket támadás fenyegetné. Nem hívtuk fel a szovjetorosz kormányt, hogy közvetlenül vegyen részt ezekben a kötelezettségekben tekintettel bizonyos nehézségekre, amelyeket az ilyen javaslat elkerülhetetlenül felvet. Ennélfogva azt ajánlottiafalmak győzelmével érT veget, húsz év sem múlott el azóta s ha valamelyik Marslakó idetévedne s végignézne Európán, nem kételkedhetne abban, bo^y a legyőzöttek győztek s a győző hatalmak omlottak össze. A béke nem jelenti az igazságtalanságnak és jogtalanságnak konzerválását, a béke azt jelenti, hogy háború nélkül döntsenek a keresztény államok vitás kérdéseik fölött s a kereszténység tanítása, erkölcsi tartalma a nemzetközi életben döntse meg az erőszak uralmát és hallgattassa el az erőszak propagandáját. Nincs keresztény lélek, aki nem a legáhítatosabb bittel várna és remélne sikert a Vatikán talán új történelmi korszakot megnyitó kezdeményezésétől. államokra vonatkozik, hanem a többi európai nagyhatalomra is, amelyek szoros kapcsolatot tartanak fent az érdekelt államokkal, Páris a diplomáciai lépésekről Páris, május 10. A vatikáni értekezletről elterjedt hírekkel kapcsolatosan hivatalos helyen kijelentették, hogy a Vatikán a danzigi kérdés megoldására eddig semmiféle konkrét javaslatot nem tett, a nünciusok csupán az iránt érdeklődtek az egyes államok kormányánál, hogy meg lehetne-e akadályozni egy nagyobb, általános bonyodalom kitörését s hogy; van-e mód arra., hogy a danzigi kérdést magára Danzigra korlátozzák? A hivatalos nyilatkozat ellenére Parisban az a felfogás alakul ki, hogy a Szentatya diplomáciai lépései nem pusztán az érdeklődés jellegét viselik, hanem messzemenő kezdeményezést jelentenek. I tüt a szovjetorosz kormánynak, hogy tegyen az angol kormány nyilatkozatához hasonló nyilatkozatot olyan értelemben, hogy ha Anglia és Franciaország ilyen módon vállalt kötelezettségei következtében háborúba keveredne, akkor a szovjetorosz kormány kész lenne segítséget nyújtani, ha úgy kívánják. — A szovjetorosz kormány majdnem egyidőben tágabbkörű, de merevebb tervet javasolt, amely bármilyen előnyöket Ígérjen is, nézetünk szerint elkerülhetetlenül felvetné azokat a nehézségeket, amelyeknek elkerülése javaslatunk célja volt. Figyelmeztettük ezekre « nehézségekre és bizonyos módosításokat eszközöltünk saját javaslatunkon. Főként azt jelentettük ki világosan, nem az a szándékunk, hog j a szovjetorosz kormány beavatkozásra kötelezze magát. Halifax lord külügyminiszter kedden fogadta a szovjetorosz nagykövetet, aki közölte vele, hogy a szovjetorosz kormány előtt ueiu áHbatua-e elő az angol kormány javasChamberlain London és Moszkva javaslatairól Chamberlain az alsóházban ismerted az angol-orosz tárgyalás nehézségeit XII. Pius uápa békeakciófának hatása — Pál űélszláv kormányzóherceg Rómában megbeszélést folytatott Nussolinlvel