Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-10 / 106. szám

8 DÉCMAGYARORSZÁG TWODfíllT ÍM——i Szerda, 1939. május 10. CSERZY B E L A 2 A lóe $ nagy paioc Jzegeaen J (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 40 FeBruár legvégén történt, Kogy az ínasfiu több sikertelen kísérlete után a nyomdavezető ment fel a szerkesztőségbe Mikszáth Kámántól kéziratot szerezni. Hosszas ébresztgetés után sikerült a „szerkesztő urba" lelket verni annyira, hogy megértesse vele a nyomdavezető, amennyiben nem ad kéziratot, menthetetlenül „elúszik" másnap a lap. Bosszúsan vakarta Mikszáth a fejét, azután átment a szerkesztőségbe; de csak ugy neglizsében. Hamarosan sercegni kezdett a tolla, gyártotta a kéziratot. A nyomdavezető, mint a fegyőr, nem tágított mellőle. Az inasfiu szaporán hordozta a nyomdába a teleirt kutyanyelveket. Amikor vagy már másfél órát dolgozott igy, megsokalta Mikszáth a munkát. — Elég lesz ez már délig — szól a nyomdavezetőhöz. — Szó sincs róla, szerkesztő ur, legalább íéthasábnyi kézirat kell mégf — Elszámolta magát, nézzen csalc le a nyomdába, — mondotta ravaszul pislogva Mikszáth. Az ólombetűk generálisát azonban nem sikerült igy eltanácsolnia, mire más cselhez folyamodott az iró: — Várjon csak, támadt most egy nagyszerű ideám! — lelkendezett hirtelen Mikszáth. Kitűnő ideám van, de hagyjon maga mral A nyomdavezető a cél érdekében, abban a reményben, hogy Mikszáth valami szenzációs cikket akar irni és zavarja ebben a jelenléte, elhagyta a szerkesztőséget. Egy óra is elmúlott, amikor ismét visszatért a szerkesztőségbe kéziratért. Mikszáthnak hűlt helye volt. Az íróasztalán keresjtbefektetve pihent hosszúszárú pipája. Csupa hideg volt. Régen kialudt abban a tűz. Tanácstalanul nézgelődött szét a szobában a nyomdavezető. Majd hirtelen a lomtár ajtajához lépett és felnyitotta az ajtót. Mikszáth nz ágyon feküdt és hangos szuszogással aludt. — Hol van a kézirat, szerkesztő ur? — kérdezte határozott erélveskedő hangon a nyomdász. Mikszáth pedig ártatlanul meresztette rá álmos szemeit, amint kérdezte: — .Miféle kézirat? — Hát nem azt mondta egy órával ezelőtt, hogy kitüúő ideája van?í — ebben a kérdésben már a felelősségrevonás és a szemrehányás hangsúlya keveredett. Mikszáth pedig jóízűen felnevetett: — Hát nem kitűnő idea volt az, Kogy egy órát még elhassak? ... * Ezeket a kedélyes szerkesztőségi epizódokat hamarosan megszüntette valami. Valami, aminek nem volt neve, valami érzés, amely kifejezhetetlen volt. De nemcsak a szerkesztőség levegőjében sűrűsödött ez a nyomasztó, egyre elkomorító Valami, hanem a városban is mindenfelé érezhető volt a soha nem tapasztalt hatása. Ma, hatvanéves időtávlat után könnyű megállapítani, hogy ennek a Valami keletkezésnek oka a T isza volt. A Tisza, amely napról-napra roJégszekrények legolcsóbb gyári árban, részletre is Kovács faárugyár CSONGRÁDI SUGÁRUT 3 408 hamosan áradt. Hiszen megáradt már ez a folyó más esztendőben is, ilyen rohamosan is, de soha még nem termelte ki a város polgárságának lelkéből ezt a különös, komor Hangulatot. Ezt a katasztrófáimegérzÖ sejtest. Az arcokon még soha nem ült k í annyira a vigasztalan pesszimizmus, mint most Pedig még február 28-án is reménytkeltő és vigasztaló sorok jelennek meg a lapokban; „ ... a valószínűség mellett szól, hogy az idén nem kell tartanunk komolyabb vizveszélytől." A másik lap is vígasztalt: ,,.:.alapos reményünk lehet mielőbb apadást várni". A Tisza vízállása még távolról sem volt oly magas, mint három esztendővel ezelőtt 1876-ban, amikor a legmagasabbra dagadt fel a folyó. • És mégis... (Folyt. kov.J KOZGÁZBÁSÁG —un —i • •«• iT Szeged a rádióban Május 25-én 19 órakor Rainer Ferenc kamarai elnök a Szegedi Ipari Vásárról előadást tart (A Délmagyarország munkatársától.) Beszá- f geníorgalmi hivatal összeállításában szegedi nemohunk arról, hogy a rádió igazgatósága közölte a Szegedi Ipari Vásár rendezőségével, bogy a vásárt megelőző hetekben a vásárról tartandó előadást programjába iktatta, valamint közölte azt is, hogy a vásár ünnepies megnyitásáról helyszíni közvetítésben számol be az ország közönségének. A Szegedi Ipari Vásár vezetőségéhez most érkezett meg a rádió igazgatóságának értesítő levele. amely szerint május 25-én 19 órai kezdettel iktatta programjába a szegedi vásárról tartandó előadást, amelyet Rainer Ferenc, a Kereskedelmi és Iparkamara, az Ipartestület és a vásár elnöke tart. A szegedi vásár megnyitásáról tartandó helyszíni közvetítést több. mint fél óráig tart s az ünnepi vásármegnyitás közvetítése ulán az idevezetességek közlésére kerül sor. A vásárral kapcsolatban közli a vásár rendezősége, hogy a szegedi vásárstudió fölállítása napokon belül megkezdődik és annak üzembehelyezése a vásár előtt körülbelül öt nappal már megtörténik. A vásárhiradó programját most állítja össze a rendezőség s azt hamarosan közölni fogjuk. Az idén a híranyag közlése mellett túlnyomó részben zeneszámokat szolgáltat a vásári rádió annál is inkább mert — amint már közöltük —, az iparcsarnok tetőterraszán minden nap táncteát rendeznek. A vásárral kapcsolatos minden ügyben készséggel áll az érdeklődők' rendelkezésére a vásáriroda (Horváth Mihálv-utca 3; telefon 14-15.)', A kereskedők és iparosok nyári vasárnapi munkasxiineie A kereskedelmi és ipari árusitás vasárnapi niunkaszünetét szabályozó 57.000—1938. K. K. M. sz rendelet eltérő szabályozást tartalmaz, a téli cs a nyári évadra. Május 1-étől életbelépték a nyári félévre vonatkozó előírások. a nyílt árusítási ü/leteket, tekintet nélkül arra, hogy azokban túlnyomóan vagy kizárólag élelmiszereket, avagy egyéb árukat árusitanak-e, vasárnaponkint bezárólag október 31-ig reggel hat órától reggel Djolc óráig szabad nyitvalartani. Azokat a péküzleteket és pékfiókokat, amelyekben hétköznapokon kizárólag kenyeret, péksüteményt, száraz süteményt, szárított tésztanemüeket, stb. tejet, tejterméket, tojást, lisztet, gyümölcsöt árusitanak, májcs 1-től bezárólag október 31-ig reggel hat órától reggel 8 óráig szabad nyitvatartani. Ezekből az üzletekből azonban az alatt az idő alatt, amidőn az egyéb élelmiszerüzletek zárvatartandók, kizárólag kenyeret és péksüteményt szabad árusítani. Kenyeret és péksüteményt a sütőiparos, vagy ennek alkalmazottja délelőtt tizenegy óráig házhoz szállíthat. Azokban a váérosokban és községekben, amelyekben a fent közölt nyitvatartási időtartam érintése nélkül korábbi vagy későbbi üzletnyitás kívánatos, a niásodfoku iparhatóság eziránt ren- . delkezlietik, de a nyitvatartási üzletek zárásának időpontját délelőtt kilenc óránál későbbre nem állapithalja meg. Azokban a városokban és községekben. amelyekben" rövidebb nyitvatartási idő megállapítása, illetőleg a teljes munkasziínet elrendelése a fogvasztóközönscii. érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, a másodfokú iparhatóság ez iránt is rendelkezhetik. Ott, ahol az elsőfokú iparhatóság a teljes vasárnapi munkaszünetet már a fenti rendelet hatálybalépése előtt véghatározattal elrendelte, a véghatározat a másodfoka iparhatóság ellenkező rendelkezéséig hatályban marad. A fenti rendelet nemérinti azoknak a rendeleteknek a hatályát amelyek egyes kereskedelmi és ipari szakmákra — igy a mészáros- és hentesiparra, a virágkereskedésre, a cukorkakereskedésre nézve eltérően rendelkeznek, továbbá amelyek a vásári, piaci és utcai árusításra vonatkozóan rendelkeznek. 011 h o n-IVI ozgi, Szőrerj szerda csütörtök Mérsékelt helyérsk. 43 Beszállásolás és cowboy film A Délmagyarország előfizetőinek és családtagjainak jegyenként 101 kedvezmény ]N>ilttér*> élek. Nyilatkozat. Feleségemtől különváltan Érte semmiféle felelősséget nem vállalok. Mészáros Ferenc. *) E közleményért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal nem' felel. Modern úri- és hölgyfodrász üzletemet áthelyeztem Mátyás térről Tisza Lajos-körut 48. sz. alá (ítélőtábla melléi, t r. tartós ondolálás. higiénikus kiszolgálás. CSURGÓ FERENC kitüntetett oki. illatszeres fodrász. 192