Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-09 / 105. szám

;e DÉLMAGYARORSZÁG Vasarnap,. 1939. május 7. Aámutatott arra, hogy a város minden társadalmi I összeülő uj képviselőházban Szeged városát Tcrctegóben megnyilvánult az a kívánság, hogy az | leki Pál gróf képviselje. A minísitéreinöK beszéde Költözködés miatt a raktáron lévő Ezután általános figyelem közepette a miniszterelnök állott föl szólásra, hogy elmondja programbeszédét. , , i Bevezető szavaiban utalt arra, hogy hazajött, amikor Szegedre jött s mivel innen indult el, innen Szegedről kell az egész országhoz is szólnia. Megköszönté az iráDta mengyilvánuló bizalmat he jelentette, hogy leijesiti a szegedi küldöttség Kívánságát és elfogadja a szegedi mandátumot (éljenzés és taps). — A keresztény, nemzeti és egyben szociális politika Szegedről indult ki — mondotta beszéde további során. A keresztény ós nemzeti politikától már akkor megmondottam, hogy mind a kettőt együtt ós egyszerre akarni és gyakorolni nehéz és nagy vállalkozás. Mielőtt most Idejöttem Szegedre, újból elolvastam első programbcszédemet, amelyet annakidején, mint szegedi jelölt mondottam. Azt a beszédemet most fölolvashatnám ujra, most sem vallok mást, elmondhatnám ugyanazt lényegileg, csupán a föladatok azok, amelyek azóta megváltozik és meg is nőttek. Ne legijiinh hisztórlhusoh — Nemzeti, keresztény és szociális politikát hirdettünk már akkor. Azóta a nemzelnek minden kormánya önérzetesen követté ezt a politikát és azt a tanúságot vonva le, hogy nincs okunk semmiféle csüggedésre, nincs ok arra, hogy egy nemzet, amelynek ezeresztendős történelme van, amely ezer esztendő alatt annyi viszontagságot élt át, hisztériásán figyeljen napi eseményeket s ilyen napi eseményekről azt gondolja, hogy az ő sorsára bárniiféleképen kihatással vannak. A nemzetek sorsa nem a napi eseményektől, hanem * nemzet saját erejétől és akaratától függ s ettől függ megbecsülése is (dörgő taps és éljenzés). — Most nem foglalkozom aprólékos napi eseményekkel — folytatta a miniszterelnök —, csak adminiszlraliven, dc nem elgondolásaimban. S kérem a nemzettől is, hogy Így cselekedjék s rbben kövessen (lelkes taps és éljenzés). meö egwsier t.s utoljára a zsidOtórvtiitj — Keresztény politikát hirdettünk már akkor ls, a keresztény Magyarország visszaállításának politikáját a liberális gazdasági jólétben élő korszak' eltévelyedései, mondhatnám, könnyelmű életé után. S amikor 18 év előtti beszédemet most átolvastam, megállapítottam, hogy ez a beszéd ugyanazokat a gondolatokat tartalmazta, mint a most letárgyalt és pár nappnl ezelőtt kihirdetett tőrvénynek nz indokolása. Benne volt ebben a beszédben az is, hogy a hazai zsidóság ama részének", amely magát valóban idetartozónak tartja, kötelessége volna szembefordulnia élesen és határozottan az újonnan bevándorlottakkal. Sajnos, rz nem történt meg, illetőleg, Ha egyesek részéről talán meg is történt, nem történt nirg általánosságban s ezért kellett ebből a konzekvenciákat levonnunk. Ezzel kapcsolatban most már csak egyel kérek: ezt a fejezetet zárjuk le egyelőre. Mo-tt rz ne legyen többé téma, mert vannak más feladataink is ebben az országban. — Végrehajtani! — kiáltott kő2be valaki. — Az a mi dolgunk, az már nem a választóközönség kötelessége. Én bizalmat kérek, sől évi multam alanián követelek (dörgő tans és éljenzés) az ilyen közbeszólóktól is. A végrehajtás az én dolgom, az övé az, hogy a maga dolgát végezze (éljenzés és taps). Egíjmás iránfl bizalomra van szükség Ezután arra tért át, hogy a nemzet tanitása és nevelése egyik legfontosabb programpontja a kormányzatnak. Bizalomra, egymás iránt megnyilvánuló bizalomra van szükség, mert enélkül nem lehet az ország jövőjét kiépíteni. S ennek a bizalomranevelésnek fontos kérdése, hogy az ifjúságot visszavezessék az elszántan és önállóan magyar nemzeti élet területére. Változzék meg az iskolai tanítás technikája, úgyhogy a tanárok ne ragaszkodjanak kizárólag a könyv bürokráciájához, hanem önmaguk nemzeti fölfogását is oltsák az ifjúság leibébe. Fejleszteni kell az ifjúsági szervezeteket, amelyek fegyelemre tanítják a jövő nemzedékét. Teleki Pál gróf ezután igy folytatta: — A jövőben meg akarom őrizni a nemzet jellemvoleszállitott árakon árusitjuk Budapesti Felöltőáruház KFT. SZEGED, KLAUZÁL TÉR OKVETLEN NÉZZE MEG KIRAKATAINKAT! násából következő individualizmust; nem vagyunk egyformára szabályozható, egyformára nivellálható nép. örülök, ha látok" pártokat és Hallok véleményeket, csak azt nem akarom, hogy az ország ugy bomoljon pártokra, hogy az országot elfeledjük: nem akarom, hogy az individualizmus annyira elharapódzón, hogy az összességről megfeledkezzünk. De azt, hogy mi sokfélék vagyunk, talán azért, mert a magyar nagyon tehetséges nemzet is, ezt a tehetséget ne pazaroljuk egymás ellen, no pazaroljuk hiábavaló dolgokra. Tehát meg akarom őrizni a nemzeti jellemvonásunkból kifolyó individualizmust emberekben és embercsoportokban. "Azonban összefogni azokat és jobban fegyelmezni a nemzetet: erre szükség van. \ hereszténu Magyarország htépitése — "A keresztény Magyarország kiépítésében is keresztény védelemről, a védelmi bástya kiépítéséről átmegyünk a mindennapi nehezebb munka föladataira. A poziciók megszerzéséről átmegyünk abba a korba, amikor a pozíciókat felelősséggel kell betölteni. A keresztény poziciók megszerzésének korszaka talán kissé soká húzódott, amióla Itt Szegeden a keresztény nemzeti zászlót kitűztük. Ma már ez a része a föladatnak befejeződött, ma már keresztény emberek foglalják el a gazdasági pozíciókat és ami tafsn még fontosabb: a nemzet erkölcsi irányitfisának a pozicióit is. Ahogy áttekintem a dolgokat, az én meggyőződésem az, hogy a vezetőpoziciókban nem fogunk keresztényekben szűkölködni, akik azokat betölteni képesek és az egyéb pozíciókra is alkalmassá tudjuk nevelni a keresztény társadalmat — Amikor a szinháziba, moziba, újságba keresztény gondolatvilágot viszünk, ott is számol kell vetnünk azzal, hogy nem elég, ha keresztény az, aki azokat a helyeket elfoglalja, hanem vele együtt keresztény gondolatvilágnak és keresztény életformának kell oda jutni. Nem akarok most részletekbe bocsátkozni, de hangsúlyozni kell, hogy e munkakörök egyikében sem és különösen a sajtóban nem láttam még távolról sem ennek az életformának a kialakulását. KOI- és belpoliíihánh sorsprobtémái — A mi problémáink — mondotta a továbbiakban — akár a maiakat nézem, 1001-ig visszamenőleg a mult problémáit, mindig kettősek: a magunk megélhetése Európának ebben a keretében s Európának azon a helyén, aho lma állunk. Az egyiket tehát külpolitikának, a másikat pedig belpolitikának nevezzük. A mi külpolitikánk az a külpolitika, amelyet ma folytathatunk, szóval szabad külpolitikánk azután a korszak után, amikor csak azzal foglalkozhattunk, hogy figyelmeztettük a világot arra, hogy itt vagyunk és velünk igazságtalanság tőrtént s amelynek a célja csak az volt, hogy igyekezzünk olyan kőzéleményt teremteni, amely közvélemény a külföldön elég Crős arra, hogy később barátság is fejlődhessék ebből. — Az a külpolitika, amelyet ma folytatunk", sz olasz-magyar szerződéssel indult meg 1927-ben. A magyar—Démet barátság csak később, Hitler uralomrajutásától kezdve és Gömbös Gyula látogatásától kezdve (Ő volt az első Idegen államférfiú, aki Németországot meglátogatta) 1933-tól datálódik. Ennek a politikának eredménye volt a Felvidék egyrészének és Kárpátaljának visszaszerzése. Ezek a tények, erre figyelmeztetek itt, nem a revízió keretébe tartoznak és inkább Csehszlovákia felbomlásából zármaznak A tengely hatalmai ismerik és fölismerik Magyarország értékét a Runnraedeneében; Magyarország értékét, mint országét és Magyarország értékét, mint nemzetét is. Ezzel szemben sokszor hallok az országban la mindenféle defetista hangokat. A külpolitikát nem tudja mindenki jól és helyesen megitélni, do biztos lehet mindenki abban, hogy Magyarország épsége és az, hogy Magyarország senkivel függési viszonyban nincs, hogy Magyarország nyugati határának biztonsága minden tekintet* ben fönnáll és garantálva van. Efelől mindenki biztos lehet Majdnem fölösleges ezeket mondanom és higyjék el, hogy nem is esik nekem könnyen ilyeneket mondanom, mert majdnem szégyellem, hogy magyar embereknek ilyeneket kell mondanom. — A baráti államokkal való kapcsolatot továbbra is fenntartjuk és ápoljuk* A párhuzamos politikai vonalvezetés ugyanazokat, vagy hasonló sorsproblémákat állítja külpolitikailag elénk, mint a tengely többi államaiban; belpolitikailag pedig irányitó erővel hat különösen gazdasági vonatkozásban arra, hogy miképpen rendezkedjünk be az önálló Magyarországon? Erre a kérdésre áttérve, a legfontosabb tennivalókat ismertette ezután a miniszterelnök. Rátért a löldbirfokreformra, amelyet az nj parlament tárgyal le. Ennél a kérdésnél vigyázni kell arra, hogy nem