Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-06 / 103. szám

Szombat, 1939. május 0. DÉLMAGYARÖRSZÁG 8 Ünnepi külsőségek kőzött tartja meg Szeged városa a mai rendkívüli díszközgyűlést A húszéves kormányzói jubileum, az ellenforradalmi eseményekről való megemlékezés és a város díszpolgárainak megválasztása szerepel a dísz­kSrayfiics programján (A Délmagyarörszág munkatársától.) Be­számoltunk arról, hogy a város törvényható­sága ma, szombaton délben rendkívüli díszköz­gyűlést tart, melynek napirendjén vitéz nagy­bányai Horthy Miklós 20 éves kormányzói ju­bileuma alkalmából egy művészi alkotás léte-" sítésének kérdése, az ellenforradalmi esemé­nyekről való megemlékezés és Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, Károlyi Gyula gróf nyűg. miniszterelnöknek és Uzdóczi-Zadravetz István nyug. tábori püspöknek a várös díszpolgárá­vá történő megválasztása szerepel. Az ünnepi díszközgyűlésre szeles körben indultak meg az előkészületek. Névszerinti meghívókat bocsátottak ki mindazok részére, Hkik az 1919. évi ellenforradalmi megmozdu­lásban résztvettek s ugyancsak névreszóló dí­(A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület patro­nesse testülete szokásos havi gyűlését most tartotta meg az egyesület székházának dísz­termében. Az elnök: dr. Csikós Nagy Józsefné üdvözlő szavai után P. Öslay Osvald, a pat­ronesse testület lelki vezetője, a nála szoká­sos magasszárnyalásű beszédében a május egy­házi jelentőségéről, a Mária-tiszteletről, Má­ria közbenjáró szerepéről szólt, amely a mai vonatkozásban legjobban a papi elhivatottság­hoz hasonlít; abban, hogy uz egyszerű lelke­ket Istenhez emeli. A patronessek szerepét is ilyennek találja, mert a kesergőket, szenvedő­ket, eltévelyedetteket Istenhez Vezetik. Az elmélkedés ütán az elnöknö fölhívta- a jelenlevők figyelmét az 'Actlo Chatolica női bi­zottsága által május 13-án, a városháza köz­gyűlési termében rendezendő és a Szent Ist­ván-évet bezáró díszgyűlésre, amelyen a meg­nyitó beszédet dr. Csikós Nagy Józsefné mond­ja, ,iSzent István országa és a mai Magyaror­szág" címen Szőke Gyula dr. felsőházi tag, „A korszerű kérdések és a szentistváni államesz­me" címmel Antal István dr. igazságügyi ál­lamtitkár tart előadást, a záróbeszédet Glatt­felder Gyula dr. megyéspüspök mondja. szes mehiv'ót kaptak a törvényhatósági bizott­sági tagok is. A díszközgyűlést délelőtt 11 óra­kor díszkisgyűlés előzi meg, amelyen előkészí­tik a díszközgyűlés programját. Hunyadi-Vas Gergely dr. országgyűlési képviselő méltatja a kormányzót és bejelenti a kormányzói jubileum alkalmára létesített művészi alkotást, amelyet Szeged az ünnepi alkalomra fölajánl. Teleki Pál gróf érdemeit és munkásságát Tóth Imre dr, kormányfőtanácsoB ismerteti, Károlyi Gyu­la grófról Bokor Pál dr. ügyvéd mond beszé­det, Uzdóczi-Zadravetz István püspök érdeme­it pedig Hunyadi János dr. méltatja. A dísz­közgyűlés programján szereplő indítványokat Tóth Béla dr helyettes polgármester; terjesz­ti elő­ismertette ai elnök a Hlvatásszervezet za­rándoklatát is, amelyet az eucharisztikus kong­resszus évfordulóján, május 15-én, az ujszege­di lourdesi barlanghoz tartanak, amelyen az egyesület is képviselteti magát. Végül Jancsó Mibályné alelnöknő a pat­ronesso testület munkásságáról számolt be. Az elnök ezután megköszönve a jelentést a patronesseket a további munkára buzdította s az ülést bezárta. * Itt írjuk meg, hogy Antal István dr. ál­lamtitkár részvétele a 13-iki díszgyülésen két­séges volt, miután az államtikárt a közeledő választásokra három helyen is jelölték és nagy elfoglaltságára való tekintettel le akarta mon­dani az előadást. Pénteken délben a Délma­gyarország szerkesztőségének telefoniérdeklő­désére az államtitkár kijelentette, hogy azokra a bensőséges kapcsolatokra való tekintettél, amelyek Szegedhez fűzik, mégis elvállalja a díszközgyűlés szónoki tisztét. Antal István dr.-t és feleségét Szegeden a Csanádi megyéspüspök látja vendégül. Az ál­lamtitkár 13-án 17 órakor érkezik Szegedre és másnap reggel Szegedről Ceglédre utazik, ahol programbeszédet tart. Hlinka-gárdisták és szlovák csendőrök brutalitása Érsekújvár, május 5. 'A Hlinka-gárdistáS és a szlovák Csendőrök terrorcselekményei mái nemcsak az elszakított szlovákiai magyarok­kal, hanettf vadgyűlöletük a határmenti ma­gyar kettősbirtokosokat sem kíméli. A napok4 ban Kovács Lajos dunaújfalusi kettőshatárbir­tokös szabályszerűen kiállított határátlépési igazolvánnyal Duuasépnál átlépte a szlovák határt, hogy Szlovákiában maradt földjét meg­művelje. Bement Cseklészte, ahol feleségének háza van és ahol a község elcsatolásáig maga is lakott. Még a házban tartózkodott, amikotl megjelent a Hlinka-gárda parapcsnoka két csendőr kíséretében és felszólította, hogy kö• vesse őket a csendőr ségre. A Csendőrségen ar­ra hivatkoztak, hogy a határátlépési igazol­vány rosszul van kiállítva, nekiestek, ütlegelni kezdték. Levitték az épület pincéjében, ahol bosszú Időn át verték és kínozták, közben ál­landóan becsmérelték a magyarokat. Ebben az embertelen mtmkában résztvett hat szlovák Csendőr is. Kovács Lajost 100 koronára büntet­ték és áttették a határon. Sérülései olyan sú­lyosak, hogy az orvosi vizsgálat alatt a fájda­lomtól és vérveszteségtől több ízben elájult. Az orvosi látlelet szerint gyógyulása, ba sima le­folyású lesz, 5 hétig fog tartant. A NANSZ hulftirdtlutónto a szegedi gondola! megteremté­sének évfordulóján Ci Délmagyarofszág munkatársát ól.) Szín­vonalas kultúrdélutánt rendezett a MANSz sze­gedi Csoportja estitörtökön délután a szegedi gondolat megteremtésének évfordulója alkal-'! mából a leánygimnázium tornatermében. AI műsört az Egyetemi Énekkar impozáns szerep­lése vezette be. Hiszekegyet" és Figedy-dalökaÉ énekeltek Kertész Lajos vezénylete mellett. Fodor József lelkesedéssel tolmácsolta N érned y Gyula dr. költeményét, az örök magyar meg­újhodás ünnepi ódáját. Bartók Édi zengő szop­ránhangján Lotti és Grieg-dalokat énekelfi Hagy tetszés mellett, A. Antos Ilőna zöngora­kíséretével. 1 Vetess Béláné ecsedl Csapó Mária mon­dott ezután nagyhatású ünnepi beszédet. Vá­zolta a magyar nők szerepét a magyar feltá­madás létrehozásában. Bibliai példával kezdtei előadását, majd a női lélekkel foglalkozott és rámutatott több filozófus elífélő ós lebecsülő megállapításainak igazságtalanságára. Elis­merte, hogy a férfi tökéletesebb teremtmény* mint a nő, de kidomborította egybeú a nő nagy szent hivatását a Családban és a nemzetmentő munka terén. Hivatkozott a magyar asszonyod nagy vezéralakjának, Tormay Cecilnek buzdító szavára, amellyel a csüggedt, elbátortalanodott ifjúság mellé támaszul és lelkesítőül állította a fiatal leénynemaedéket. A minden mozzanat­ban érdekes előadást a nagyszámú közönség hálásan megtapsolta. Az Egyetemi Énekkar újabb sikeres ének­számai után Lonlay Margit három tavaszi ver­set szavalt el, dr. Tóth Béi&né „Virágos má­jusról" című alkalmi költeményét, majd Bafi­talis János lüktető dinamikájú, kötetleu for­mában írt versét: „De különben csend vanM». végül Babits Mihály „Dal prózában" című köl­teményét. Lontay Margit szavalása, mozdula­tainak és felfogásának" összhangja kirobbanó} sik#Tt aratott. Az Egyetemi Éuekkár a Hiiunüíz előadá­sával fejezte be az ünuepséget, amelynek tel­jes jövedelmét a szegedi gondolat emlékmű­vének alapjára fordítják. RUHA KALAP Nagy választék Elsőrendű uriszabósdg. Sport- es dlvatöltönu Esd- és ballonkabát Cord és burőuru raqián fiu rimáiati cikkek — olcsó árak! SZÉCHENYI TÉR Mf^ PP _ P.P M gyógy Koskötőt a legtökéletesebb szabással •A 4B B 030 ^P ui modellek szerint speciálisan készit I1 UXf Hl Höfle fűzős K,fluiá' 'ér 3 R% Rciio Caiholica női bixoMaógo 13-iki dístgyülésének ünnepi szónokai: UntaI István és Szőke Gyula, a záróbeszédet Glattfelder megyéspüspök mondja

Next

/
Oldalképek
Tartalom