Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-06 / 103. szám

Szombat, 1939. v. o. mmmammmmammambmmarnkmma^mmm Muntyán István rÁ szegedi ítélőtáblának Muntyán István dr. lett az elnöke. A magyar bíróság iránt érzett tiszíelcttink olyan mély, gyökeres és megrendítbetetlen, hogy a napisa jtónak a jogszolgáltatás terén-beállott személyi változásoknak érdeme szerint történő méltatására a legritkábban vállalkozik, mintha az örvendező, vagy magasztaló szó is már érinthetné a bírói függetlenséget. Amikor azonban Muntyán Istvánt állítja az államfő kitüntetése a szegedi ítélőtábla élére, nem tudunk engedelmeskedni önnek a magunkra parancsolt tartózkodásnak, mert nemcsak a magyar bírói, kar egyik dísze került a szegedi ítélőtábla élére, hanem a katolikus városnak egyik kiválósága érte el azt a méltóságot és hatáskört, amire egyéni és bírói kiválóságai már régen predesztinálták. Muntyán Istvánt, Szeged szülöttét, nem kell bemutatni e város polgárságának. Nem magasztaljuk őt, mint lnrót. ez a kitüntetés sokkal hitelesebb elismerése nagyszerű bírói kvalitásainak, mint amilyen lehetne a nyomdafestékkel megfestett Íeghízelgőbb kép is; aki egyszer hallotta őt ítéletet indokolni, amikor az alkotás lázában kialakult meggyőződés a legtökéletesebb szabadossággal s a logkimerítőbb alapossággal formálja ki az eldöntött kérdésre, az elrendezett életviszonyra a jognak és életnek harmonikus szabályát, aki egyszer látta őt a bírói székben vívódni az igazság keresésének súlva alatt, amíg az életismeret, a jogászi műveltség, a tiszta értelem s a magyar jogi kultúrán fényesrecsiszolódott tudás diadalmasan nem oldotta meg az előtte álló problémát, annak nem kell mondani azt, bogy kicsoda Muntyán István, a bíró. S aki olvasta egyetlen cikkét, hallotta egyetlen előadását, annak ha nem is kísérte figyelemmel azt a kétévfizedes gazdageredményű munkásságot, amit e város társadalmi, egyházi és karitatív intézményeiben kifejtett, kell. hogy tiszta képe legyen Muntyán Istvánról, az emberről. Ez a tevékenység nem a lármát, nem a fényt, nem a külső sikert kereste, hanem az elmélyedő csendes munkát, a nagv feladatokat s azokat a kötelességeket, amelynek vállalásában és végzésében a maga önzetlensége másoknak nvúitott hasznossággal párosult. Az anya védelem, a csecsemővédelem, a patronázs intézménve Muntyán István szociális lelkiismeretétől, keresztény hitétől s nem szentimentális, de feladatokat kitűző és vállaló emberszeretetétől kaptak útmutatást, vezetést s a kitartásban és helytállásban szárnyaló lelkesedést. S fölmérhetetlen az az érték, amivel a katolikus mozgalmakban kifejtett tevékenységének súlyát lehetne megállapítani. Magas szempontjai, széleskörű, de gyökeres tudása, kimagasló műveltsége az ő színvonalára emelt föl minden mozgalmat, aminek munkájában részt vállalt. Az ő kereszténysége tiszta hitéből s hitének alázaKERESZTENY POLITIKAI NAPILAP fosán engedelmeskedő mély meggyőződéséből áradt ki, mindig fölfelé nézett az elér- | hetetlen Kereszt magasságába s mindig arra törekedett, hogv példaadással, tanítással, neveléssel emelje azokat is, akik hatásának széles rádiuszában mindig tekintélyként tisztelték, őmaga meggyőző példa arra. hogy a buzgó hit s a tnély tudás meg nem zavarható harmóniában férnek meg egymással a hívő lélekben s bogy a műveltség minél pallérozoftabb. a tudás minél szélesebbkörű. annál tnélvebb és annál buzgóbb lehet a lélek hite. írásaiban, beszédeiben. megnyilatkozásaiban soha nem •vezette elfogultság, vagy türelmetlenség embertársaival szemben, a bírói türelmével. az elfogulatlanság fölényével tudott közeledni minden ploblémához és minden megoldatlansághoz, a jelszavak zűrzavarában, a kicsinyes törekvések piaci zsivajában Muntyán István mindig a lélek és í»tt —praarTTii m u<~ •-"arrOB Varsó, május 5. Beck lengyel külügyminiszter a képviselőház penteki ütésen mondotta el általános figyelemmel várt beszédet, amelyben válaszolt Hitler kancellár beszédére. — Időrendiben vizsgálva az eseményeket, elsősorban az Angliával kötött egyezményuukről kell szólanom — mondotta. Azt óhajtom, bogy a lengyel közvélemény is megtudja, hogy az aDgol államférfiak részéről nemcsakhogy az aurópai politika vitás kérdéseinek teljes megértésével találkoztunk, hanem országunk iránt olyan magatartással is, amely lehetővé.telte számomra, hogy a legnagyobb őszinteséggel tárgyaljak minden lényeges kérdésiül, semmit el nem hallgatva. Világosan megállapítottuk a két kormány szándékainak azonosságát. A francia vezetők részéről történt hasonló nyilatkozatokból kitűnik, hogy Páris és Varsó teljesen egyértelmű felfogása szerint a két ország között létrejött védelmi megállapodás hatóerejét nemcsak, hogy nem gyengíthetik a nemzetközi fejlemények, hanem ellenkezőleg, ez a megállapodás az európai politika alakulásának döntő tényezője. Ezután a lengyel—német megállapodás felmondásáról beszélt, — Az 1934. évi lengyel—német magállapodás — mondotta — a kölcsönös megbecsülésen és jószomszétságon alapult. Igazi joliegét elvesztotto azonban abban a pillanatban, amikor olyan irányzatok megnyilvánulását láttuk, amely olyan értelmezést kivánt adni neki. hogy az akár politikai szabadságunk korlátozását jelentette volna, akár egyoldalii vagy létérdekeinkkel összeférhetetlen engedmények követelésére szolgálhatott volna alapuL — Londonból hazatérve azonnal kijelentettem, hogv hajlandó vagyok fogadni a német birodalmi nagykövetet, aki azonban a mai napig nem élt ezzel az alkalommal Nein a megállapodás jellege, célja és kerelei váltották ki a birodalom elbaXV. évfolyam 103. szám gondolkodás nemes előkelőségét, a szellem magasrendűségét s a hitnek e nem világból való tisztaságát képviselte. Amikor most emberi, bírói és hitéleti kiválóságaival elfoglalja a szegedi ítélőtábla elnöki széket, mély és hódoló tisztelettel köszönti nagyobb kötelességeket jelentő munkahelyén ez a város s ennek a városnak keresztény társadalma. Muntyán István tudása és energiája számára nem hónapok és évek mérik ki a teendőket, a förvénv rendelkezése bármily időt szab is hivatali teendői számára, tudjuk mindannyian. hogy lelkének fénye és kezének nyoma nasrvon-nagyon hosszú ideig megmarad mindenütt, ahol feladatot vállal s ahol a maga kötelességeit fölismeri. Nemcsak hivatalának, de a személyének, példaadásának és magasrendű hivatottsásrának kijáró tisztelettel köszönti ez a város Muntyán Istvánt új méltóságában. tarozását, hanem pusztán az angol—lengyel megállapodás megkötésének téuye. — Ami Dauzigot illeti. Danzig szabad várost nem valamely szerz£tx dés találta ki, mint ilyen jelenség már évszázadot, ót; fennáll és félretéve minden érzelmi tnomentu-r rnot, Danzig a lengyel és német érdekek gyakorlati egybefonódásánnk eredménye. A város nemcsak" fejlődését, de létjogosultságát is annak köszönheti* hogy a legnagyobb lengyel folyó torkolatánál fek-i szik. Ma az a mértékadó, hogy Danzig azon a főt vizi- és vnsuli vonalon fekszik, amely bennünket) a Balti-tengerrel összeköt. Ez olyan igazság, ame-t lyet semilyen uj fogalmazással nem lehet elhalvá-* nyitani. — Danzig lakosságának tulnvonió többsége mVnéinef, jóléte azonban Lengyelország gazdasági erejétől függ. Kénytelen vagyok kérdezni hogy) voltaképpen miről van itt szó. Danzig német la-i kösságának szabadságjogairól, amelyek soha jem vo'Iak veszélyeztetve, presztízskérdésről, vagv pec' dig arról, hogy Lengyelországot elvágják a Baltitengertől? Már prdig Lengyelország nem enged-i heti, bogv elváják' a baltitengeri kijárattói. — Ugyanezek a szempontok' alkalmazhatók a pomerániai vajdaságon keresztül törtérő közlekedésre is. Itt egy olyan! tartományról van sző. amely mindenkor lengyel volt s ebben a tartományban csak igen kis százalékban éltek német telepesek. Nekünk' semmi ér-' örkünk" sem fűződik ahhoz liogv nehézségeket gör-» d'tsünk" a német állampolgároknak a keleti fartő-* mányukba történő közlekedése elé Mind az első; nvr.d a második kérdésben tehát mind Danzig j(V vő lét illetően, mind pedig a pomeránia' közieké-^ dóst i'letően egvoldaln engedményekről van sző1 Egv magát megbecsülő állam egyáltalán nem egyoldalú engedményeket. . A kancellár ur beszédéhen azt ajánlotta mlnf] Beck Külügyminiszter neszeüe a lengyel német viszonyról és az angol garanciáról „lenguelorszag nem adhat eguoldalu engedményeket" — Berlinben eladták a lengqel vófasziegqzeket — Szombaton kezdődik Ciano es Ribbenfrojt tanácskozása Milanóban