Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-31 / 122. szám

Szerda, 19$9. V. 31. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 12?. szám Szeged országgyűlési képviselői: 1. Teleki Pál gróf miniszterelnök, 2. Varga József dr. iparügyi államtitkár A 3-ik mandátumot a nyilaskeresztes Hubay Kálmán várható lemondásával Szögi Géza dr. ügyvéd kapja (A Délmagyarórszág munkatársától.) Sze­ged népe pünkösdkor élt alkotmányos jogával és a vájasztés eredménye meglepetést keltett még azokban a körökben is, ahol jól ismerték a helyzetet és az alkalmazásra elsőízben kerü­lő új választási törvény kiszámítási rendsze­rét. Szeged nyilvánossága őszinte örömmel üdvözli Teleki Pál gróf miniszterelnök megvá­lasztását, aki a város első mandá­tumát kapta nagy többséggel és a város rangjának megfelelően örömmel látja, hogy Magyaror­szág miniszterelnöke képviseli a parlamentben a legnagyobb ma­gyar vidéki várost. Ugyancsak bensőséges érzelmeket' keltett Varga József dr. iparügyi állam­titkár szegedi mandátuma; az ál­lamtitkárt rövid szegedi látogatá­sai alatt meleg szálak kapcsolták Szegedhez és biztosan úgy'fognak kimélyülni ezek a kap­csolatok', amelyek nemcsak szimpatikusak Icsz­rjeV, de egész Szeged javára is szolgálnak. A harmadik mandátum taktikai és személyi téve­déseken, • hibákon keresztül jutott a nyilaske­íeszfesek birtokába és ezzel Szeged, ez a min­dig megfontolt, higgadt és komoly város man­dátumot adott olyan egy szélsőtörekvésű párt­nak. amelynek Célkitűzéseit éppen a választási kampány utolsó napjaiban ítélte Teleki Pál gróf miniszterelnök az ország törekvései és ér­dekei szempontjából károsulnak. Szegeden eny­híti ugyan a helyzetet, hogy a Nyilaskeresztes Párt. mandátumát előreláthatólag szegedi em­ber7 Szögi Géza dt., a fiatal ügyed, tör­vényhatósági, bizottsági, tag kapja meg, akinek jószándékaiban nincs okunk kételkedni. Re­méljük, hogy a lisfavezető Hubay Kálmán le­mond a szegedi mandátumról. A választás eredményéből megállapitbató, Kogy Teleki Tál gróf miniszterelnök pártja megszerzi* ette volna Szeged mindhárom mandátumát is és ezzel nagyjelentő­ségű eredményt könyvelhetett volna, el a ma­ga számára abban az esetben, ha sikerült vol­na kiküszöbölni olyan taktikai tévedéseket, amelyek a harmadik mandátum elvesztéséhez lezettpk. Mindössze 1462 szavazat hiányzott ah­hoz, bogy a miniszterelnök listája kapja meg a harmadik maudatumot a nyilasok előtt. Ab­ban az esetben, ha a AlftP választási vezetősége kooperációt tudott volna biztosí­tani vitéz Shvoy Kálmán dr-ral, aki négy év előtt Gömbös Gvula listáján kapott mandátumot Sze­gedtől, akkor vitathatatlan lett volna a harmadik mandátum is, hiszen Shvoy Kálmán 2978 szavazatot kapott különlistén, az egyedül megvívott küzdelemben. Megvilágítja ezt a helyzetet az a tény is, bogy bár a négy év előtti választáson majdnem öt­ezerrel több szavazó szerepelt a névjegyzékben, most több szavazatot adtak le: 36.062-nt. mig 1935-ben csak 35.927-et. Kevesebb szavazatszám mellett 1935-ben a.NEP 22.291 szavazatot kapott, míg ezzel szemben most a NÉP 19.637-et, tehát 2654-gyel keveseb­bet. Ezekkel a taktikai hibákkal minden szán­dék ellrnére átengedték" a harmadik mandátu­mot a nyilasoknak. A választási kampány ve­zetése beteken keresztül nem helyezett súlyt a nyilasokra, viszont azt, amit a nyilasok egy év óta szisztematikus munkával, háborítatla­nul végeztek, különösen a tanyák között, azt néhánynapos agitációval ellensúlyozni nem le­hetett. Ez is azokhoz a hibákhoz ós tévedések­hez tartozik", amelyek miatt a választás vezető­sége nem tudta biztosítani a MÉP listája ré­szére a hiánytalan sikert. Az ellenzéki pártok részére is Csalódást hozott az eredmény, a kapcsolás nem tudta biztosítani az eredményt, mivel a két párt ösz­szesen 5348 szavazatot kapott. Annak, bogy el­veszítették szavazatuknak több, mint felét, (négy év előtt összesen 13.636 szavazatot kap­tak) elsősorban az lehet az egyik oka, hogy a hónapok óta folytatott zavartalan agitációval a nyilasok nemcsak a tanyákon tudták befő lyásolni a szavazók egyrészét, hanem a régi szociáldemokrata szavazók jelentékeny része — jelek szerint — a jobboldali szélsőségre ad­ta szavazatát. Á nyilasok alig vettek el sza­vazatot jelentékeny számban a kormánypárt­tól; ezzel szemben a szélsőségekre hajló vá­lasztók a baloldal helyett most a szélsőjobb­oldalhoz álltak. Néhány példa megfelelően il­lusztrálja ezt a helyzetet. A XIV. számú fel­sővárosi körzetben a MÉP majdnem megtar­totta helyzetét: 401 szavazatával szemben 1935­ben 423-at kapött; a szociáldemokraták négy év! előtt 538 szavazattal rendelkeztek, most pe­dig 255-tel, emellett a nyilasok 241 szavazatot kaptak. Újszegeden hasonló a helyzet; a MÉP, eredménye 905 (volt 872), a szociáldemokraták 440-ből vesztettek 312-őt, mig a nyilasok most 444 szavazatot, kaptak. Sokáig lehetne folytat­ni ezeket a példákat, de igeu föltűnjek azok a számok is, amelyek a legtávolabbi tanyarész^ Átokháza eredményeit mutatja. Ez az egyetlen körzet a 42 közül, ahol a nyilasok több szava­zatot kaptak, mint a kormánypárt (161:."í93). Etf az egy eredmény is mutatja, bogy ezen a leg­távolabbeső tanvarészen a. nyilasok milyeti­'eredményt értek el, kihasználva az' elhagyatott földművesek és bérlők szegénységét. Nagyrész-i ben* az agitáció eredményezte azt, hogy a Pol­gári Szabadság Párt. elvesztette tanyai szava­zatainak több mint háromnegyed részét; amíg1 Rassay négy év előtt mintegy 4000 szavazatot kapott a tanyákon, addig most Csak 783-at. A példák azt mutatják, hogy a nagy szegénység­ben élő emberek szélsőségekre hajlamosak éS nem az volt a döntő, hogy jobb-, vagy balol­dalról van-e szó, hanem az, hCgy a legszél­sőségesebb párthoz csatlakozzanak. A szélsősé­geknek ezt a mindig megismétlődő jelenségét lehetett volna kiküszöbölni akkor, ba az ösz-s szefogást megvalósították volna Szegeden ég­ebben az esetben a Magyar Élet Pártjai teljes sikert könyvelhetett volna el ós ne} hézsrg nélkül megszerezhette volna Szegect mindhárom mandátumát, 'Amikor Szeged nyil vánossága meleg érzésekkel köszönti Teleki? Pál gróf miniszterelnök' és Varga József ál-, lamtitkár szegedi kapcsolatainak megszilárdn} lását és kimélyítését a szegedi gondolat jegyé­ben, ugyanakkor — mint minden választás —< a mostani is tanulságokra int, amelyeknek let kell vonni a következményeit és már most meg kell kezdeni a munkát a következő választá­sokra. 3 A Hétnapos válaszfás A kétnapos az egész dés melleit folyt le. A szava'zépoJö tani választáson nagyobb számban adlák le szavazatukat, mint négy év előtt, bár a vá­laszlói névjegyzék időközben alaposan megvál­tozott, illetve kevesebb volt a szavazásra jo­gosultak száma, mint 1935-ben. A 42 szavazó­körben a szavazók 90 százaléka adta le szava­zatát. Szeged népe vasárnap reggel kezdte meg a szavazást. Vasárnap este három kiskörzstben be is fejezték a szavazatok összeszámlálását. Harminckilenc körzetben kél nanon keresztül tartott a szavazás. Hétfőn 20 Arakor a szavazatszedő bizottsá­gok elnökei lezárták az urnákat, majd meg­kezdődött a swvaratok összeszámlálása. A vá­lasztás nagy fontosságát mi sem bizonyítja lobban, hogy a szavazatni- ö«szesjámlálásának (Pálfy-iskola)­niény s ennek alapján el lehetett készíteni aa első összesítést. Ezek szerint leadtak összesen 36.349 (1935-ben: 35.927\ szavazatot, amelyből a Magyar Élet Párt 19.637. a Nyilaskeresztes Párt 8004, * a Pclgári Szabadsúg (Rassav) Pár: 2589, a Polgári Szabadvág (Rassav) Párl és a Független Kisgazdapárt 2978 szavazatot kapott. érvénytelen 391 szavazat. Ebből nyomban kiszámították, hogy de n , a Magyar Élet Pártia két, a Nvi­j

Next

/
Oldalképek
Tartalom