Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-28 / 121. szám

.Vasárnap, 1939. májSs 28. DÉl/MAGYARORSZÁG 21 SZINHAZÉSMUVESZET Szent Pál leveleiből ad elő Tessitori Nóra az erdélyi szavalóművésznö Ojt Délmagyarország munkatársától.). Szeged közönsége nagy érdeklődéssel tekint Tessitori Nóra, az erdélyi szavalóművésznö június 8-iki, egyetlen szeged előadóestje elé. Tessitori Nóra a magyar vers varázsigéivel főként a világ nagy emberszerető yallomásait közvetíti az emberi szívekhez, amelyeknek talán soha sem volt annyi szüksége a szeretet igéjére, mint napjainkban. A nagy erdélyi szavalóművésznö előadóestje bevezető részében Szent Pál apostolnak a korintüsziakhoz és a kolossziakhoz intézett egy-egy levelét mondja el. Mindkét levél a szeretetről szól és valóban: Tessitori Nóra egész művészetének kulcsa a szeletet... Tessitori Nóra művészegyéniségéből különös varázs árad, az emberi jóság és a művészi szépség kettős ereje. Előadóművészete a végtelenségig leegyszerűsített, hozzáférhető a legprimitívebb szív számára is s éppen ebben rejlik a tökéletessége, hogy emögé az emberi egyszerűség mögé egész világokat tud belezsúfolni. Budapesti előadóestjéről ezt írta a Magyar, Nemzetj (A Délmagyarország munkatársától.) Közhely ma már, hogy a vidéki szinészet válságban van, hogy a vidéki szinészet nehézségekkel küzd s hogy ebből a válságból kivezető útat keli találni, különben elvész a vidéki magyar színjátszás. A vidéki színház válsága akkor kezdődött, amikor minden válság kezdődött Magyarországon és szerte Európában; a háború után. Hatalmas versenytársa támadt a színháznak; a film, amely újszerűségével cs korlátlan lehetőségeivel kezdte elhódítani a híveket Thália templomából. A filmtechnika fejlődésével a válság méretei megnövekedtek, a, hangosfilm csak fokozta a közönség igényéi a színházzal szemben. A válság kezdetben kettős volt: művészi és anyagi természetű. Ma már tudjuk, hogy tulajdonképpen Csak művészi válságáról van szó, mert a. jó színháznak, amely irodalmat és komoly színművészeiét képvisel, van közönsége és az ilyen színháznak nem kell tartania a, fi.lm konkurreneiájától. A művészi színvonal emelése tehát a cél mindenekelőtt. Régen rájöttek prre a beteg vidéki szinészet vizsgálói, mégis ezideig semmi kömo]y kísérlet nem történt a betegség orvoslásába- A Szinészkamár^ megalakulásával megtörtént az első komoly lépés a gyógyít é kúra bevezetésére. Egy terveret fekss^k a kultuszminisztériumban, ez a tervezet hivatva van segíteni a sorvadó vidéki szinészet kóros álla„ "Apostolként indult meg Erdélyben, megszállottjaként a kettős, tüzes nyelveknek, olyan időkben, amikor még a lelkeken ott reszketett a keresztfa árnyéka, a megfesztttetés borzalma. Megindult úgy, ahogy csals költők és nők merhettek. Amikor az erdélyi ifjúságtól elzáratott a magyar irodalomtörténet tanítása, ő megindult egymaga irodalomtörténetet nevelni, egyesületekben, vallásos gyülekezetekben, piacokon, ahol csak árvaságban élő magyarokat talált", Molter Károly, a neves erdélyi közíró így ír Tessitori Nóráról: „Ez az asszony a havasokban gyakorolta, remeteségben, amit tud. Egyszer füvé-fává, heggyé, természetté varázsol, másszor lélekké s magyarrá biztat, vagy a lét fűszeres és halálos bonyolultságra. Ninps nála a magyar szónak különb tolmácsa; nem a füleknek, hanem a sziveknek hozza közelébe az érthetetlen istenit". Tessitori Nóra június 8-iki előadóestje Szeged társadalmi eseményének ígérkezik. potán és alkalmasnak látszik arra, högy kiemelje a kátyúból Thespes megrekedt kordéját. A minisztérium felszólítására a Szinészkamara közvetítésével vitéz Bánky Róbert színigazgató készítette ezt a tervezetet, amelyet nagy vonalaiban az újságok már ismertettek. Nem tartottuk érdektelennek megkérni Bánky igazgatót, aki társulatával jelenleg Szegeden tartózkodik, beszéljen a vidéki szinészet válságának megoldására vonatkozó elgondolásairól a szegedi közönségnek, hiszen Szegedet, mint a vidéki szinészet jelentős gócpontját elsősorban érdeklik a jövendő tervei. Staggione-rcndszer: „szegedi gondolat'* Szíves örömmel tesz eleget a kérésnek Bánky igazgató, ez a rokonszenves művészember, akinek minden gondolata a színház, akit éppen eléggé terhelnek társulatának gondjai, ' aki emellett majd mindennap föllép, de azért arra is jut ideje, hogy a vidéki szinészet problémáin törje a fejét. — Tervezetem alapja, — kezdd nyilatkozatát —, tulajdonkeppen Szegeden fogant gondolat, Néhai jő Palágyl Lajos szegedi színigazgató korában gondolt arra, hogy staggionerendszer szerint kellene megszervezni a vidék színjátszását. Később, amikor a Nemzeti Szinház tagja lett, memöfan'dümmal fordult a vidéki igazgatókhoz elgondolásának megvalósítása érdekében. Vértes Lajos, a Vígszínház művésze fejlesztette tovább a gondolatot, kettőjük elképzelése nyomán dolgoztam kí részletes tervezetemet, amely két részre osztja a vidék színészetét. Az első "csoportba tartoznak a négy egyetemi város, a másodikba a többi városok. Mindkét Csoportban staggione-rendszet szerint' játszanak a színtársulatok. — Az első csoportban, ahova Szeged, Delire' Cen, Péts és Kassa tartoznának, minden városnak meglenne a maga társulata, de a társulatok nem egyhelyen játszanának, hanem két és fél hónapónként 'váltanák egymást állomáshelyeiken. A főidény novembert 5-től február 15-ig mindegyik társulat törzshelyén töltené el, aztán cserélne a másik társulattal. Mindegyik társulat 16 darabot tanul be, vegyes műsorrendszer szerint. 'A' vegyesmíísor azt jelenti, hogy a társulatok közül kellőnek zenés dafabok, a másik kettőnek a prózai művek előadása lesz a főhivatása. A zenés társulatok közül az egyik a könioly (opera, nagyoperett), a másik a könnyű zenét fogja kultiválni. Ugyanígy a két prózai társulat közül az egyik a Nemzeti Szinház, a másik a Vígszínház irányát igyekszik követni műsorban és játékban egyaránt. Vagyis az egyik inkább' a klasszikus, másik az újkori naturalista stilizált színjátszói stílust' fogja megvalósítani modern társadalmi drámák és vígjátékok előadásában. — Természetesen a zenei együttesek is adnak majd prózát és a prózai társulatok is zenés darabot, mert két és félhónapig csak öperettet hallgatni, vagy £sak" prózai előadást nézni, kissé egyhangú lenne. A műso? úgy lesz beosztva, högy a prózai társulatok 16 darabjából 10 lesz a próza, a többi zenés mű, a zenéé társulatoknál viszont 10 lesz a zenés, 6 a prózai előadás. — A társulatok Csak 9 hónapig játszanak varosaikban, a kilenc hónaros szezon után egyhónapos szünet következik, majd kéthónapos nyári idény a nyári állomásokon. A' ncgy •nagy staggione nyári állomáshelyei: Hódmezővásárhely, Újpest, Kispest és Pesterzsébet. Ezeken a helyeken havonta váltják ®gymást §i társulatok", ugyanaz a társulat tehát csak minden második évben megy ugyanabba a városba. A staggtonc-rcndszcr előnyei > Arról Heszél ezután Bánky igazgató, h'ögy milyen előnyök várhatók az új rendszertől. — Eddig a szegedi társulat, do a többi is, 60—65 darabot játszott egy szezon alatt, — mondja. — Most csak 16 darabot kell betanulniok tehát négyszer annyi idő és pénz jut egyegy darab előkészítésére. A főszezön megkezdését kétheti kötelező próbaidő előzi meg. — Fővárosi színvonalú előadásokat kapilvl; ilyen módon, nem beszélve arról, hogy az a szegény színész, aki az eddigi próbabajszában űzött, vad volt, most emberségesebb életet élhet. Ha. még hozzávesszük mindezekhez, hogy az állam máris jelentős anyagi támogatást, helyezett. kilátásba, a staggione-társulatok részére, megállapíthatjuk: olyan művészi lehetőségek elérésére nyújt reményt, az új rendszer, högy részemről egyenesen a vidéki szinészet renaissancedt várom tőle. A kisebb városok társulatai A kisebb városokban Is staggione-reudszerű társulatok működnek. Ezeken a helyeken nem lesz vQgyesmüsor, itt csak szakirányú társulatok játszanak. Három-négy társulat játszik" egy-egy kerület városaiban fölváltva, négyhónapos szezon alatt. — Nem marad-e szerződés nélkül sok" színé t KOI 11: mi (ALAI i Sport- ős dlvotöltönu . KOI 11: mi (ALAI \ ESŐ- ős ballonkabát . KOI 11: mi (ALAI % Cord ős burburp ragián Fiu ruházati cikheh . Nagy választok: — olcsó árak! Elsőrendű urlszaDósdg. 31 SZÉCHÉNYI TÉR . A vidéki színjátszás reformjáról beszél vitéz Bánky Róbert, a staggione-rendszer tervezetének megalkotója