Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-28 / 121. szám

vasárnap, 1939, v. aa. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. tvfoluam 121. szám Tüzes nuelvch harca Van abban valami, ami több. mint vé­letlen és több, mint szimbólum, hogy a vá­lasztások napja a füzes nyelvek ünnepével esik össze. Mit kelfene jelentenie szamunkra a tü­zes nyelvek iinnepe'nek s mit jelentenek a tüzes nyelvek. Punkösd a szent lélek ünnepe, a szent. Jeleké, amely ekkor kapott szárnyakat, bogy fölmagasztosuljon és fölmagasztosít­eon, nyelvek bábeli zűrzavarából ekkor emelkedett föl abba a magasságba, amely­ből mindenkihez szólhatott s a honnan tün­döklő fényének üzenetét leküldbette min­iden sötét zugb a. A szellen?. ünnepe ez, a 'fényé és világosságé, a győzelmes léleké, amelyik kiszabadult a test börtönéből s amelyet nem köthettek tovább röghöz sem gondok, sem bilincsek. A tüzes nyelvek megtörték e némaság pecsétjét s a szó. a gondolat sajkája elindult az értelem vég­telen vizein örök útjára. Amit addig csak ia hit szuggesztioja terjesztett, amit bukdá­csoló szavak, vajúdó szótörmelekek hirdet­tek csak, az.most megtalálja végső formá­ját, megnvitotta az értelem kapuit s meg­találta a lélek felé vezető ösvényt. S ami addig csak magános lelkekben pislákolt, az most egymásra találva lobbant lángra az iemberek szivéből az emberiség szívébe köl­tözködve át. Milliók szívének dobbanása, úoilliók lelkének fénye talált egymásra a lelkek között hidatverő szó csudatétele nyo­mán. Az emberi szolidaritás akkor szüle­tett meg, amikor végre ki tudták mondani áz első szót, amelyet mindenki megértett. Minél messzebbre zengett a szó s a föltisztu­ló értelem minél nagyobb sugarú kört vi­lágított át, annál bátrabban s annál hatá­rozottabban lépett elő az ember sejt ékből az emberiség fogalma, megérzése s összelarto­Kandóságának hite. Ezt a csudát, teremhették meg 9 bibliai tüzes nyelvek, amelyek elküldték az apos­tolokat, hogy menjenek, tanítsanak s az üdvösség számára mentsék meg Isten élő képmásai?. Ennek emlékezetére szentelte az egyház pünkösd ünnepét. S mit fog megőrizni az emlékezés számára a pünkösdi választás? Mert tüzes nyelvekben most sem volt hi­'ány. De ezek a tüzes nyelvek nem a szel­lem fényében, a lélek melegétől izzottak, ezeket a nyelveket a gyűlölködés lángjai bevitették ,s a rombolás démona tette izzó­vá. Ezek a nyelvek gyújtogatásra akarták fölhasználni izzásukat, fölégetni mindent, ami útjukban áll, akár meggyőződés, akár bit. akár ezer esztendőn keresztül kikristá­lyosodott nemzeti hagyomány. Ezek a tü­zes nyelvek nem az igazság megszólaltatá­sának csudáját hajtották végre, nem meg­szólaltatták, hanem megbénították a .szelle­met. amelyiket védelmid kapott az ember a megkísér ictések legyőzésére s a gonosz szándékok fölismerésérc. Csak egyszer meg kell hallgatni ezeknek a tüzes nyelveknek beszédét, nem barangzúgás közben, banem szgvalókórus kíséretében jönnek, nem bz apostolokat keresik föl, hanem az agitátor­iskola ösztöndíjas hallgatóit s a megszál­lottakat nem tanításra küldik, nem a sze­retet igéinek terjesztésére, hanem a gyű­lölködés evangéliumának hirdetésére. Nem az értelmet, hanem a szenvedélyeket akar­ják fölszabadítani s nem a világosságot ter­jesztik — hiszen nincs kérlelhetetlenebb el­lenségük, mint a világosság —, hanem a homályt, az értelem sötétségét, q sunyi vá­gyakozást ruiuden után, amit munkával megszerezni nem tudnák. A pünkösdi tüzes nyelnek mérkőznek most a pogányság füzes nyelveivel 5 ezen a szent, iinneppn. amikor polgári kötelessé­günk helytállásra is kötelez, nekünk kell eldöntenünk, hogy a szent, vagy a gonosz lélek tüzes nyelvei jelenhetnek-e meg kö­zöttünk. Mindenkinek, aki ma imát mor­mol, mindenkinek, aki ma választási listát vesz kezébe, át kell éreznie, hogy ebben az örök harcban is milyen kötelesség vár ma reá. Lehetnek ma is gyávák, megszökhet­nek ma ís a frontról, lerakhatják a fegy­vert az ellenség előtt, csak azt az egyet ne gondolják, hogy egyházuknak cs hazájuk­nak lehetnek hű fiai és becsületes harcosai azok. akik a végső próbatétel kísérteties idején tagadják meg kötelességüket. A mai kor nem ad időt habozásra, a nvugodt mérlegelés kényelme helyébe bá­tor és felelősséget vállaló elhatározás köte­lessége lép. Nincs megalkuvás. ,,Hajtsori Szent Lélek, vagy a kocsma gőze" — de a szent lélek és a kocsma gőze nem bájtba? ma spnkit. Egyfelől az egyház és nemzet szolgálata, alázatos tisztelete a szellem sza­badságának, az építő értelem megbecsülé­se, másfelől a kocsmagőz s minden felelőt­len duhajság, mámoros ígéret, ami ott é« abban fogant — hívő és magyar számára lebet-e nelicz a válaszfás? Akik nem a kocsmagőz?, hanem" a szenf lélek vezetését választ ják, azokat a mai vá­lasztás nem állítja nehéz feladat elé. Minyujiotiák Moszkvában az angol-francia-orosz egyezményievvei flx orosz kormánv még nem válaszolt ax uj hármauxövetiséa i java* latira, — az Aaland-szigetiek kérdése a Népszövetség előtt London, május 27. A' szovjelorosz paktum ügye szombaton is az angol sajtó érdeklődésé­nek középpontjában áll. Beavatott körök sze­rint a Moszkvában átnyujtótt angol válasz­jegyzék mindössze 100 szóból áll. A jegyzéket ugy szövegezték meg. Irogy abban az esetben, ha a szovjetkormány hozzájárul a tervezet­hez. azt angol—francia—szovjetorosz szövet­ségi szerződésnek lehessen tekintem. Angol részről a szerződé" megko lését befejezettnek tekintik Érre mutat az a körülmény is. hogy Voro­s i 1 0 v tábornagy, hadügyi népbiztost meg­hívták Londonba. Olyan hir terjedt el a lá­togatásról, hogy niár négy hét múlva megtör­ténik. Az angolok öt pontban foglalták" össze az egyezménytervezetet. Anglia, Franciaország és Szovjetoroszország európai támadás esetérc együttműködésben egyezik meg. Az együttmű­ködés önműködő, ha a szerződők bármelyike másik európai államnak adott szavatossága következtében háborúba keveredne. Minden egyéb támadás: cselekmény eseten a szerződő felek' a teendő intézkedésekről tanácskoznak egymással. Az egyezménv kizárólag védelmi jellegű és a szerződő felek haladéktalanul lé­péseket tesznek, bogv az egyezményt gyakor­lati alapokra fektessék. * . «v " r M anöor-froncia tcgtfiéh Moszkvában Moszkva, máius 27. 'A moszkvai angol nagy­követ és a francia ügyvivő- szombaton felke­reste a gzovjetorosz kormányfőt és átnyújtot­ta a pénteken Londonból küldött jegyzéket, amelv az angol—francia—szovíetorosz segély­nyújtási egyezménnyel kapcsolatos utolsó an­gol javaslatokat tartalmazza. Donnef nullolkozatá « ticluzdrtt* Páris, május 27. A szombat délelőtti állam­tanácson B onnét külügyminiszter íjészlete­sen ismertette a külpolitikai helyzete.ij Kitért azokra a francia—augol—szovjetorosz tanács­kozásokra. amelyek a hármas egyezmény terv kidolgozását eredményezték. Nagy vonalaiban vázolta a Moszkvához eljuttatott franqia-an­gol tervet, majd utalt Icngvelország, Romá­nia és Görögország állásfoglalására. A kormány Bounet külügyminiszter fejtege­téseinek meghallgatása után jóváhagyta a . Moszkróhoz intézett angol—francia tervet A francia- táröK mcecguezts ráris, májas 27. 'Az Or'dre szerint a fran cia—török' megbeszélések megbeszélésre vezet­tek. 'Az egyezményt a jövő héten írják alá, A Journal értesülései szerint valószínű, h'ögy a francia—török egyezményt jövő bét; keddjén, vagy szerdáján írják' alá. A Journal szerint lehetséges, hogy Franciaország és Tö­rökország között a jövő héten az angol—török egyezményhez hasonló megállapodás jon létre. üe ni Genf, május 27. Maisky elnöklésével szom­baton a népszövetségi tanács nyilvános ülést tartott, amelyet zárt ülés előzött meg. 'A ta: nács minden vita nélkül elfogadta az oktató film nemzetközi forgalmának megkönnyítése tárgyában Parisban készült egyezményterve­zetet. A jelentés megemlíti az egyezményt ki­dolgozó szaliférfiftk h9?Ül Ív? Miklró, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom