Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-27 / 120. szám

_ DÉLMAGYARORSZÁG •unay'-rtheg? osrrrvmmi mánypárt egyes vezetői a tanyákra járnak a néma hét ellenére is, emiatt vitéz Shvoy Kálmán két tiltakozó táviratot intézett a bel­ügyminiszterhez. A táviratban tiltakozik az ellen, hogy állami és városi tisztviselők a né­ma hét alatt gyűléseken és vacsorákkal kap­csolatos összejöveteleken vesznek részt, na azonban a kisgazdapárt 3—4 embere találko­zik, akkor detektívek lepnek közbe, akik egy­mással sem engedik beszélni a párt embereit. Shvoy Kálmán a Kisgazdapárt nevében sürgős intézkedést kért a minisztertől. Minden előkészületet megtelt 8 vasárnapi szavazásra a Polgári Szabadság Párt ís, amely bízik" abban, hogy helyzete a leg­utóbbi napokban megerősödött a listakapcso­lással. A párt azzal is érvel, hogy a négy év előtti választásoknál is többszáz szavazattal többet kapott, mint a szociáldemokrata párt és reméli, hogy a kapcsolással helyzete még szilárdabb lelt. A választójog igazolását azok' részére, akik a Zsidótörvény hatálva alá esnek, pénteken is folytatták, eddig, hir szerint, 900 jelentkező igazolását fogadták el, mig jelentékeny szám­ban fellebbezéssel éltek az elutasító határozat ellen. Az igazolást utoljára szombaton végzik a hivatalos órák alatt a városháza bizottsági termében. 'A fóllcbbezésck elbírálása vasárnap délelőtt is tart. Választást panaszok a Pclügp­ininlsztériumPan Budapest, május 2G. A'választással kapcso­latos tulkapásokról nap-nap után érkeznek panaszok a belügyminisztériumba. Olyan pa­nasz is futott be a belügyminisztériumba, amely Imrédy Bélát tiltott gyiilcs tartásá­val vádolta. A panasz szerint az alsólendvai vá­lasztókerülethez tartozó Csesztreg községben Teleki Béla gróf zalai főispán jelenlétében Imrédy Béla érkezésére dobszóval (itt—70 fő­nyi csoportot hívtak össze a jegyzői ház udva­rára. Imrédv itt — mondja a jelentés — nyil­vános gyűlésen beszélt, holott a néma heten tilos gyűlést, nyilvános összejövetelt tartani, beszédet mondani. Eckhardt Tibor panaszt tett a belügy­minisztériumban a tiszai—marosi kerületben legutóbb észlelhető jelenségek ellen. A panasz szerint az egyhangú választás miatt csongrádi ps szentesi kerületből felszabadult kortesek leptek el a kerületét és olyait jelenségek ész­lelhetők bejelentése szerint, amelyek nem egyeztethetők össze a rendelkezésekkel. "íáloilcOucf^ brilltánstf, éhszcrT" araimat magas áron veszch Gáspár ékszerész, Oroszlán-u. 5. sz. 355 RUHA KALAP Ma este zárul a Délmagyar­ország választási pályázata (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország választási pályázata ma 1!) órakor zárul. A választások nagy főntossá­pára jellemző, hogy a pályázaton olvasóink nagy tahóra vett vészt. Sokan vannak azon­ban, akik a pályázaton határozatlan formában adtSk le tipjiiket. Illetve vagylagos pályázatot adtak he, esetleges mellékkörülmények számí­tásával. A pályázat eredetileg úgy szólt, högy fsak határozott formában tett jóslatokat veszünk fi­gyelembe. Éppen ezért fölhívjuk olvasóink fi­gyelmét, hogy ma estig kicserélhetik előbbi pá­lyázatukat. Nernesak azt a pályázatot vesszük figyelembe, amelyik telibetalátta a választások végeredményét, hiszen ez körülbelül lehotetlen. A megközelítő eredmény bejósolását is tígye­lembevesszük és a jutalmaknál helyezzük. Amint ismeretes a Délmagyarország több jutalmat tűzött ki. njégpedig: I. díj: egyévi előfizetés. Ti. díj: félévi előfizetés, TIT. díj: negyedévi előfizetés-. IV—VIII. díi: egy-egyhónnpi előfizetés. Nagy választék ElsOrendll urlszaDóság. bucsuszik (Pénteken tartotta utolsó előadását a szegedi egyetemen a nyugalombavonuló Meqyhárth Gáspár professzor.) Délelőtt tizenegykor az egyetem második emeleten néhány szigorlatra váró diák sápado­zik-pirosodik a professzori ajtók előtt, a pa­dokon sorra kerülő kémlelő sorstársak, ok­tatók és okosak — és végig az üres, ünnepé­lyes folyosók, amelyek mögött a tantermek­ben kivirul a jogszabályok, elméletek és gon­dolalrendszerck költészete. És a visszhangzó folyosókon, az ünnepélyes csöndben tizenegy órakor felhangzik tömören és ünnepélyesen a Himnusz. A tanteremben a Himnuszt éneklik a diákok, az akkordok végigzengenek a folyosókon, a meghatott, fohászkodó, imád­ságos énekkel megtelik az egész épület. A tu­domány, a gondolat meghitt, vonzóan vissz­hangzó csöndjében szélesen szárnyalva száll az ének, aztán felhangzik az utolsó akkord, lelkes-ifjuságos éljenzés dörög rá, kinyilik a terem ajtaja és kilép rajta a professzor. A teremben ünneplő feketében egy percig moz­dulatlanul állnak a-diákok egy megilletődött élmény hatásában, az ajtó nyílásán át látszik a feszület és körül-körül a katedrán végig virágok és zöld levelek. Az ének utolsó hang­jai még ott szállnak zsongva a folyosón, a pro­fesszor átlépte a küszöböt, lassan kilép a te­remből és ahogy alakja hangtalanul eltűnik a folyosó fordulóiban, előveszi zsebkendőjét és lassan fölemeli fátyolos szeméhez. A fo­lyosó meghatva, egy kicsit maga is fátyolosan néz utána, amig alakja eltűnik fejek és sap­kák mögöt'l a tanári ajtóban. Dc kendőjének fehér emléke még itt marad a szünet zajá­ban, fehér zsebkendője, amit lassan felemelt a szeméhez. A professzor, aki kilépett a tanterem kü­szöbén: Menyhárth Gáspár dr„ a magán­jog és az osztrák magánjog ny. r. tanára a szegedi cgyptcincn. A kolozsvári egye­tem utolsó Jogikari dékánja, a szegedi egyetem első rektora. És a Ferenc József-tu­dományegyetem jogi karának utolsó ko­1 i z s v á r i tanára... Akinek alakja összeköti azt a busz évet, amit a történelemben, a tér­képeken é3 mindnyájunk megdobbanó szivé­ben ez a dátum Jelöl: 1919—1939 ... Az utol­só kolozsvári professzor, aki most át­lépte a szegedi tanterem küszöbét és aki négy­évtizedes tudományos munka és 28 évi egye­tpmi lanári működés után most nyugalomba vonul. Pénteken tartotta utolsó előadását a magyar magánjog szelleméről a harmadéves hallgatók előtt. 28 év mindennapi munkája nlán kilépett a küszöbön és alakja eltűnt a folyosó fordulóiban. Az utolsó órán még ott állt a magyar magánjog katedráján, a feszü­let alatt, a felvirágozott teremben. Az ifjúság és a tanterem búcsúzott a 71 éves professzor­tól és a magánj'og tantermében felhangzott a Himnusz. A bucsu pillanata betöltötte az egész épületet, az egész épületet, ahol elérzékenyülés és meghatódottság nélkül az okokat és az összefüggéseket szokták kutatni, ahol a in­dás és a szellem műhelye van Maid három évtized mult el a mindig megujuló ifjúság, a mindig nyugtalan és olthatatlan gondolat mü­velésében — é.« ax utolsó növendékek, az Szombat, 1939. május 27­Sport- ts dlvalOHönu Esfl- ts Dallonhflbá! Cord es burDurt) raqián fin ruházati cihheh — olcsó árak! 1 SZÉCHENYI TÉR egész harmadik évfolyam búcsúzott a jog, a hagyomány, a törvénytisztelet professzorától minden korok, az összes régi és kolozsvári, uj és szegedi ifjúság, az összes évfolyamok nevében. Felhangzott a Himnusz és a búcsúzó professzor kilépett a küszöbön. És ahogy alakja eltűnt a folyosón, lassan a szeméhez emelte a zsebkendőt. (v. gy.) * A felvirágozott teremben az ifjúság nevében Juhász Tibor harmadéves joghallgató búcsúz­tatta meleg szavakkal a katedrát elhagyó pro­fesszort. Köszönetét fejezte ki az ifjúság nevé­ben, amiért a profesször beléjük oltotta a ma* gyar jog iránti szeretetet és figyelmeztette őket arra is, hogy az absztrakt jogi elméletek mellett a méltányosság és az igazságosság tiszteletére is figyolemmcl legyenek. Nemcsak a magyar jogtudomány gyönyörű rendszerével ismertetette meg nemzedékeken keresztül a magyar ifjúságot, hanem az erkölcs tiszteleté­re és mindenekelőtt a magyar haza szeretetére tanította őket. Ma, amikor különböző divatolí járnak át Eürópán, — mondotta — amelyek nem mindig tisztelik a jogot, különös fontos­sága van az ifjúság számára a jog művelésének, tiszteletének és becsülésének. Művelni kívánjnk a hagyományos magyar jögszeretetet, mindent elkövetünk a magyar függetlenség, a boldog, önálló nemzet fejlődéséért. Igazsággal és joggal szolgáljuk az ezeréves magyar göndolatof, a melynek szellemét Menyhárth professzor ttt! Kolozsvárról hozta magával és ahővá ezt a szellemet vissza fogjuk vinni, a boldog, megna­gyobbodott Magyarországba! Menyhárth Gáspár dr. professzor meghatolt szavakkal mondott köszönetet az ifjúság ben­sőséges szavaiért:" Meghadódottan mondok köszönetet ni if­júságnak, — mondotta, — örömmel tapasztal­tam, högy azok az eszmék, amelyeket egy jó tanárnak mindig szem előtt kell tartania, ter­mékeny talajra találtak a magyar ifjúság szí­vében. Az erkölcs, a jog és a haza s:efeteténcli eszményét igyekeztem mindig hirdetni és lá­tom, ezek a tanítások nem voltak eredmény nélkül valók, őszinte érzéssel látom, hogy azt, amire egész életpályámon a tanári hivatás és lelkiismeret tudatában törekedtem, nem volt hiábavaló. Nekünk, jogászoknak — mondotta, — nemcsak erkölcsös embereknek, de elsősori­ban nemzetünket szerető, magyar fajtánkat megbecsülő, megértő és emberséges magyarok­nak kell lennünk. Azzal végezte szavait, hogy az egyetemen kapott tanításokat az ifjúság vi­gye magával az életbe és adja Isten, hogy a magyar Haza a régi nagyságában ismét virá­gozzon. Lelkes, sökáig tartó éljenzéssel fogadta aZ ifjúság a biícsúzó professzori mélyről jövő, megindultsággal teljes szavait, majd felhang­zottak ércesen és a folyosókon is betöltve a Himnusz akkördjai. Menyhárth professzor az ifjúság lelkes éljenzése mellett hagyta el a tan­termet, ahol annyi éven át tanította a jog mű­velését és tiszteletét. Az ifjúság ezüst cigaretta tárcát nyújtott át emlékül a búcsúzó pfofesz­szornak, — az utolsó tanítványok az utolsó ko­lozsvári dékánnak... Hölgyeim l tartós ondolálást mérsékelt áron készítek) Török Rózsa Mérei-utca 6. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom