Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-23 / 116. szám

2 9hm DCLMAGYARORSZSD Kedd, 1959. május 25. lap nz olasz—német katonai szövetség aláírásá­nak tényét. Az egész olasz közvélemény ennek az eseménynek a hatása alatt áll. Virgiiiio Gayda „ftpitő eélu egyezmény" eim jlalt rámutat orra. hogy az egyezmény niinlen fél­reértést kizáróan liutározottan kimendja. hogyha az egyik szerződő fél háborúba keveredik, a má­sok tekintet nélkül arra. hogy mi az oka a háborús bonyodalomnak, mint szövetsége a, azonnal melléje áll és minden szárazföldi, tengeri és légi erejével támogatja. A totális szövetségnek olyan formája ez. amelyre nincs példa a világtörténelemben, — irja. Kimondja a szövetségi szerződés, hogy a két nagyhatalom fenntartani és fejleszteni akarja kap­esolatait a baráti hatalmakkal. Ez annyit jelent, hogv a szövetségi szerződés nyitva áll a hatalmak csatlakozása számára. A német—olasz szövetség első előfeltétele a két ország közös határa, amely lehetővé teszi a másik fél azonnali megsegítését. A másik előfeltétel a két hatalom párhuzamos po­litikai fejlődése. Nem ismerhetjük itt a közös irá­nyítás bizalmas taktikai vonatkozásait, de elég csak annyit mondani, hogy a két haderő egy telje­sen egységes haditerv alapján működik majd. A Budapest, május 22. 'A katolikus nagygyűlés vasárnap tartotta befejező ünnepségét, amely a józsefvárosi plébánián mondott főpapi szent­misével kezdődött. A misét Csárszky József püspök, kassai apostoli kormányzó pontifikál­ta. Kilenc órakor a Regnum Marianum plébá­niatemplomban Sztojka Sándor ungvári püspök mondott misét a kárpátal jai hivők szá­mára. Délelölt 11 órakor a Hősök-terén Se­rédi hercegprímás szentmisét pontifikált melyen Glattfelder Gyula dr. csanádi me­gyéspüspök mondotta a szentbeszédet. Beszédét azzal kezdte, hogy minden magyar katolikus akciónak munkaprogramja. He egy­ben a nemzeti megújhodásnak, talpraállásnak és hozzáfiiződő történelmi reménynek is felté­tele csak ti szentistváni vonalon való haladás lehet. Szent István Krisztustól elsősorban egy­séget tanult s annak megvalósítására birta nemzetét. A lelki összeforrnitságnak s az ab­ból származó fegyelemnek jelentőségét nem le­het eléggé hangsúlyozni. Érzik ezt a népek ve­zelöi is, bárminő kormányforma segítségével kísérlik is meg hatalmukat alátámasztani. Csak az egvositő erót nem ott keresik, ahol an­nak kimeríthetetlen inditóokai rejlenek, ha­nem nz emberi fogyatkozások segítségével tö­rekszenek erőre szert tenni s ezért mond cső­döt előbb-utóbb mindannyijuk tudománya. — Milliókat egybekovársolni nem lehet sem pöröllyel, sem hitegetéssel s mint a szabados­ság szelleme az örvény szélére sodorta a népe­ket, ugv a zsarnokság türelmetlensége is min­dig kihívja végzetét. Szent István tudta, hogy lermékenv esak az a szabadság, amellyel Krisz­tus ajándékozott meg minkrf, hogy Isten gyer­mekei tudjunk lenni, A szabad emberek lelki­egysége, nmelv Szent István bölcs rendelkezé­seitek gyümölcseként alakult ki. a nemzet leg­nagyobb ereje volt történelme során s min­dennél jobban segitett helytállani, vagy ka­tasztrófák után újból talpraszökni. Szentbeszédet ezekkel a szavakkal fejezte be Glattfelder püspök: — 'A katolikus nagygyűlés, meív az idén Szent István országának jelszava alatt folyt le, véletlenül azon a napon zárul, amelyben az or­s/ággyülés| választás néma hete kezdődik". Vajha ebben a csendben mindenki, aki az or­szág sorsának irányítására mer vállalkozni, rátalálna a mag vár lelkület ősi szent alanjaíra, amelvekcf Szent István rakott le. amikor a köztünk élő Krisztusra építette nemzete jövő­jél és nagyságát. • " fll őrakor került sor az eucharisztikus körmenetre. Már kél órakor megindult az emberáradat a Szent István bazilikába. Jóval a körmenet in­dulása előtt érkezett József főherceg, Augusz­német—olasz szövetség célja az is, hogy egységes hatást gvakoroljanak Európa politikai fejlődésére. A szerződés beleilleszkedik századunk keretébe és a mai zűrzavaros politikai és lelki viszonyok kö­zött. amikor sötét erők vannak működésben és cz a reakciós politika igyekszik megfojtani a fiatal, életerős népek törekvéseit — irja G'avda —, hely­reállítja az egyensúlyt és megteremti az emberi civilizálió uj szociális és nemzeti értékeinek ural­mát, amelynél fogva a nemzetek biztos védelmet találnak a belső széthullás és a vörös uralom, va­lamint az elvénhedett imperializmus önzésének támadásával szemben. A spanyolországi önkénleseket májusban visszaszállítják Olasz­országba Ttóma, május 22. Hivatalosan jelentik", högy valamennyi s/xinyolországi olasz önkéntes, még május havában visszatér Olaszországba, Az önkénteseket Cadizban vonják össze és on­nan szállítják őket hajón Nápolyba. ta és Anna főhercegasszony. Breyer István győri püspök litániát mondotta, amely után 5 órakor megindult a körmenet. Alig ért ki a papság és a baldachint kisérő apácák csoportja a templomból, hatalmas vi­har kerekcdclt. A menet eleje ekkor mar a Hősök terén volt. Mennydörgéstől és villám­lástól kisérve, megeredt az eső, szakadt a zá­por. A körnienel a nagy vihar ellenére tovább haladt, a felvonulási rendet pontosan megtar­tották. A hivők seregét, akik sok helyen bokán felül érő vízben foglallak el a részükre fenn­tartott helyet a Hősök terén, hangszórón Hu­szár Károíy és Jandik József érseki tanácsos buzdította kitartásra, a zsúfolásig megtöltött téren senki sem akart mozdulni helyéről. A kispapok énekkarának intonálására felhang­zottak az egyházi énekek, a téren egybegyűlt tízezrek lelkesen együtt énekellek a vad zápor­ban. Ilat óra elmúlt, mikor az 01 (áriszentség megérkezett a Hősök terére, ahol Breyer püspök áldást adott a hívőkre. Ezután kellett volna elhangzani a bíboros-hercegprímás beszédének'. A hercegprímás, tekintettel az esőre, néhány szót szólt a tízezrekhez, megkö­szönve, hogy végig kitartottak és kérte az Is­ten áldását az egybegyűltekre. Bejelenlelte, hogy elmaradt beszédét a sajtó utján fogja kö­zölni híveivel. Ezután az Öltáriszentséget a Jáki kápolnába vitték, a tömeg csak a kon­gresszusi, a pápai és a magyar Himnusz el­éneklése után oszlott szét. 'A hcrcegprimás beszédében először a nagy­gviilés jelentőségét méltatta, megemlítve, hogy általános lelki megújhodást hozott. Megerősí­tette a gyűlés a magyar katolikus öntudatot és kihatással kell lennie a magyar katolikusok egyéni és rsaládi. társadalmi és gazdasági, va­lamint nyilvános életére, amelyet hazánkban, mint keresztény államban, Szent István szelle­mében és Krisztus törvényei szerint kell be­rendezni. 'A kongresszus negyedik sikere az igazságon, a jogon és a szereteten nyugvó béke lehetősége. <— És most mindnyájan — mondotta a her­cegprímás —, akik a nemzet képviseletében együtt vagyunk, töredelmes szívvel leborulunk előtted, édes Jézusunk, mártír nemzetünk ne­vében esedezve kérünk, ne bánj velünk bű­neink nagysága, hanem a Te irgalmasságod sokasága .szerint. Tekints k'egvesen erre a nem­zetre és szent elődeink' érdeméért könvőrülj railunk. Voltak ennek a nemzetnek hős fiai és leánvgi, akik nagvlelküen feláldozták magukat Teéretted, ? Te szentegyházadért. ? keresztény Magvarországért. az Arpádházi szentjeinktől ? kassai vértanukon keresztül egészen azokig a vértanukig, akik épnen husz esztendővel «z-( előtt haltak hősi halált a Te hitedért. Mégegyszer a „Zöld Könyv" Egyre nagyobb fölhábörodást keltenek országszerte az az úgynevezett Zöld Könyv, amellyel elárasztják az országot és ame­lyet _ amint ismeretes —, Münchenben és más német városokban adnak'postára zárt borítékban. A füzetek képtelen rágalmakat és támadásokat intéznek az ország ellen és egy olyan pártnak igyekeznek külföldről szított propagandát kifejteni, amelyet sú­lyos cselekmények miatt a kormány kény­telen volt betiltani és föloszlatni. Kétség­telennek tartják, hogy ezektől a zöld fü­zetektől minden illetékes hely, vagy szerv; távöláll és azokat lelkiismeretlen egyének, vagy csoportok zúdították Magyarország felé. Két nap óta tömegesen érkeznek ezek a jellegzetes zárt borítékok Szegedre is és meghatározott, ismert címekre tolakodnak he a magyar államiságot és a magyar nem­zeti eszméket rágalmazó és aláásni akarŐ füzetek. Az egész magyar közvélemény fel­háborodással utasítja vissza ezeket a kül­földről küldött nemtelen füzeteket és nem­csak elfordul tőlük, hanem határozottan szembefordul azökkal, akik ilyen rágalmak­kal próbálkoznak propagandát kifejteni egy betiltott mozgalom részére. A magyar közvélemény nagyon Is tisz­tában van ezeknek a zöld füzeteknek jel­legével és céljával s nem felejti el azokaf a szavakat, amelyeket Teleki Pál gróf mi­niszterelnök éppen szombaton mljndott deb­receni nagy beszédében. — Nem nyúltunk egy részfillérhez sem — mondotta —, amely olyan helyről jön, am! bármely jő magyarban és jő keresztény­ben a legcsekélyebb megütközést kelthetné. De tüdőm azt is, hogy a választási küz­delem során gurul olyan pénz is az or­szágban, amelyhez a nemzethez hű magdal} embernek nem völna szabad nyúlnia. Ma­gyarország miniszterelnökének kötelességet ezeket a jelenségeket meglátni és Róma hí­res szavai szerint cselekedni; „Cavant Bon­sules!" Én is vigyázni fogok. Ma már mindenki tisztában van aü­SkiI, Szegeden éppenúgy, mint az Országi egész területén, hogy ezek a megdöbbentő! kortesfogásnak szánt külföldről küldözge­tett zöld füzetek visszafelé sültet el. A! magyar közvélemény egységesen utasítot­ta vissza ezeket a kísérleteket és még azok is, akik esetleg meginogva az Utolsó évek egyre hangosabb szólamaitól, eddig nem tüdták megtalálni az öntudatos magyarság és kereszténység egyetlen állásfoglalását, azok is, szembefordulnak minden ilyen zöld kísérlettel. A zöld füzetek' kinyitották aZ emberek szemét és ezek most a választá­sok során fogják megadni a méltó választ a zöld füzetekre éppen úgy, mint a zöld kí­sérletezésekre és akik eddig falún hajla­doztak a zöldsaínü listák felé, azok is 0 történtek után és emlékezve a miniszterel­nök föntidézett mondataira, szavazatukkal nem fogják támogatni a zöld párt jelöltje it, hanem megacélozva nemzeti érzelmük­ben a magyarabb, keresztényebb és erősebh* Magyarországot hirdető Teleki Pál gróf listájára adják saavazatnkat. A' szegedi nyilasok Is érzik, hogy az utolsó napok eseményei határozottan és jelentékenyem [visszavetették kísérletüket s eldöntötték aí i kísérlet sorsát. rr mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm. Felhívás! Sebők Géza szatócsüzletét Szőreg, Rónay u. 237 sz. átvettem, hitelezők o^anott 8 napon belül jelentkezzenek. Komócsin Józneí'üé Százezer hívő felvonulásával ért véget a Katolikus Nagygyűlés A bíboros hercegprímás és Glattfelder Gyula megyéspüspök beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom