Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-04 / 101. szám

YARORSZAG Csílfürfoh, 1939. 4. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 101. szám Kornádi fakereszt Amikor vége lett a rímnek és a kínnak, „a bús rögök" most már fülébe súghatják, hogy „szeress"\ s a „fehér keresztek és fekete hantok" egy kis gödörbe hívták a „tékozló fiú"-t, szegény Juhász Gyulát megsiratta Szeged népe és meggyászolta a hivatalos város is. S a Város, mintha halottnak taeg akarta volna adni azt. amit az élőtől megtagadott s a halottnak meg akarta volna köszönni, azt amit az élőnek meghálálni nem tudott, az úgynevezett közéleti nagyságoknak kijáró, elsőosztályú temetést rendezett a költőnek. Orgonázó szavak siratták el a város nagy halott ját, — szegény, megtiport élete milyen naggyá nőit a Halál kapujában —, azután napirendi ponttá vált a temetés költsége, számvevőségi akta és zárszámadási tétel lett belőle s végül odakerült melléie a szegedi hantok alá az a fogadalom is, amivel háláját akarta leróni Szeged nagy költőjével szemben a hivatalos város. Aki kintjár belvárosi temetőben s akit egy rimnek, dalnak zengő emléke odavisz. ahol Juhász Gyula „sírjának áldott méhében" pihen, korhadt, kettétört fakeresztet talál a sünnedő hantokba szúrva. „A sok kiáltó és sok törtető" sírját díszes márványemlékek súlya nyomja s korhadt fakereszt jelzi csak a költő sír iát s annak a kötelességíeljesítésnek mértékét, amit a nagy, gazdag, rangos és büszke város áldozott költő fiának. Annyi jószándékú, nemes szó hangzik el a szegedi szellemről és szegedi kultúráról c arról a hivatásról, amit vállal és betölteni kész ez a város a nemzeti kultúra szolírálatában, hogy százszorosan fáj minden mulasztás és minden méltatlan feledékenység, ami ennek a városnak — mondjuk íey: — kultúrtudatát elhomályosítani alkalmas. Ez a város Hiszke polgárok városa. a hatalom urainak megad ia szí vb'1 és szívesen a tiszteletet és elismerést de tudja azt is. hogy hatalom ura a Költő is s nem a múló. a percek alatt születő és pillanatok alatt elvesző, hanem a századokat betöltő szellem hatalma az övé, amelyik nevel, vezet, iránvít l^kf-kef fonná- a halott betűk örökké élő tanításával, Juhász Gyula és Szeged város örök testvériségét nem ábrázolhatja az az elkorhadt, kettéhasadt fakereszt. Juhász Gyula haló poraival is jobban gazdagítja ezt a várost, szellemét. kultúráját, jobban emeli rangját, 6emhogy a város azzal az emlékkel is adós maradhasson, amivel örök nyugvóhelyét •megielölni elfelejtette. Nem Juhász Gyulának van erre szüksége, egyetlen vers-sor jobban őrzi emlékét, mint másokét emeletes kripta s angol kerté nagyzolt sírhant, — különös is, miért azoknak állítalak emléket. akit nem kell védeni a mulandóság enyészetétől —. a városnak van arra elodázhatatlan szüksége, hnvv legalább ezt az egy tartozását lerója költőjének emlékével szemben, ne példázza kettéhasadt fakereszttel a ..hálás utókor" hálátlanságát s a masrvar költő végzetét. „Lesz belőlem egyszer sok virág még" dalolta szegénv halállal ismerkedő s az j elmúlással barátkozó versében. „Virág és i rög" akart lenni a „koszorús femetó"-ben. Virággá borult emléke a fiatal magyar szívekben, ahol „a halál nagy, dús magvető s lépte-nvomán sarjad a törendő" aminek — azt hitte —, nem adhatott mást, csak „csüggedt éneket", dé ez a csüggedt ének fiatal magvar szívek rezonanciájával diadalmas hallelujaként fog egyszer még fölzengeni. Juhász Gyula olyan felfedezettje lesz még a magyar nemzeti szellem reneszánszának, mint Ady Endre, vagy Szabó Dezső. Juhász Gyola töretlen és fakulatlan, nagy magyar értéke független időtől, kortól, szellemi öpvényésektől. — ez a város mással és többel tartozik el nem múló emlékének s költészetének, melv örökké virágzik, mint azzal a kettéhasadt kereszttel, amelyet kettéhasadt életének földi nyugvóhelyére tűzött le a rögtönzött gvtász. Korai sírján a rögökre hullok. És hallgatom', az új fű mit üzen. 'Az áldott csira, a szent napra búvó, moh/ tavaszt hirdet., de már neki — nem. Amit Juhász Gyula apjára gondolva énekelt, az jut eszünkbe korai sírja előtt, melybe az az áldott csíra temetkezett el, amelvik már csak másoknak hirdet tavaszt. Az új fű másoknak ígér csak új életet s a szent nap másokat csókol körül az élet áldott melegével. Kultúra fűzértánccal, — idézgette gyakran cikkeiben Juhász Gyula ennek a magyar szimbólumnak szaváit. kultúra korhadt fakareszttel nem lehet, nem maradhat a szegedi kutúra szimbóluma. Ennek a városnak nagy tartozásai vannak, el nem készült szobrokban, föl nem szegezett utca-táblákban, meg nem festett arcképekben, elfelejtett dátumokban, ezt a tartozását ne növelje azzal a kettétört fakereszttel. amelyik Juhász Gyula sírján vádolja és hívja tetemre a kortársakat és utódokat egyformán. Nem Juhász Gvulának tartozunk vele, hanem magunknak, neki maradhatunk adósai, de azt a tartozást, ami ennek a városnak kultúráját, szellemi életét, rangját és hírét illeti meg. kéretlenül is le kell rónunk. Őszinték a temetők, — írta valamelyik versében —, ám se feledékenység. se hálátlanság nem kér abból az őszinteségből, amit ez a korhadt kereszt mond el a városról, melvnek Juhász Gyula hűséges gyermeke és glóriás költője volt. Chamberlain: „Hz angol kormány hajlandó iárgyalni Németországgal a kölcsönös megnemtámadási biztosítékokról" Ciano és Bibbenévop pénteken ialálkosik Comoban — Külügyminiszteri értekezletet tartanak ax ésxaki államok — Beck lengyel külügyminiszter beszéde előtt London, május 3. Az alsóház szerdai ülésén Henderson Artúr megkérdezte a miniszterelnöktől, hogy miután Hitler kancellár nemrégen azzal vádolta meg az angol kormányt, hogy Németország bekerítését célzó politikát követ és miután Roosevelt elnök legutóbbi békeszózatában kölcsönösségen alapuló szavatosságot javasölt, hajlandó lenne-e az angol kormány Németországnak kölcsönösségen alapuló szavatosságot nyújtani, hasonlóan ahhoz, mint aminőt Lengyelországnak nyújtott? Chamberlain miniszterelnök így felelt: Nincs semmi néven nevezendő alapja annak a vádnak, mintha az angol körmány Németország bekerítését célzó politikát követne. Amit Roosevelt elnök javasolt és tudomásom szerint Hitler kancellár hajlandó adni, inkább megnemtámadási biztosítékok kölcsönös kicserélése lenne, mint kölcsönösségen alapnló szavatosság, amit nemrégen nyújtottunk Lengyelországnak. Az angol kormány minden bizonynyal kész fontolóra venni azt a javaslatot, bogy kölcsönös biztosítékokat Cseréljen. Henderson: tekintettel a miniszterelnök imént elhangzott nyilatkozatának rendkívüli fontosságára, hajlandó-e az angol kormány azt a német kormány tudomására hozni. Chamberlain miniszterelnök mosolygott, válasza a karzaton nem völt érthető. Anglia gtiorsifio a tárgualdsoKat Töröhorszdggal London, május S. 'K szerdai minisztertanács, amely több mint három óra hosszat tartott, a Press Assotiatiőn értesülése szerint áttekintette a nemzetközi helyzetet és részletesen foglalkozott a szovjetorosz megbeszélések jelenlegi állásával és a Sir William Seeds moszkvai nagykövetnek a francia kormány meghallgatása után küldendő újabb utasításokkal. Törökországgal gyorsan folynak a megbeszélések rövidesen várható a hivatalos bejelentés. Behatóan foglalkozott a minisztertanács Danzig kérdésével. Azt várják, bogy Beck lengyel külügyminiszter pénteki beszéde mérsékelt, de szilárd lesz mind Danzig, mind pedig a lengyel—német viszonyt illetőleg. Ciano és Ribbenfrop faldlhozúfa Comoban Róma, május 3. Ciano gróf külügyminiszter hir szerint csütörtökön este utazik Conioba. ahol pénteken találkozik Ri'b'bentrop külügyminiszterrel.