Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-04 / 101. szám

YARORSZAG Csílfürfoh, 1939. 4. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 101. szám Kornádi fakereszt Amikor vége lett a rímnek és a kínnak, „a bús rögök" most már fülébe súghatják, hogy „szeress"\ s a „fehér keresztek és fe­kete hantok" egy kis gödörbe hívták a „té­kozló fiú"-t, szegény Juhász Gyulát meg­siratta Szeged népe és meggyászolta a hiva­talos város is. S a Város, mintha halottnak taeg akarta volna adni azt. amit az élőtől megtagadott s a halottnak meg akarta volna köszönni, azt amit az élőnek meghálálni nem tudott, az úgynevezett közéleti nagyságok­nak kijáró, elsőosztályú temetést rendezett a költőnek. Orgonázó szavak siratták el a város nagy halott ját, — szegény, megtiport élete milyen naggyá nőit a Halál kapujá­ban —, azután napirendi ponttá vált a te­metés költsége, számvevőségi akta és zár­számadási tétel lett belőle s végül odake­rült melléie a szegedi hantok alá az a fo­gadalom is, amivel háláját akarta leróni Szeged nagy költőjével szemben a hivata­los város. Aki kintjár belvárosi temetőben s akit egy rimnek, dalnak zengő emléke odavisz. ahol Juhász Gyula „sírjának áldott méhé­ben" pihen, korhadt, kettétört fakeresztet talál a sünnedő hantokba szúrva. „A sok kiáltó és sok törtető" sírját díszes már­ványemlékek súlya nyomja s korhadt fa­kereszt jelzi csak a költő sír iát s annak a kötelességíeljesítésnek mértékét, amit a nagy, gazdag, rangos és büszke város ál­dozott költő fiának. Annyi jószándékú, nemes szó hangzik el a szegedi szellemről és szegedi kultúrá­ról c arról a hivatásról, amit vállal és be­tölteni kész ez a város a nemzeti kultúra szolírálatában, hogy százszorosan fáj min­den mulasztás és minden méltatlan feledé­kenység, ami ennek a városnak — mond­juk íey: — kultúrtudatát elhomályosítani alkalmas. Ez a város Hiszke polgárok vá­rosa. a hatalom urainak megad ia szí vb'1 és szívesen a tiszteletet és elismerést de tud­ja azt is. hogy hatalom ura a Költő is s nem a múló. a percek alatt születő és pilla­natok alatt elvesző, hanem a századokat betöltő szellem hatalma az övé, amelyik nevel, vezet, iránvít l^kf-kef fonná- a ha­lott betűk örökké élő tanításával, Juhász Gyula és Szeged város örök testvériségét nem ábrázolhatja az az elkorhadt, ketté­hasadt fakereszt. Juhász Gyula haló porai­val is jobban gazdagítja ezt a várost, szel­lemét. kultúráját, jobban emeli rangját, 6emhogy a város azzal az emlékkel is adós maradhasson, amivel örök nyugvóhelyét •megielölni elfelejtette. Nem Juhász Gyu­lának van erre szüksége, egyetlen vers-sor jobban őrzi emlékét, mint másokét emele­tes kripta s angol kerté nagyzolt sírhant, — különös is, miért azoknak állítalak em­léket. akit nem kell védeni a mulandóság enyészetétől —. a városnak van arra elo­dázhatatlan szüksége, hnvv legalább ezt az egy tartozását lerója költőjének emléké­vel szemben, ne példázza kettéhasadt fa­kereszttel a ..hálás utókor" hálátlanságát s a masrvar költő végzetét. „Lesz belőlem egyszer sok virág még" dalolta szegénv halállal ismerkedő s az j elmúlással barátkozó versében. „Virág és i rög" akart lenni a „koszorús femetó"-ben. Virággá borult emléke a fiatal magyar szí­vekben, ahol „a halál nagy, dús magvető s lépte-nvomán sarjad a törendő" aminek — azt hitte —, nem adhatott mást, csak „csüggedt éneket", dé ez a csüggedt ének fiatal magvar szívek rezonanciájával dia­dalmas hallelujaként fog egyszer még föl­zengeni. Juhász Gyula olyan felfedezettje lesz még a magyar nemzeti szellem rene­szánszának, mint Ady Endre, vagy Szabó Dezső. Juhász Gyola töretlen és fakulat­lan, nagy magyar értéke független időtől, kortól, szellemi öpvényésektől. — ez a vá­ros mással és többel tartozik el nem múló emlékének s költészetének, melv örökké virágzik, mint azzal a kettéhasadt kereszt­tel, amelyet kettéhasadt életének földi nyugvóhelyére tűzött le a rögtönzött gvtász. Korai sírján a rögökre hullok. És hall­gatom', az új fű mit üzen. 'Az áldott csi­ra, a szent napra búvó, moh/ tavaszt hir­det., de már neki — nem. Amit Juhász Gyula apjára gondolva énekelt, az jut eszünkbe korai sírja előtt, melybe az az ál­dott csíra temetkezett el, amelvik már csak másoknak hirdet tavaszt. Az új fű mások­nak ígér csak új életet s a szent nap má­sokat csókol körül az élet áldott melegével. Kultúra fűzértánccal, — idézgette gyak­ran cikkeiben Juhász Gyula ennek a ma­gyar szimbólumnak szaváit. kultúra kor­hadt fakareszttel nem lehet, nem marad­hat a szegedi kutúra szimbóluma. Ennek a városnak nagy tartozásai vannak, el nem készült szobrokban, föl nem szegezett ut­ca-táblákban, meg nem festett arcképek­ben, elfelejtett dátumokban, ezt a tartozá­sát ne növelje azzal a kettétört fakereszt­tel. amelyik Juhász Gyula sírján vádolja és hívja tetemre a kortársakat és utódokat egyformán. Nem Juhász Gvulának tarto­zunk vele, hanem magunknak, neki marad­hatunk adósai, de azt a tartozást, ami en­nek a városnak kultúráját, szellemi életét, rangját és hírét illeti meg. kéretlenül is le kell rónunk. Őszinték a temetők, — írta valamelyik versében —, ám se feledékeny­ség. se hálátlanság nem kér abból az őszin­teségből, amit ez a korhadt kereszt mond el a városról, melvnek Juhász Gyula hű­séges gyermeke és glóriás költője volt. Chamberlain: „Hz angol kormány hajlandó iárgyalni Németországgal a kölcsönös megnemtámadási biztosítékokról" Ciano és Bibbenévop pénteken ialálkosik Comoban — Kül­ügyminiszteri értekezletet tartanak ax ésxaki államok — Beck lengyel külügyminiszter beszéde előtt London, május 3. Az alsóház szerdai ülé­sén Henderson Artúr megkérdezte a minisz­terelnöktől, hogy miután Hitler kancellár nem­régen azzal vádolta meg az angol kormányt, hogy Németország bekerítését célzó politikát követ és miután Roosevelt elnök legutóbbi bé­keszózatában kölcsönösségen alapuló szavatos­ságot javasölt, hajlandó lenne-e az angol kor­mány Németországnak kölcsönösségen alapuló szavatosságot nyújtani, hasonlóan ahhoz, mint aminőt Lengyelországnak nyújtott? Chamberlain miniszterelnök így felelt: Nincs semmi néven nevezendő alapja annak a vádnak, mintha az angol körmány Németor­szág bekerítését célzó politikát követne. Amit Roosevelt elnök javasolt és tudomásom sze­rint Hitler kancellár hajlandó adni, inkább megnemtámadási biztosítékok kölcsönös kicse­rélése lenne, mint kölcsönösségen alapnló sza­vatosság, amit nemrégen nyújtottunk Lengyel­országnak. Az angol kormány minden bizony­nyal kész fontolóra venni azt a javaslatot, bogy kölcsönös biztosítékokat Cseréljen. Henderson: tekintettel a miniszterelnök imént elhangzott nyilatkozatának rendkívüli fontosságára, hajlandó-e az angol kormány azt a német kormány tudomására hozni. Chamberlain miniszterelnök mosolygott, válasza a karzaton nem völt érthető. Anglia gtiorsifio a tárgualdsoKat Töröhorszdggal London, május S. 'K szerdai miniszterta­nács, amely több mint három óra hosszat tar­tott, a Press Assotiatiőn értesülése szerint át­tekintette a nemzetközi helyzetet és részlete­sen foglalkozott a szovjetorosz megbeszélések jelenlegi állásával és a Sir William Seeds moszkvai nagykövetnek a francia kormány meghallgatása után küldendő újabb utasítá­sokkal. Törökországgal gyorsan folynak a meg­beszélések rövidesen várható a hivatalos be­jelentés. Behatóan foglalkozott a minisztertanács Danzig kérdésével. Azt várják, bogy Beck len­gyel külügyminiszter pénteki beszéde mérsé­kelt, de szilárd lesz mind Danzig, mind pedig a lengyel—német viszonyt illetőleg. Ciano és Ribbenfrop faldlhozúfa Comoban Róma, május 3. Ciano gróf külügyminisz­ter hir szerint csütörtökön este utazik Conio­ba. ahol pénteken találkozik Ri'b'bentrop külügyminiszterrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom