Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-21 / 115. szám

Vasárnap, 1939. v. 21. !••! iii—— llll i1uii hm ilin..lllllipi i KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 113. szám Levél mindenkihez Kedves Barátom, ilyenkor gondok" "darvadozása idején, amikor, mint szu a fát, őrli a lelkeket az aggodalom, ime, elérkezett a nagy próbatétel ideje: mit kell tennünk, hogy könnyűeknek találtassunk? Ennek a városnak vagy negyvenezer polgára köteles lesz megnyilatkozni abban a kérdésben, hogy milyen tartalmat, milyen irányt, milye® szellemet és milyen ütemet kíván az ország kormányzáséban, ez a választás, ami előttünk áll. taláu évtizedekre el fogja dönteni a nemzet sorsát, és meg fogja szabni azokat a föltételeket, amelyek vonzóvá, vagv taszítóvá fogják majd tenni a külföldi hatalmak számára. S vannak, akik számbav.cszik azt is, bogy ennek a választásnak eredménye a szegedi közéletet hogyan fogja hangban, szellemben és a garnitúra összeválogatásában érinteni. Kedves Barátom, a játék nem babra megy. De nobis res agitur — rólunk van szó a legközvetlenebbül s a legniezítelcnebb ölszefüggésben. A választás lehet listák küzdelme, lehet elvek harca cs férfiak tusakodása. Kedves Barátom, nekiink mégis tisztában kell azzal lennünk, bogy cz a választás nem azok sorsát szabja meg, akik egymással szemberiáUnak, hanem a mienket, akiket összefog a közös sors cs a közös élet karámja. És hogyan van az. mondd. Kedves Barátom, bogy amikor mégiscsak a nemzet életét, érdekét, a nemzeti élet legmagasabbrendű igényeit lehet és szabad csak szolgálnunk s amikor ennek a súlvos, nehéz, nem egy. ember, de egy nemzedék teberbíróképességét is meghaladó feladat terhét kell lelkiismeretünkre venni, hogyan van az, hogy nem töprengünk együtt, nem bátorítjuk egymást, nem hordjuk össze képességeinket, hiszen együtt talán meg tudnánk találni az igazi útat s a helyes megoldást, — nem azt nézzük, hogy a nemzet szolgálaiában, a város szeretetében s jövő veszedelmeivel szemben a jelen biztonságának keresésében azt tegyük, amit a nemzet önvédelme, történelmi parancsa követel "meg tőlünk, hanem egészen kisszerű indulatokkal fertőzötten s személyes hajszák csetepatéiban elmerülten adjuk át magunkat a iáték izgalmának és bűnös kedvtelésének. Akik tegnap a legnagyobb egyetértésben végezték a munkát, arait a ucnizet és város szolgálata szabott ki rójuk, nia türelmetlen és gy űlölködő ellenségeivé váltak egymásnak. Nem is ellenfelekké, akik más úton és más eszközökkel keresik azt, emit mi a magunk útján és a magunk eszközeivel gyorsabban és biztosabban remélünk elérni, hanem kérlelhetetlen és konok, a recipe ferrum gyilkos öröme és kéjtöltő fölénye után lihegő, kegyelmet megtagadó, elnézést nem isinerő, sötét és komor ellenségekké. Kedves Barátom, teguap még egvműs mellett ültünk s egymás szavában a legjobb szándékot föltételezve muukálkodtunk együtt azon, hogy a város minden problémáját a közérdek igényei teljes kielégítésével oldjuk meg. Tegnap még megbecsültük egynjás tudását, egymás képességét, egymás jószándékát, tegnap még testvérekként tekintettünk egvmásra, amikor a munka megkezdése előtf vagy annak befejezése után megszorítottuk egymás kezét. S ma Te sárga rózsát lúzté! föl és én fehéret s ezért most már egymás számára fenevadak legy ünk? Az eg\ ik rózsa testvére a másiknak, a testvérrózsa taszít most. bennünket abba a szakadékba, amelyben apa fiút, testvér testvért elad? Abban, hogy ki legyen a tanácsnok, ki vezesse az adóhivatalt, ki legyen a polgármester. ki legyen a felsőházi tag, meg tudunk egymással egyezni s ha választásra került a sor, puskapor* zag és fegyverropogás uélkiil bíztuk a kiválasztást a többség akaratára. Miért van az. hogy abban az egyetlen kérdésben, amely azt dönti el. hogy ki képviselje a várost a törvényhozásban, annyi gyűlölködés parázslik fül, annyi rágalom bombája robban, annyi ellenséges elszántság és farkasvermet, mintha egy kis polgárháború folynék az élet. a munka s a polgári közösség számára emelt falak között. Kedves Barátom, tedd kezed a szívedre s így felelj nekem s felelj úgy, mintha a történelem ítélőszéke előtt állná): a nemzet érdeke kŐvefeli tőlünk ez! a polgárháború-hangulatot, a féktelen gyűlölködésnek ezt a véres farsangját? Égbekiáltó bún az, ha én az egyik derék urat alkalmasabbnak tartom a törvényhozási munka elvégzésére, mint a másikat s ha ebben a kérdésben, amely mégis csak a személyek és módszerek alkalmasságán múlik,' nem egyezik meg élettapasztalataink, emberismeretüuk s talán felelősségérzésünk? Lehet, hogy neked van igazad, lehet, hogy nekem. Miért kell láthatatlan máglyára kiildenj azt. aki mást hisz. vagv másnak hisz * nem annak, akinek tollát Te tűzted a kalapod mellé? Miért kell tűztől 'és viztól eltiltani azt. aki épolv becsületes, mint Te vagy, épolyan jóhiszemű, mint amilyennek I e tarthatod magad, aki épolyan féltő gonddal áll őrt polgári kötelességei bástvafokán, mint amennyi húséggel strázsálod Te is a rádhű zott frontszakaszt. Testvér, nincs a oilágnK annyi szeretet, amennyire nekünk, világ árváinak szüksége van. mondd, miért tépjük. szaggatjuk, tiporjuk, gázoljuk mi egymást? Tudsz erre felelni, Testvér? Hatifax-Datadtev-Bonnei tanácskozás Pávisban Hétfőn : Berlinben aláírj áh a* ol asx-némei egyezményt, Genfben megkezdődnek a tárgyalások Paris, május 20. Hali fax lord szombaton Parisba indult, ahol este fontös tanácskozást tartottak az angol—szovjetorosz tárgyalások ügyében. Mielőtt az angol külügyminiszter elindult, hosszasan tanácskozott Chamberlain, miniszterelnökkel. A késő esti órákban- váratlanul a külügyi hivatalba hívták Majszki szovjetnagykövetet, aki a külügyi- bizottság utasítása alapján hozzá intézett kérdésekre kijelentette, hogy az "orosz kormány legutóbbi követelése, angol—francia-orosz katonai szövetség vezérkar.! megbeszélésekkel, — minimumnak tekinthető. Daladier miniszterelnök "és Bonnet kiilügyminisztor tanácskozásai Halifax lorddal két és fél óráig tartottak és röviddel 8 óra előtt fejeződt'jk be. A megbeszélés eredményeiről hivatalos közleményt uem adnak. Francia politikai körökben kijelentik, bogy a miniszterek az angol—francia—orosz tárgyalások folyamán előállt helyzettel foglalkoztak. A tulajdouképeni tárgyalásokat Genfben folytatják. Hétfőn: Genf Genf, május 20. Hétfőn nyílik meg a Népszövetség 105. ülésszaka. Napirendjén két politikai kérdés szerepel: a kiuai kormány megkeresése és Aaland-szigetek kérdése. Az érdeklődés nem annyira a napirendre tűzött kérdések felé irányul, mint inkább azok felé a bizalmas tanácskozások felé, amelyeket az ülésszak tárgyalásaival párhuzamosan H a 1 i f a x, Bonnet és M a j s z k.y fognak' egymás kö«* zött folytatni. Ciano gróf vasárnap érkezik Berlinbe ' -A. Kóma, május 20. Ciano gróf olasz külügy* miuiszter szombaton reggel több magas rangú) tisztviselő társaságában Berlinbe utazott, b'ogy; aláírja Ribbentrop német külügyminiszterrel » német—olasz politikai és katonai egyezmétyt. 'Az olasz külügyminiszter elutazása előtt', félóra hosszat tanácskozott a római augo? nagykövettel. Times úgy tudja, az angol nagykövet tájékoztatta az olasz külügyminiszteri az angol—török egyezmény "céljáról és egyéP földközi tengeri kérdéseket is szóbahozott. Japán nem vállal kötelezettségeké Ázsián kivül ? London, május 20. A japán kormány belső kabinetje döntött Japáuuak Európával szóin-1 ben követendő politikájáról. A döntést haladéktalanul jeloutették a mikádónak. A Roüte* iroda szerint Tokióbuu úgy tudják, a belső kabinet úgy határozott,bogy Japán csak saját vcdrhnct célzó hadműveletekre kötelezheti ma. gát, a szovjet ellon távolkcletcn, ellenben a láa egyéb részeiben semmiféle kötelezettségei, nem vállalhat, 'Az Evening Standard t >kió' értesülése szerint a döntés rokonszenves semt legcsségct jelent, amelynek értelmében Japá» erkölcsi és egyéb* támogatást uy új tana a téri* gelynek. de határozott kötelezettségek vállal* sa nélkül, t