Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-20 / 114. szám
Szombat, 7939. május 20.' DÉLMAGY ARO R S Z *Á G 5 Eli* Kombinált ícliír cipűk nyári szandál cipők az összes színekben és formákban nagy választékban -nél Sxéchenyi-iér 46. Unió könyvre is. 3 i Rassay Károly a szegedi tanyavilágban A Polgári Szabadság Párt gyűlései Csórván, Várostanyán, Zákányon, Felsőtanyán és Szatymazon (A Déluiugyarország munkatársától.) Alclozocsütörtököii Rassay Károly egésznapos látogatást tett a szegedi tanyavilágban. Az egyes tanyai központokon a gazdák lelkesedéssel íogodták Rassayt, akit a szegedi l'olgári Szabadság Párt részéről elkísértek tanyai körútjára a üsta többi jelöltjei, Pap Róbert dr., Czönd ö r József, Kopasz Lajos és Szabó Kálmán dr, valamint 0 11 o v a y Károly, a pártiroda vezetője és Horváth Béla, Gáspár Zoltán, az ismert fiatal irók. A kőrút első állomása ... Csórva nem ismerik a különleges helyi körülményeket. zöld posztó mellett kigondolnak egy rendelkezési, amire a szegedi tanyákon semmi szükség. A hegyközségeket ott érdemes megalakítani, ahol nagy területek. 30—40 holdas szöllők vannak egy tagban. Ott kell külön hegybíró és hegyőr, akik" vigyázzanak a szöllőkre. De itt, a szegedi tanyákon, mindenkinek a maga háza mellett van a saját kis szöllője. vigyáz a gazda maga reá, ném kell ehhez hegyközség. Rassay Károly ezulán meghallgatta a gazdák panaszait. Este hét órakor Felsőtanyára érkezett Rassay. A gyűlés kezdetén tiz-tizenkél fiatalkorú megpróbálta a gyűlést megzavarni. A közönség azonban hamar véget vetett a kísérletnek és kivezették a zajongókat. Igazoltatásuk során kiderült, hogy nem is tanyaiak, hanem Kistelekről jöttek biciklin, hogy zavart okozzanak. Rassay ezután a választók helyeslésétől kisérve tartolta meg beszédét. Este 10 órakor került a sor a választási kör* ut utolsó állomására, Szatymazra, ahol, ugyancsak" lelkesen fogadták, Rassay a késő esti órákban indult vissza a íanyavilágból Budapestre. 9 alpacca-evöszerek, jégszekrények és mindenféle háztartási cikkek nagy választékban, legolcsóbb árban kaphatók a Hun(JcU*Ícl EdényházbcM TiszaLajos-körut 55. (Mihályi fűszeres mellett) A oMia szdletnisety bék&nUsMbiátM hyttatUtoUU AndU JJiUúvc, a „JU T^mps" SztqedtH tactázkodi uuü uúiikusa folt. Szabó Kálmán üdvözölte Rassayt. , Rassay Károly beszédében rámutatott arra, a népi politika abból áll, hogy miiicl több ember jusson kenyérhez, munkához, családalapítás lehetőségéhez. Mi értelme van annak, hogy a kormányvárt követelje és kitől követeli ezt, mikor ők vannak hatalmon? ö nem a városnak, hanem annak a várospolitikának az ellensége — folytatta —, amely a tanya népéről nem gondoskodik kellően. Sokai beszélnek minőségi termelésről, gyümölcstermelésről. De hogy termeljen a gazda gyümölcsöt, ha egyszer nem tudja értékesíteni? Hiszen mire a rossz utakon beviszi a városba a szöllöt, must lesz belőle. A városnak nein Tehet az a fcladala. bogy földbirtokok bérbeadásából tartsa fenn magát. Ott van az ország milliós fővárosa. P.udapesl, amelynek évi költségvetése. 160 millió, mégsem szorul rá arra, liogy földbirtokos legyen. A főváros üzemeket tart fenn s a villanytelepek, a gázgyár, a közlekedési üzemek jövedelméből tartja fenn magát. Szegeden az lenne szerinte a 'város legfontosabb feladata, hogy konzervgyárat létesítsen, amely feldolgozza a tanyai gazdálkodók gyümölcstermésé!. A gyűlés ulán Rassay .Várostanyára ment át. Itt Pap'Róbert üdvözölte. Rassay kifejtette, hogy ellenzéki politikát folytat, szükség van ellenzéki politikára, mert csak igy lehet a hatalommal szemben hangot adni a nép kívánságának. Feketeszélen nagy tömeg előtt fejtette ki Rassay progi am ját. ' — Ma mindenki földreformot hirdet — mondotta. Könnyelmű játék ez az Ígéretekkel. Én nem licitálok rá az Ígérgetésekre, elsősorban az állami, városi és alapítványi birtokokat kell igénybevenni. Ha az állam földosztást akar, járjon elől jő példával. Kezdje a saját birtokain, valamint az egyéb'közületi földeken. Szeged városnak hatvannégyezer hold földje van. Helytelen a bérleti rendszer, mert azt idézi elő, hogy a földre éhes efnberek teljesíthetetlen feltételeket is elfogadnak. Ehelyett a földet örök Tulajdonul kell áladni a bérlőknek, elsősorban sz arra érdemeseknek, hadviselteknek cs nagvesaládu gazdáknak. Zákányon így kislány verssel köszöntötte Rassayt, aki a szöllőtermélés ügyéről beszélt. — A hegyközségi intézmény nem a szegedi fanyék viszonyaihoz van szabva — mondotta. Ebben az esetben.is az történt, hogy jóakaratú hivatalnokok, miniszteri szakemberek, akik (A Délmagyarország munkatársától.) Ili res fraueia regényíró és irodalmi kritikus érkezett pénteken Szegedre az egyetem francia philológiai intézetének meghívására: André Tbérivc, a párisi „Le Tenips" nagynevű belső .munkatársa. A kilünö francia irodalmár Magyarország őszinte barátja, minden esztendőben, ellátogat Budapestre. Az idén a Société de la Nogvelle Revue de la Hongrie vendége volt s előadást 'tartolt a magyar fővárosban „Franciaország, ahogy a franciák látják" cimen. Ezt az előadást ismételte meg Szegeden nagyszámú hallgatóság előtt pénteken 17 órakor az Auditórium Maximumban. André Thérivé-t jól ismerik a magyar Irodalmi körökbeD. 48 éves, a Sorbonneon tanári oklevelei szerzett s ezelőtt tiz évvel átvette a „Le Teinps" híressé vált irodalmi rovatának szerkesztését, irodalmi kritikái nemcsak hazájában mérvadók, hanem igen nagy tekintélynek örvendenek külföldön is. Novellái és tanulmányai lapján Kivül a ..Peiit Parisien''-bon és a „Paris Snir"-ban jelennek meg. Résztvelf a világháborúban, sőt regényt is irt a háborúról. Eddig tizenöt regénye jelent meg Leg híresebbek: Sans-Ame, Le charbon ardent, Fils dc Joiír. Magyar fordításban kevés látott napvilágot, azonban eredeti nyelven is elterjedtek a könyvei Magyarországon. Több mesegyűjteményt adott ki, valamint igen sok nyelvészeti és politikai tanulmánya jelent meg a világlapok' hasábjain. Öt tekintik az 10GÍ)-beii lcitrchozolt „populist"-iskola megalapítójának. A francia irodalomnak n klasszikusok halár.n alól való fölszrbadilása és visszavezetése a népies irányhoz, valóban az 6 nevéhez föződik. Állandó munkatársa a Magyarországon megjelenő Nouvelte Revue de la Tfonsrie-nak i*, amelyben három évvel ezelőtt hatalmas tanulmánya jelent meg „Blasc n de la Ifongrie" cimmel Szegedi előadását osztellan érdeklődésre] hallgatta és nagy tapssal fogadia a közönség Előadása után a Délniagyarorszns munkatársi beszélgetést folytatóit André T h é r i v e-vel, aki a Hungária terraszán foglalt helyet Eharmasso francia követségi ügyvivő és Zolnai Béla dr. szegedi egyetemi tanárok társaságában. A híres iró a következő nyilatkozatot adta a Délmagyarország munkatársának: — Szegeden a francia nyelvről fartoltam előadást. Ez a nyelv-állandó, sokkal kevésbé változó, mint a német. Ahstrakcióra törekszik tJ többi nvelvek képszerüségéve! szemben, örülök, hogv Magyarországra ismét eljöhettem. Nem először vagyok itt. régi baráti és irodalmi kapcsolatok fűznek ehhez az országhoz, örülök annak, hogy itt Szegeden ma a francia nyelvről beszélhettem a francia intézet professzorai és a város elitje elölt. Meggyőződésem, hogy a francia nyelv ismerele nem jelent semmiféle politikai befolyást, u francia nyelv befogadásával egy ország sem érezheti veszélyeztetve magát kultúrájának és nyelvi önállóságának ápolásában. Sőt, ellenkezőleg; a francia nyelv közelebb hozhatja azokat a népeket cgj máshoz, amelyeket évszázados történelmi szimpátia, fűzött össze, de amelyek a történelem folyamán, ha nem is mint ellenségek, de mint ellenfelek szembekerültek egymással. Egy példát említik a francia nyelv használatára: Amikor a világháborúban a török erődök kötelességszerűen ágyulüzel adlak a francia hajóhad ellen, az egész nadművclel külföldi tisztek vezetésével francia vezényszavakra történt. Amig Franciaország a maga szellemiségét az álniencli ellenfeleknél is ilyen módon láthatja viszont, addig nincs mit. félnie a francia kultúrának. Nagyon hálás vagyok a szives ps lelkes fogadtatásért s örömmel hallottam azoknak a kulturális kapcsolatoknak fejlődéséi, amelyek egész Magyarországol és ezt a városi is összekapcsolják szinte tradiciószerüen a francia szellemiséggel. André Thérive CKarmasse ügyvivő és Zolnai professzor társaságában autón beutazta a szegedi határi. 'A kirándulás után Mester .Tános dékán ebédet adott a tiszteletére, amelyen Zolnai professzoron kivül résztvett Purjesz Béla dr. egyetemi tanár. Grenctt lektor cs felesége. Mectnyilt a Próféta-kert! Min«en p«4e a főváro®' női orosz, bafalajka zenekar hangversenyez Kitűnő ételek, elsőrendű italok, polgári árak. Szives pártfogást kér Csiszár Andor főpincér. vaii mai" uj cgelésü DUPLA FALCOS és többféle kézi é* GÉPHÓDFARKU cserép Mindenfajta kis és nagyméretű kézi és gépi égi a is kapható kitűnő minőség cs olcsó árban 387 Kertész téglagyár