Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-16 / 111. szám

Kedd, 1939. május 16. DÉL" MAGYARORSZÁG 7 oÍMvtéi csata évfadutofat iMa^i misét is cmlékdílutánt tadottak Szegeden (A Délmagyarország munkatársától) Vasárnap volt 22 esztendeje, hogy az osztrák—magyar haditengerészet három cirkálója a „Novara", a „Saida" és a „Helgoland" Horthy Miklós vezetése alatt megvívta a diadalmas otrantói csatát és megsemmisítette a szorost elzáró ellenséges hajóegységeket. A Magyar Haditengerészeti Egyesület szegedi „Árpád" csoportja vasárnap délután a Baffay-vendéglőben emlék-délutánt rendezett az otrantói csata évfordulója alkalmából. Tabódy Zsolt dr. mondott bevezető beszédet, majd vitéz Csonka Antal kikötőfelügyelő, aki mint repülőgépen résztvett az otrontói csatában, mondott emlékbeszédet, Érdekes előadásban mondotta el a gsata történetét: hogyan törte át a Horthy Miklós parancsnoksága alatt álló flotta az ellenség vonalát és hogyan semmisítette meg az ellenséges hajókat. A felderítő repülőgépnek gépfegyvertűzzel és bombázással fedezték Horthy Miklós hajójának a mesterséges köd leple alatt való fölvonulását. A beszéd végeztével szavalatok hangzottak el. Hétfőn délelőtt tábori mise volt a'Szükováthy-téri gyakorlótéren. A misén teljes számban megjelent a szegedi folyamőrség tisztikara és legénysége, képviseltette magát a helyőrség tisztikara, ott voltak a vitézek és a volt haditengerészek, a város képviselője és sokan mások. A mise után a folyamőrség tisztikara villásreggelit adott a meghívottak számára. Nqolclrónapra ítélték a lemplomtolvajt, AKI hal eszlendOn 41 losifoőalla a sovengházl templom perselyeit (A Délmagyarország munkatársától.) Lantos János 30 éves gazdasági cseléd hossza időn keresztül minden nap megjelent a sövényházi templomban. Kora reggel ő volt az első és mindig utolsónak hagyta el a templomot. Az év elején odáig vitte a buzgóságot, hogy fölajánlotta segítségét a plébánosnak a perselyezésnél. Kapott is egy perselyt, amellyel gyűjtött a hivek között. Egyszer azonban fölfedezték, hogy Lantos a templomhajót a sekrestyével összekötő folyosón belemarkol a persely tartalmába és zsebrevágja a pénzt. Ekkor a plébános lakattal láttatta el a perselyt. Lantos Jánosnak erre elment a ked(A Délmagyarország munkatársától.) A Magyar közművelődési Egyesület vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel rendezte meg közgyűlését a városháza dísztermében. A közgyűlés elnöki tisztségét ezúttal Herczeg Ferenc töltötte be, aki — amint jelentettük —szomhaton délután Szegedre érkezett. Résztvettek a közgyűlésen Traeger Ernő dr. miniszterelnökségi osztályfőnök és Szilágyi Sándor dr. kormányfőtanácsos, valamint a közgyűlés illusztris vendégelőadója: Zsigray Julianna írónő, a város vezetői közül vitéz Mérey László hadtestparancsnok, Pálfy József dr. polgármester, az egyetem és a katolikus papság képviselői. A közgyűlést Herczeg Ferenc nyitotta meg. Beszédét azzal kezdte, hogy egy kérdést szeretne fölvetni: mi az oka, annak, hogy a mi eszes, emberséges és vitéz magyar népünk húsz évvel ezelőtt annyira lesüllyedt, hogy ellenállás és panasz nélkül tűrte az orosz és lengyel gettók söpredékének diktatúráját? A kérdésre elsősorban Szekfű Gyula megállapításával válaszolt; a nagy történész szerint a magyar fajnak két szervi fogyatkozása van: az álomkergetés és a gyűlölködés. — Ez az oka annak —• mondotta Herczeg Ferenc —, hogy a nemzet élete évszázadok Óta nagyszerű föllendülések és gyászös hanyatlások között váltakozik. A gyűlölet tüze kéve a perselyezéstől és azzal adta vissza a perselyt, hogy gyűjtsön most már más is. Följelentés nyomán megindult a nyomozás Lantos ellen, aki erre bevallotta, hogy 1933. óta rendszeresen fosztogatta a templom fali perselyeit. Amikor már mindenki eltávozott a templomból, álkulccsal fölnyitotta a perselyeket. Arra vigyázott, nehogy mindent kivegyen és igy feltűnjék a dolog. Lantost hétfőn vonta felelősségre a törvényszék. Bűnösnek mondották ki sorozatosan elkövetett lopás bűntettében és 8 hónapi fogházra Ítélték. szítette elő a lelkeket húsz évvel ezelőtt is az őszirózsás forradalomra! — folytatta és hangsúlyozta, hogy ez a forradalom a legmélyebb pont volt a magyarság ezeréves vándörútján. Ezután az illusztris eluök Carlylet idézte, aki szerint a forradalmi cél egy lehet: hogy a legtehetségesebb és legjelesebb férfiak jussanak vezetőszerephez. Rátért az elnök annak megállapítására, hogy csak kevesen hittek Magyarország föltámadásában s a'Gondviselés Szeged városát tüntette ki azzal, hogy fölidézöje legyen a nemzet újjászületésénem — A magyar nemzet itt, Szegeden nyerte vissza elvesztett becsületét, a föltámadás, amely Szegedről indult el most, a jubiláris esztendőben elérte a vereckei állomást. A szegedi városháza tornyát örök időre köriilragyogja a magyar föltámadás dicsőtégel — fejezte be megnyitó beszédét a nagy magyar író, a nemzeti újjászületés, feltámadás tisztaszavú apostola, majd köszöntötte Szeged városát a jelenlevő Pálfy József dr. polgármester személyében, a DMKE budapesti vendégeit és Kogutowicz Károly dr. professzort. Török Sándor, a DMKE főtitkára Olvasta föl ezután titkári jelentését. amely szerint a DMKE az elmúlt évben I» értékes eredményeket ért el a kultúra terjesztése és ápolása terén. Utalt a falüvezetési tanfolyam sikerére, majd pontos számbeli adatokkal bizonyította, hogy \ a nagyszerű közművelődési egyesület milyen sokat áldozött különböző kulturális támogatásra. K Cserkészet részéve 1200 pengőt, vizsgái jutalomkönyvekre 800 pengőt, a szegénysorsú diákoknak könyvsegélyként 1000 pengőt, a falusi és tanyai egyesületek könyvtárainak kiegészítésére 1600 pengőt irányoztak elő a múlt évi költségvetésben s ezt tervszerűen szét is Osztották. Ezenfölül két főiskolai hallgató svéd és fixmország tanulmányait segítették elő, több hallgatót belföldi tanulmányaiban segélyeztek, a Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete részére megfelelő helyiséget stb.-t biztosítottak, a megszállott területen élő magyar ifjúság részére könyveket, folyóiratokat küldtek, viszont az ottani könyveket behozták, hogy megismertessék az ifjúságunkkal a möstoba sorsban élő magyar testvérek irodalmát is. Szerepelt még a beszámolóban 300 pengő ifjúsági és népi könyvtárak részére, valamint a DMKE közel 8000 kötetes könyvtárának fölfrissítése, kiegészítése és adományok különböző iskolák, templomok, népműveíődésl egyesületek' berendezésére. Beszámolt még a főtitkár] a DMKE-KultúrköZipont működéséről. A beszámolóból kitűnt, högy az elmúlt színi idényben a szegedi Városi Színház 20.000 kultúrpengőt forgalmazott. Jelenleg a szegedi filmszínházak igazgatóival folynak — minden jel szerint —, eredményes tárgyalások a kultúrpengők bevezetésére. Végül ismertette a főtitkár az egyesület anyagi helyzetét és beszámolt arról, hogy a DMKE nek jelenleg 836 rendes, 26 örökös, 245 alapító, 198 tagdíjmegváltó tagja van és a DMKE-Kultúrközpont külön 500 tagot számlál. A részletes és gondosan elkészített főtitkári jelentést elnök javaslatára a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Gyarmathy Mihály pénztáros terjesztette elő a zárszámadást, amelyet a számvizsgáló-bizottság tagjai rendben találtak. A közgyűlés egyhangúlag magaiUa a pénztárosnak a fölmentvényt, majd Horgcr Antal dr. professzor olvasta föl az ezévi költségelőirányzatot, amelyet a közgyűlés elfogadott. Horger professzor még fölhatalmazást kért a közgyűléstől a DMKE makói ingatlanának eladására; a közgyűlés a fölhatalmazást megadta. Herczeg Ferenc elnök bejelentette, liogy a közgyűlés tárgysorozatán szerepel még két tiszteletbeli elnök megválasztása: Tukats Sándor dr. szegedi és Simkó Elemér dr. hódmezővásárhelyi főispánoké. A közgyűlés az indítványt nagy lelkesedéssel fogadta el és percekig ünnepelte az új díszelnököket. Végiil a múlt évben elhunyt -Alats József, Brrecz János, Berzrnezry Domokos, Bozsó Elek igazgatósági tagok, valamint néhány eltávozott tag helyébe újakat, .választottak Sajtos Lajos dr., Bclle Ferenc dr., Mátray Ferenc, Barcsay Károly, Götz József, Kosztolányi Gyula és Ilátkay Endre személyében, valamint megválasztották a számvizsgálóbizottság új tagjait is. Néhány percnyi szünet litán Zsigray Julianna olvasta föl „Gyumölcsöskert" című nagyon hangulatos és költői meglátásokkal, csillogó színekkel megrajzolt, finom tónusú elbeszélését. A közönség hálás tapsokkal ünnepelte a kitűnő Írónőt,- majd Kogutowicz Károly dr. professzor tartotta meg nagykonEepciójú és témájánál fogva is rendkívül érdekes előadását „Alföldkutatás" címen. A professzor a; behírdetett és politikai elfoglaltsága miatt távolmaradt vitéz Somogyváry Gyula helyetti vállalta, el az előadói szerepet. Értékes előadásában alföldi „expcdigjójáról" beszélt, arról »j R szegedi városháza tornyát öröh időkre Uöriitragyogia a magyar föltámadás dicsősége Herczeg Ferenc beszéde a DMKE vasárnapi közgyűlésén — Beszámoló ax egyesület széleskörű kulturális munkáidról