Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-16 / 111. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG Kedd, 1930. május 10. N egyetlen törvényben nem lehet mindent meg­oldani. II árommülió holdas földogztást nem le­het megbírni és józanul kívánni. — Én nem fogom megakadályoztatni magam <1 józan dolgok keresztülvitelében — mondotta. Harmincéves közéleti működésem alatt egyet, len protekcióslevclet el nem olvastam, nem vet­tem tekintetben. Megyek a magam útján, nem félek senkitől, attól legkevésbbé, hogy megbu­kom. Politikai jelszavakért országos érdekeket feláldozni nem fogok. A buza premizálást rend­szert soká nem fogom bírni, ezt a rendszert örökre folytatni nem lehet. Hangsúlyozta ez­után, hogy önálló magyar ipar nélkül nincs honvédelem és nincs önállóság. Aki kimegy külföldre, ne hozzon haza se társadalmi, se gazdasági, se politikai gondolatot egyszerű le­másolás céljára. Csáky István gróf külügyminiszter Sopronban mondott nagyobb" beszédet, amely­ben ismertette Magyarország külpolitikai szempontjait. — Függetlenségünket, sérthetetlenségünket senkiseni fenyegeti. Függetlenségünket és te­rületi sérthetetlenségünket fegyverrel fogjuk megvédelmezni, ha akadna botor nép, amely megkísérelné azt veszélyeztetni. Á német biro­dalom a magyar határt sérthetetlennek tartja és Hitler kancellár nem szokott szavával ját­szani. Ami Csehországban történt — mondot­ta —, az folyománya volt egy történelmi és gazdasági szükségességnek. A külügyminiszter ezután kijelentette, életkérdés, hogy megtaláljuk az összhangot minden nemzetiséggel és idegenajkú állam­polgárral a magyar életközösségben. Ettől függ, hogy lesz-e Magyar birodalom, amely történelmi misszióját betölti a Kárpátok me­dencéjében, vagypedig Csak Magyarország ma­radunk. A berlini—római tengely önvédelmi harcának sikere közös érdek. Varga József dr. iparügyi államtitkár a vasárnapot a szegedi tanyákon töltötte körút­jának első állomása Domaszék /olt, ahol a zöldfás iskolánál mondott be­széde. — Az iparügyi államtitkári — mondotta — esak úgy tud eredményes és hasznos munkát kifejteni, ha közvetlenül kapcsolatban él a nép­pel. A miniszterelnöknek is az volt a kíván­sága, hogy jöjjek le a nemzet legértékesebb rétegéhez, a tanyai magyarok közé, mert az ő szorgalmas, kitartó, áldozatos és munkás éle­tüket megismerve új és új erőt meríthetek a nemzetépítő kérdések megoldásához. A Teleki­kormánynak — mSndotta —, parancsoló elvei, kétszer annyit tenni, mint igérni. Az álla mtitkár beszéde ezután a tanyai élet legfontosabb problémáit az útkérdés, a perme­tező szerek árának és a termények iobb érté­kesítésének kérdését ölelte fel. TTt a na Vinkler Elemér dr. és Peták Ferenc Szólalt fel. A következő állomás Lcngyelkápolna volt. Az államtitkár vázolta a Teleki-kormány munkatervét, amelyen első helyen áll az útak építése, a tanyai és falusi egészségügyi intéz­mények létesítése és a népszaporodás előmoz­dítása a föltlbirlokroform segítségével. Békére és összefogásra hívta fel a gazdákat. Minél na­gyobb a béke év az összetartás az országban, annál hamarább kialakul az új Nagymagyar­ország. Delulán 3 ódakor Zákányban mondott programbeszédét Varga államtitkár, kijelentette, hoev a kormányzat a legrövidebb Ezután a baráti Lengyelországról beszélt a külügyminiszter, amelynek őszintén kívánja, hogy a nemzeti becsület és bölcsesség vezetése mellett megtalálhassa a béke és a hatalmi fej­lődés írtját. Türelemmel és kitartással Délszld­vidval is meg fogjuk teremteni a baráti kap­csolatokat és kívánatosnak jeleztem, hogy ro­mán szomszédunkkal is valamiféle türelmi időszak, sőt megértés jöjjön létre. Osztatlan kívánsága a magyar nemzetnek — fejezte be beszédét a külügyminiszter; —, hogy a nyugati hatalmakkal is tovább ápolja azt a gazdasági és kulturális kapcsolatot, amelyből mindegyik félnek előnye származik. Antal István államtitkát > programbeszéde Cegléden dr. államtitkai programbeszédét möndotta el Cegléden. Cegléd, májiís 15. Vasárnap "Antal István — Tévedés lenne azt hinni — mondotta —, hogy az a munka, amelyet húsz esztendővel ezelőtt Gömbös Gyula és Teleki Pál gróf po­litikai vezetésével Szeged falai közt elkezdtek, befejeződött Súlyos feladatok állnak még ejpttünk, ha teljessé akarjuk tenni a szegedi ellenforradalom nagy művét. Beszédének befejezésében 'Antal államtit­kár a nyugatról beáramlott eszmeáramlatokról szólott. A magyar géniuszknak mindig meg volt az a csodálatos hatása — mondotta —, hogy a nyugatról beáramló eszméket sohasem tette kritika nélkül magáévá, de sajátos magyar tartalommal tudta megtölteni ezeket. A nem­zet függetlensége, szuverénitása és szabadsága lényege, célja, eleje, vége az, hogy politikánk­kal az egész magyar nemzet függetlenségéhez és az összes magyarok szabadságához jűs­sünk el. Délben többszáz terítékes bankett volt, dél­után Antal államtitkár Ceglédbercelen tartot­ta meg programbeszédét. úgyszintén az álláshalmozósok megszüntetési is. Teleki Pál gróf kormánya csak ott tör; meg álláshalmozást, ahol az a magyar faj érdeké­ben történik,- nem a zsebelósert. Az államtitkát beszédét taps és éljenzés követte. mmmm—m—mmmmm—rnmmmm ftcgnyilf a szakoktatási kiállítás (A Délmagyarország munkatársától.) Ünnepi keretek között nyitották meg vasárnap délelőtt 111 órakor a tankerületi szakoktatás nagyszabású ki-^ állítását az iparostanonciskolában. A szakoktatási kiállítással kapcsolatosan vaff sárnap délután 15.30 órai kezdettel értekezletei rendeztek a városháza ' közgyűlési termében. Aa értekezletet Kisparti János dr. nyitotta meg, aki megnyitó beszédében kiemelte a hivatásranevelési fontosságát. Ezután az iparos és kereskedelmi szakoktatás különböző problémáiról és tárgyköré* röl G á 1 y Pál békéscsabai iparostanonciskola* igazgató, J u n g Péter szegedi állami felsőfém* ipariskolai igazgató, aldoibolyi Nagy Miklós női felsőkereskedelmi iskolai tanár és Diószeghy) András dr. makói felsőkereskedelmi iskolai igaz* gató tartott előadást. Az értekezlet Kisparti János dr. zárószavaf* val ért véget. A szegedi Nagy és Tóth az irek elleni válogatott csapatban Budapest, május 15. Dietz Károly szövel* ségi kapitány hétfőn este állította össze a csií* törtöki Magyarország—Írország labdarugó* mérkőzésre a magyar Bsapatöt. A! üsapat at következői , Szabó (Hungária)—Pákozdy (Elektromos)* Bíró (Hungária),—Szalay, SzűBs, Balögh (Uj* pest),—Kincses (Kispest), Sárösl dr. (Ferenlj* város), Kolláth (Szolnok), Kiszely (Ferencvá* ros), Nagy (Szeged). — Tartalékok: Tóth (Sze­ged), Kiss (Hungária), Szalay (Nemzeti), Va* rady (Szürketaxi) és Cseh (Hungária.) Varga államtitkár vasárnapi körútja Alsótanyán idő alatt megoldja a földreformot, mert tud­ja, hogy ez mindent jelent az országnak. Ke­resztülviszi a közigazgatás decentralizálását, revizió alá veszi a hegyközségi törvényt. Ál­talában olyan törvényeket hoznak, amelyek a legszélesebb néprétegnek érdekeit fogják szol­gálni. A Domaszéki Gazdasági Körben Varga államtitkár a tisztviselők kötelességei­ről beszélt. Magyarországon a jövőben Csak az élhet, mint köztisztviselő, aki szereti a népet. Kispéter Pál kérte, hogy a járhatatlan úta­kat javítsák meg és tüntessék el a düledező ta­nyai házakat, amelyek a gazdanyomor; hir­detői. Az trtglsó állomás Feketeszél volt. ahová este érkezett Varga József "dr. Itt Vinkleíi Elemér dr., Ernyel István dr. és vitéz Gárgyán Imre dr. szólalt fel, azután az államtitkár visszatért a városba. Mialatt Varga József dr. Alsótanyát jár­ta, Belsőfeketeszélen, Várostanyán és Mada­rásztón Tóth Imre dr., Széchenyi István dr., Rechtenwald Kristóf, Rosta Lajös dr. és Né­meth Sándor, dr. tettek látogatást a gazda­körökben. Este Vafga államtitkár 'Alsóvárosra ment, ahol megjelent a Katolikus Me­zőgazdák Körében. Hódi Ferenő üdvöz­lő szavai Titán Varga államtitkán kö­zel egy órás beszédet mondott. — A kormány megakarja javítani az or­szág sorsát — mondotta —. és bogy ezt el is éri, arra nemcsak reményei vannak, hanem tudja, hogy' ehhez megvan az ereje és a törté­nelmi igazsága is. A kartellek megrendszabá­lvozása ennek a munkának egyik alaopillére, Elindul Losoncra a szegedi leventék ajándék­zászlója Nagyszabású ünnepség a Széchenyi-téren (A Délmagyarörszág munkatársától,) Nagysza* básu leventeünnepség színhelye volt vasárnap dél* előtt a Széchenyi-tér. Szeged leventéi búcsúztak el attól a zászlótól, amelyet a vitéz nagyselraeczf Mérey László altábornagy, hadtestparancsnok hitvese által kezdeményezett mozgalom készíteti Losonc város leventéi részére. A fölsorakozott leventezászlóalj fogadta az ün» nepségre érkezett vitéz nagyselmeczi Mérey Lász­ló altábornagy, hadtestparancsnokot, aki a Him* nusz hangjai mellett vonult el a leventék arcvo­nala előtt Megjelent az ünnepséges a város kép­viseletében Pálfy József dr. polgármester, to­vábbá ott volt Szeged város előkelőségeinek szí­ne-java. Vitéz Imrey József ezredes magasszárnya* lásu, hazafias beszédben ismertette azt a mozgal­mat, amelynek eredményeképen zászlót adomá­nyozhatnak a szegedi leventék a Losonci Levente­Egyesületnek. A szép szavak után a leventezászlóalj parancs* noka hatalmas virágcsokrot nyújtott át vitéz Mé­rey Lászlónénak a hazafias mozgalom sikeres le­bonyolítása emlékéül. Pálfy József dr. polgármester a város nevé­ben mondott hatásos, lelkes, ünnepi beszédet* majd vitéz Dagyselmeczi Mérey László altábor­nagy, hadtestparancsnok intézett a leventékhez beszédet: A hadtestparancsnok nagyhatású beszéte után a leventezászlóalj diszmenéthen vonult el a had­testparancsnok előtt. A diszes zászlót 17-én, szerdán vitéz Imrey Ró­bert és vitéz Berty János ezredesek vezetése mel­lett leventediszszázad kiséri el Losoncra a zászló-^ fölszentelési ünnepségre, ' /

Next

/
Oldalképek
Tartalom