Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-14 / 110. szám

Vasárnap, 1939. május 14. DÉLMAGYARORSZAG 15 ír biztosítsaveteset jegkarellen • • KOZGAZDASAG Heíyxeijeíeniés a némei-angoI gazdasági háborúról (ib.) A nagyközönség a létezését csak sejti, a közgazdászok azonban nyiltan tárgyalják a két szembenálló nagyhatalmi csoport gazdsági hábo­rújának részleteit. Háború ez is, mert magán­viseli a háború minden jellemzőjét; egyik ol­dalon a támadást, amelyet egy nép megélhetésé­nek életfölíételei indítanak uj utak, uj országok felé; a másik oldalon pedig a megtámadottat, amely a maga érdekeit védi és ennek biztosításá­ra ellentámadásba megy át. Ez esetben is em­berek hajolnak idegen térképek fölé és szines gombostűket szurkálnak ujabb és ujabb helyze­tekbe. A különbség csak az, hogy amig a mult háborúiban a vér is. addig ma csak a pénz fo­lyik. Nem részletezzük, csak fölidézzük azokat a változásokat, amelyeket a közelmúltban a német nép vágott magának Európa térképén. A szoro­sabb gazdasági kapcsolatok megszakadása foly­tán különösen a Szudétavidéknek és Cseh- és Morvaországnak kizárólagos német érdekkörben való vonása váltott ki mind Angliában, mind Franciaországban igenérzékeny gazdasági követ­kezményeiket. Ezeknek a területeknek a német­birodalomhoz való csatolása folytán azonban Németország legnagyobb problémája; a nyersanyagellátás még nem nyert megoldást és ugy az élelmiszer, mint bizonyos ipari nyers­termékek tekintetében továbbra is éreznie kel­lett az u. n. demokratikus, csoport aránytalanul hatalmas gazdasági fejlődését. Ennek a függvény! viszonynak fölszámolását tűzte Németország a legutóbbi idők során zászló, jára és ebből a célból politikája mindenek előtt azoknak a nyerstermékéknek megszerzésére irá­nyult, amelyeknek gazdasági élete szempontjából elsőrendű fontossága van és amelyek története­sen a szomszédságban levő közép- és keleteurópai államokból be is szerezhetők. 'A mezőgazdasági cikkekel való ellátás Német­Ország számára különösebb problémát nem je­elnt, mert Magyarország, Délszlávia és Románia évenként, mint versenytársak egyaránt termés­fölösleggel jelennek meg a nemzetközi piacon. En­nek a jelentős termésfölősiegrek, a földrajzi hely­zeténél és az ország ipari jellegénél fogva a legtermészetesebb piaca Németország. Ezzel szemben a gépesített TTémetország legfonto­sabb ipari nyersanyagának: az olaj­nak, amely a motorok és repülőgépek üzembentartásának nélkülözhetetlen föltétele és amely a német külkeres­kedelmi mérlegben szintén a behoza­tali oldalon szerepelt, beszerzésénél már nem a kinálat, hanem a keres­let az erősebb. Európának czidőszerint két legfontosabb olaj­termő vidéke van. az ucvnevezett ukrán mezők és Románia. Az ukrán otaj kiaknázása ma még rendszeresítve nincsen, ezért Németország ebhez a kevéssé kihasznált földterülethez eminens gaz­dasági érdekeit látja fűződni. A jövőre vonatko­zólag nem kétséges tehát, hogy az ukrán olaj megszerzésére irányuló törekvések, a gazdasági szükségsze­rűség által diktált német hatalom­politikának továbbra is fókuszában maradnak. Addig is azonban, amig Németország távolabb­fekvő céljai felé tör, a mai szükségletének fede­zéséhez elégséges olajmennyiséget is biztosítania kell. Kézenfekvő tehát, hogy Németország a ro­mániai kapcsolatok szorosabbá tételére különö­sebb figyelmet fordit. A helyzet azonban az, hogy a romániai olajkutak majdnem kizá­rólag angol, francia és amerikai tőke­érdekeltségek kezében vannak, amelyeknek a német terjeszkedés megakadályozá­sa igenfontos és messzemenően érdekükben áll. Igy arra a kérdésre, hogy a két szembenálló ál­lamcsoport közül melyiknek van nagyobb szüksé­ge a romániai olajtermelésre, pillanatnyilag el­dönteni talán nem is lehetne. Az azonban két­ségtelen, hogy mindkét részről tisztában vannak a romániai olaj birtoklásának fontosságával és annak elnyerése, illetve megtartása érdekében már is a legmesszebbmenő áldozatokat hozzák meg. A legújabb hírek szerint a román olaj fekete­tengeri kikötőbe való szállításának megkönnyí­tése céljából az angolok ajánlatot tettek a már régebben fölvetett Cernavoda—Constanza csa­torna-terv megépítéséhez szükséges tőke biztosí­tására. Ennek a csatornának a Fekete-tengerhez történő becsatlakozásánál olyan kikötő létesíté­sét is tervbevetták. amely nemcsak kereskedelmi, hanem honvédelmi szempontból is igenjelentős volna, tekintettel arra, hogy rendkívül alkalmas hadiflotta- és repülőbázisul szolgálhatna. Az angol csoport szerepének ellensúlyozásá­ra Németország gazdasági szerződést kötött Ro­mániával amelynek értelmében Románia az év! olajtermelés egynegyedrészének átadására köte­lezte magát. Tekintettel azonban arra, hogy Né­metország néhány évvel ezelőtt hasonló arány­ban részesedett a román olajtermelésben, ennél a körülménynél sokkal nagyobb jelentősége van a szerződés ama részének, amelynek értelmé­ben Németország a romániai ipari és mezőgazdasági cikkek kitermelésében, az ebből a célbői fölállítandó vegyes­bizottságokon keresztül irányító sze­repet vállal. A szerződésnek ez a része ma még csak ál­talános jellegű, a román kormány azonban tisztá­ban van az olajnak a román gazdasági élet szem­pontjából való fontosságával annál is inkább, mivel Románia kivitelének több, mint 40 száza­lékát az olaj jelenti. Azonkívül azonban, bogy az olajexportnak a román gazdasági élet szempont­jából döntő jelentősége van, a román kormány­nak minden lépésénél számolnia kell azokkal az esetleges következményekk is, amelyek akár az egyik, aklár másik irányban bekövetkező le­kötelezése esetében érhetik. Ahogy az előjelek mutatják, az eszközök mindenergikusabbak és igy számolni kell azzal, bogy az ellenfelek egymással szemben aj. kalmazott retorziói Románia gazda­sági és állami életére egyaránt sulyof meerázkódta fásokat jelenthetnek. Ebben az exponált helyzetben csak fokozza a helyzet jelentőségét az a körülmény, hogy Ro­mánia olajtermelése az utóbbi két év alatt meg­lepetésszerűen visszaesett. Hogy az olajtermelés csökkenésének mi a tulajdonképpeni oka, ma még tisztázatlan kérdés, tény azonban, hogy egyes nemzetközi vélemények szerint a román olajkutak kimerülése komol/ aggodalomként fenyeget. Az elmondottak tehát nemcsak a két szemben­álló nagyhatalmi csoport érdekösszeütközéseire, hanem egyidejűleg Románia politikáját irányító körülményekre is általánosságban fényt deri-enek. Tisztázott képet ma még nem kaphatunk ezekrőL a Magyarországot is igenközelről érintő kérdé­sekről, amelyek még sok meglepetést rejtenek maguk mögött és minden kétséget kizáróan tör­ténelemformáló jelentőséget is képviselnek. THkot vágya mindenkinek, hogy egyszer vagyonhoz jusson. Ez a vágya könnyen teljesülhet vegyen Allamsorsjegyet ennek segítségével könnyen juthat nagyobb pénzösszeghez. — Ára egész 3 P, fél 1.50 P, főnyeremény 40.000 a. P. 19.600 nyeremény 288000 pengő értékben. H U Z A 8 J ü H r U S «. A sorsjegy kapható sorsjegyfőárusitók­valamint az összes dohánytőzsdékben Megindult az olaszország felé irányuló vágómarhaexport Budapest, május 13. K u n d e r Antal kereske­delemügyi miniszter olaszországi tárgyalásainak első megnyilvánuló eredményeképpen e héten már nagy tételekben indult meg Olaszország felé a magyar vágómarha kivitele. A Rómában kötött megállapodás szerint Ma­gyarország augusztustól kezdve évi 100 millié lira értékű vágómarhát szállít Olaszországnak. —oO°— Emelkedő forgalom a MÁv-nál (A Délmagyarország munkatársától). Most került nyilvánosságra a Magyar Államvasutak 1937—38. évi üzletviszonyairól szóló eredmény. Eszerint a forgalom az előzőévihez viszonyítva némi emelkedést mutat, ami az 1937. junius 1-től 1938 junius 30-ig terjedő gazdasági év általános fokmérőjeként is tekinthető. Az emelkedő forgalom ellenére is azonban a | deficit több, mint 26 millió pengő. Ez a kedvezőt­len üzletmenet a MAV-nál nem ujkeletü, mivel a megelőző üzleti évek is hasonlóképpen deficittel zárultak, úgyannyira, hogy nemcsak saját tarta­lékalapját élte föl, hanem 60.000.000 pengő forgó­tőkéjét is kincstári kölcsön alapján tudta csak biztosítani. A MAV passzív mérlegét azonban nem lehet kizárólag üzleti szempontból megítélni, mivel a magyar vasutak politikáját nagy gazdasági je­lentősége folytán igen fontos nemzeti, szociális, kulturális, idegenforgalmi és különleges gazdasá­gi célkitűzések irányítják. Ha a MAV-nak az általános nemzeti közgazda­ság terén végzett szolgáltatásait is figyelembe vesszük, a nemzeti össztermelés szempontjából vett aktiv szerepét föltétlenül meg kell állapitani. ÉRTESÍTEM az i. í közönséget, hogy Olasz fagylaltszalónomat mely eddig Kelemen utca 3. sz. alatt volt. Széchenyi tér 7 alatt "(Csongrádi Takarékpénztár-épület) megnyitot­tam! Finom olasz fagylaltkülönlegességek. DE POL tulajdonos:

Next

/
Oldalképek
Tartalom