Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-13 / 109. szám

Szombat 1939. v. 13. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 109. szám M idő és az ember N Nagyon hálásak volnánk érte. ha a Sza­badtéri Játékok sorsa megmozdítaná a jó­szándékú embereket s tanáccsal, anyagi ál­dozatkészséggel, a nagy munkából részt kéroe állanának azok segítségére, akik a niaguk anyagi és morális érdekeit kockáz­tatva biztosították a Szabadféri Játékok folytonosságát s azokat a fölmérhetetlen előnyöket, amelyek ezek a játékok jelen­tenek a város forgalmának, iparának és ke­reskedelmének és szellemi színvonala elis­mertetésének. A Szabadtéri Játékok rende­zői természetesen nem számítanak arra, hogy a munkakésszégtől. vagy a terhekben való részesedés vágyától hajtva olyan tö­megben fognak jelentkezni erre vállalko­zók, mint amilyen tömegben — például — a jelölt-lista második helyére jelentették be igényüket. Azt azonban joggal elvárhatták és joggal elvárhatják, hogy ha segítséggel nem, okvetetlcnkedéssel se zavarják a mun­kájukat azok, akik nem képesek belátni, hogy milyen mérhetetlen szolgálatot tesz­nek a városnak azok, akik az idei iátékok rendezésére vállalkoztak. Nem értjük világosan, mit jelentene ní­vóban és garanciában a város ellenőrzése. Elsősorban: a játékok rendezősége maga kérte, hogy a város figyelje és ellenőrizze munkájukat. Másodsorban: a játékok szín­tere ebben az évben is a Dóm-tér lesz s a színpadot a székesegyház előtt fogják föl­állítani. Van-e valaki, aki számára nem elég biztosíték s nem elég megnyugtatás az, hogy az illetékes haióság hozzájárulását ki kell újra eszközölni a műsoron szereplő dara­bok előadása számára? Talán a városi kikül­dött magasabb etikai színvonalat, határozot­tabb nemzeti irányt s a valláserkölcsi követ­kezmények szigorúbb betartását biztosítaná, mint a hatóság engedélye? Az elmúlt év ren­dezésébe beleszólhatott a város s a baj az .volt, hogy más nem szólhatott bele. Talán a múlt én példáját tartsák szemük előtt az idei játékok rendezői is? Amikor az elmúlt év számadásai a közgyűlés elé kerültek, a most aggpdalmaskodók is a legnagyobb nyugalommal járultak hozzá annak a 174.000 pengős difícitnek elkönyveléséhez, amit a város korlátlan beleszólása és kor­látlan intézkedése hozott eredményül. S most azt kívánja, hogy amikor mások va­gyonukat munkájukat és hitelüket kockáz­tatják, akkor segítség helyett megkötött­ség, a munka szabadság helyett bürokra­tikus aktaintézés legyen a városi szubven­ció? Ezzel a kérdéssel foglalkozott már a 'közgyűlés és foglalkozott intézkedő jogkö­rében a kisgyűlés s egészen részletes hatá­rozatban szabta meg a város jogait s .an­nak a támogatásnak mértékét, amivel a vá-' ros — méltóztassanak ígv értelmezni — a deficitek fokozásának elkerülhetetlen ter­hét váltotta meg. A város közgyűlése any­nyi jogot kötött ki magának, amennyit he­lyesnek tartott, a játékok rendezősége több jogot akart biztosítani a város számára, mint amennyit a város hatósága s a köz­gyűlés a város számára kiköini helyesnek tartott. Mert minden hozzáértő és minden jóhiszemű ember tisztában van azzal, hogy minél több jogot köt ki a város s minél na­gyobb hatáskörű beleszólás illeti meg, an­nál több erkölcsi felelősséget, vállal magá­ra s tisztességes emberek véleménye meg­egyezik abban a kérdésben is, hogy az er­kölcsi testület erkölcsi felelőssége nem áll­hatna meg a sajnálkozásnál és részvétnél. Iía valakit érdekel az, hogy a város és a rendezőség között milyen megállapodás jön létre, milyen kötelezettségeket vállalt a város és milyen jogokat kötött ki, ren­delkezésére állnak az íratok a városi levél­tárban s biztosak vagyunk benne, hogy a város polgármestere meg fogja engedni a betekintést. Mi szükség van arra, hogy el­intézett, megvitatott és egyhangú szavazás­sal elfogadott határozatokkal lezárt kérdé­seket újra meg újra a rosszhiszeműségre hajlamos közérdeklődés számára kitereges­senek azok, akiknek a támogatás és segít­ség volna a kötelességük. A Szabadtéri Já­tékok ügye az egész város ügye s a rende­zőség, ha az anyagi kockázatot magára is vállalia. nem mondhat le arról, Hogy a vá­ros minden polgárának segítségét, propa­gandáját, suttogásokat elnémító, mások ügyeiben vájkáló érdeklődést léhűtő sző­ve! ségesei hűségét kérje — nem a maga, hanem a játékok s a játékok sikere szá­mára. Ha ebből siker lesz, a városé lesz a siker, ha anyagi kudarccal végződik a vál­lalkozás, a rendezőké lesz minden teher, —< ez sem elég ahhoz, hogy* a mások dolgaiba' való beleszólás helvett a magunk nagy, ügyének kizáró törődést biztosítson a já­tékok számára? Dies interpellál pro homine — mondja' a latin jogi axióma —, az idő sürget az ember helyeit. Május derekán valóban az idő sürget, az ember helyett, ha vállvetett munkával és a jóakarat munkaközösségé­vel akar még tenni valamit a város s a vá­ros polgársásra a Szabadtéri Játékok sikere érdekében. Mi azonban azt látjuk, hogy homo interpellat pro die. Magvarul: az em­ber interpellál az idő által követelt fela­datok vállalása és teljesítése helyett. Chamberlain bejelentette az angol-török egyezmény megkötését A kölcsönös segélynyújtási egyezmény azonnal életbelép, — a Földközi-tenger egész területére kiterjedő véqleges megállapodást később írják alá — Mussolini vasárnap válaszol Londonnak London, május 12. Az alsóház pénteki ülé­sén Chamberlain miniszterelnök bejelentette az angol—török egyzeményre vonatkozó tár­gyalások eredményét. Chamberlain közölte, hogy Anglia kormánya és a török kormány megbeszélést kezdett egymással. A tanácskozá­sok, amelyek még folyamatban vannak, eddig a két kormány felfogása közötti szokott azo­nosság megállapítására vezettek. Megegyeztek abban, högy a két ~ör.­sság végeleges hosszúlejáratú köl­csönös jellegű egyezményt fog köt­ni nemzeti biztonsága érdekében, — Amíg az egyezmény létre nem jön, az angol kormány és a. török kormány olyan tá­madó 'cselekmény esetén, amely háborúra ve­zethetne a Földközi-tenger területen, készek lesznek hatályos módon együttműködni és egy­másnak minden hatalmukban álló segítséget nyújtani. Ez a nyilatkozat éppenúgy, mint a javasolt egyezmény nem irányul más • orszá­gok ellen és az a célja, bogy biztosítsa Ang­lia és Törökország számára a kölcsönös segí­tést. és támogatást, ba annak szüksége fel­merül. ' r „A Fekete-tenger ku'csa Anglia kezében" London, május 12. Hali fax lord külügy­miniszter a déli órákban fogadta a francia cs lengyel nagykövetekéi. akikkel előre közötte Chamberlain miniszterelnök által az alsóház-! ban az angol—török megállapodásról mondott nyilatkozatot. Londoni körökben megelégedéssel fogadták" a nyilatkozatot, melytől az angol—francia cso­port megerősödését várják. Főelőnye a Presse Assotiation szerint: 1. hogy a kölcsönös segélykölelezettség még a végleges egyezmény megkötése előtt azon­na 1 hatályba lép, 2. hogy az egyezmény a Földközi-tengei egész területére terjed ki és nem pusztán a Földközi-tenger keleti részére, mintahosrv ál­talában várták", 3. hogv az egyezmény területi meghatározá­sa nem zárja ki a Dardanellákat és a Fekete* tengert, 4. hogv Törökország megbeszélést folytat Moszkvával és a Balkán-államokkal. További előnvök a Reuter Iroda szerint: 1. hogy Anglia Törökország együttműködés révén voltaképpen a Fekete-tenger kulcsával, rendelkezik, 2. Törökország szükség eseten segít Palesz­tina és Egyiptom megvédése körül, Ankara IstanbuT, május 12. Sarra'dzogTu kül­ügyminiszter pénteken délután az ankarai par­lamentben bejelentette a török-angol segély­nyújtási egyezménv meekötését. Az egyez­mény élteimében egy Földközi-tengeren tör­ténő iámadőháboru esetén önműködőlég köl­csünös segélynyújtás lén életbe. Az egyezmény részleteit a kél kormánv kő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom