Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-13 / 109. szám
Szombat 1939. v. 13. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 109. szám M idő és az ember N Nagyon hálásak volnánk érte. ha a Szabadtéri Játékok sorsa megmozdítaná a jószándékú embereket s tanáccsal, anyagi áldozatkészséggel, a nagy munkából részt kéroe állanának azok segítségére, akik a niaguk anyagi és morális érdekeit kockáztatva biztosították a Szabadféri Játékok folytonosságát s azokat a fölmérhetetlen előnyöket, amelyek ezek a játékok jelentenek a város forgalmának, iparának és kereskedelmének és szellemi színvonala elismertetésének. A Szabadtéri Játékok rendezői természetesen nem számítanak arra, hogy a munkakésszégtől. vagy a terhekben való részesedés vágyától hajtva olyan tömegben fognak jelentkezni erre vállalkozók, mint amilyen tömegben — például — a jelölt-lista második helyére jelentették be igényüket. Azt azonban joggal elvárhatták és joggal elvárhatják, hogy ha segítséggel nem, okvetetlcnkedéssel se zavarják a munkájukat azok, akik nem képesek belátni, hogy milyen mérhetetlen szolgálatot tesznek a városnak azok, akik az idei iátékok rendezésére vállalkoztak. Nem értjük világosan, mit jelentene nívóban és garanciában a város ellenőrzése. Elsősorban: a játékok rendezősége maga kérte, hogy a város figyelje és ellenőrizze munkájukat. Másodsorban: a játékok színtere ebben az évben is a Dóm-tér lesz s a színpadot a székesegyház előtt fogják fölállítani. Van-e valaki, aki számára nem elég biztosíték s nem elég megnyugtatás az, hogy az illetékes haióság hozzájárulását ki kell újra eszközölni a műsoron szereplő darabok előadása számára? Talán a városi kiküldött magasabb etikai színvonalat, határozottabb nemzeti irányt s a valláserkölcsi következmények szigorúbb betartását biztosítaná, mint a hatóság engedélye? Az elmúlt év rendezésébe beleszólhatott a város s a baj az .volt, hogy más nem szólhatott bele. Talán a múlt én példáját tartsák szemük előtt az idei játékok rendezői is? Amikor az elmúlt év számadásai a közgyűlés elé kerültek, a most aggpdalmaskodók is a legnagyobb nyugalommal járultak hozzá annak a 174.000 pengős difícitnek elkönyveléséhez, amit a város korlátlan beleszólása és korlátlan intézkedése hozott eredményül. S most azt kívánja, hogy amikor mások vagyonukat munkájukat és hitelüket kockáztatják, akkor segítség helyett megkötöttség, a munka szabadság helyett bürokratikus aktaintézés legyen a városi szubvenció? Ezzel a kérdéssel foglalkozott már a 'közgyűlés és foglalkozott intézkedő jogkörében a kisgyűlés s egészen részletes határozatban szabta meg a város jogait s .annak a támogatásnak mértékét, amivel a vá-' ros — méltóztassanak ígv értelmezni — a deficitek fokozásának elkerülhetetlen terhét váltotta meg. A város közgyűlése anynyi jogot kötött ki magának, amennyit helyesnek tartott, a játékok rendezősége több jogot akart biztosítani a város számára, mint amennyit a város hatósága s a közgyűlés a város számára kiköini helyesnek tartott. Mert minden hozzáértő és minden jóhiszemű ember tisztában van azzal, hogy minél több jogot köt ki a város s minél nagyobb hatáskörű beleszólás illeti meg, annál több erkölcsi felelősséget, vállal magára s tisztességes emberek véleménye megegyezik abban a kérdésben is, hogy az erkölcsi testület erkölcsi felelőssége nem állhatna meg a sajnálkozásnál és részvétnél. Iía valakit érdekel az, hogy a város és a rendezőség között milyen megállapodás jön létre, milyen kötelezettségeket vállalt a város és milyen jogokat kötött ki, rendelkezésére állnak az íratok a városi levéltárban s biztosak vagyunk benne, hogy a város polgármestere meg fogja engedni a betekintést. Mi szükség van arra, hogy elintézett, megvitatott és egyhangú szavazással elfogadott határozatokkal lezárt kérdéseket újra meg újra a rosszhiszeműségre hajlamos közérdeklődés számára kiteregessenek azok, akiknek a támogatás és segítség volna a kötelességük. A Szabadtéri Játékok ügye az egész város ügye s a rendezőség, ha az anyagi kockázatot magára is vállalia. nem mondhat le arról, Hogy a város minden polgárának segítségét, propagandáját, suttogásokat elnémító, mások ügyeiben vájkáló érdeklődést léhűtő szőve! ségesei hűségét kérje — nem a maga, hanem a játékok s a játékok sikere számára. Ha ebből siker lesz, a városé lesz a siker, ha anyagi kudarccal végződik a vállalkozás, a rendezőké lesz minden teher, —< ez sem elég ahhoz, hogy* a mások dolgaiba' való beleszólás helvett a magunk nagy, ügyének kizáró törődést biztosítson a játékok számára? Dies interpellál pro homine — mondja' a latin jogi axióma —, az idő sürget az ember helyeit. Május derekán valóban az idő sürget, az ember helyett, ha vállvetett munkával és a jóakarat munkaközösségével akar még tenni valamit a város s a város polgársásra a Szabadtéri Játékok sikere érdekében. Mi azonban azt látjuk, hogy homo interpellat pro die. Magvarul: az ember interpellál az idő által követelt feladatok vállalása és teljesítése helyett. Chamberlain bejelentette az angol-török egyezmény megkötését A kölcsönös segélynyújtási egyezmény azonnal életbelép, — a Földközi-tenger egész területére kiterjedő véqleges megállapodást később írják alá — Mussolini vasárnap válaszol Londonnak London, május 12. Az alsóház pénteki ülésén Chamberlain miniszterelnök bejelentette az angol—török egyzeményre vonatkozó tárgyalások eredményét. Chamberlain közölte, hogy Anglia kormánya és a török kormány megbeszélést kezdett egymással. A tanácskozások, amelyek még folyamatban vannak, eddig a két kormány felfogása közötti szokott azonosság megállapítására vezettek. Megegyeztek abban, högy a két ~ör.sság végeleges hosszúlejáratú kölcsönös jellegű egyezményt fog kötni nemzeti biztonsága érdekében, — Amíg az egyezmény létre nem jön, az angol kormány és a. török kormány olyan támadó 'cselekmény esetén, amely háborúra vezethetne a Földközi-tenger területen, készek lesznek hatályos módon együttműködni és egymásnak minden hatalmukban álló segítséget nyújtani. Ez a nyilatkozat éppenúgy, mint a javasolt egyezmény nem irányul más • országok ellen és az a célja, bogy biztosítsa Anglia és Törökország számára a kölcsönös segítést. és támogatást, ba annak szüksége felmerül. ' r „A Fekete-tenger ku'csa Anglia kezében" London, május 12. Hali fax lord külügyminiszter a déli órákban fogadta a francia cs lengyel nagykövetekéi. akikkel előre közötte Chamberlain miniszterelnök által az alsóház-! ban az angol—török megállapodásról mondott nyilatkozatot. Londoni körökben megelégedéssel fogadták" a nyilatkozatot, melytől az angol—francia csoport megerősödését várják. Főelőnye a Presse Assotiation szerint: 1. hogy a kölcsönös segélykölelezettség még a végleges egyezmény megkötése előtt azonna 1 hatályba lép, 2. hogy az egyezmény a Földközi-tengei egész területére terjed ki és nem pusztán a Földközi-tenger keleti részére, mintahosrv általában várták", 3. hogv az egyezmény területi meghatározása nem zárja ki a Dardanellákat és a Fekete* tengert, 4. hogv Törökország megbeszélést folytat Moszkvával és a Balkán-államokkal. További előnvök a Reuter Iroda szerint: 1. hogy Anglia Törökország együttműködés révén voltaképpen a Fekete-tenger kulcsával, rendelkezik, 2. Törökország szükség eseten segít Palesztina és Egyiptom megvédése körül, Ankara IstanbuT, május 12. Sarra'dzogTu külügyminiszter pénteken délután az ankarai parlamentben bejelentette a török-angol segélynyújtási egyezménv meekötését. Az egyezmény élteimében egy Földközi-tengeren történő iámadőháboru esetén önműködőlég kölcsünös segélynyújtás lén életbe. Az egyezmény részleteit a kél kormánv kő-