Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-03 / 100. szám

Szerda, 1939. V. 3. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP •MMMBMMMMMMMBBMMIIIIP IIIII XV. évfolyam 100. szám Kedden véget ért a miniszterelnök és a külügyminiszter berlini látogatása Szerdán délelőtt érkeznek Budapestre — Hivatalos közlés a megbeszélésekről Levél a Főispán tlrhoz Annyi zengő, lelkes és lelkesítő üzene­tet küldött felénk az elmúlt hónapokban a „névtelen raagyar", hogy most a „névtelen tanyai magyar" merészkedett Főispán Úr­hoz kérelmet terjeszteni, nem is a magáét, hanem komolyszavú és tisztaítéletű tanyai polgártársaiét. A tanva népének nagy örömét okoz a Főispán Ur minden kijövetelével. A tanya népéhez a Főispán Ur mindig őszinte, ma­gyar nyíltsággal szólhat, -Szeged népe min­dig meg fogja érteni Szeged fiát s amikor a Főispán Ur kijön a tanyára, mi úgy érez­zük, hogy összeölelkezik a szegedi föld az­zal a fiával, akit a kormány bizalma a vá­ros kormányzatára küldött. Ezért ünnep nekünk mindig, ha a Főispán Ur közénk jön, ezért vigasztalás nekünk, ha a Főis­pán Ur jobb és szebb magyar életet ígér. De amikor ilyen meleg köszönetet mon­dunk a Főispán Urnák már eddig is ör­vendezve tapasztalt szeretetéért és törődé­séért, egy kéréssel is elő merünk állani s biztosak vagyunk abban, hogy a Főispán Ur nem veszi zokon, ha nyíltságáért nyílt­sággal-s őszinteségéért őszinteséggel vála­szolunk s nem veszi tőlünk zokon ezt azért sem, mert voltaképen az a panaszunk, hogy nem mutathatjuk meg annyira sze­retetünket, mint ahogy azt szeretnénk s nem mehetünk Főispán Úrhoz olyan közel, mint ahogy azt szegedi lelkünk és magyar ragaszkodásunk parancsolja. Hogy hivatalszobájában a Főispán Urat és munkásságát őrzik, azt mi érthetőnek tartjuk. Elvégre a Főispán Ur közérdekű tevékenységet irányít, nem lehet áldozata minden rátörő magánérdeknek és magán­érdeklődésnek s a hivatali munka beosz­tásához és zavartalanságához fűződő igény áll sokszor az elé a kívánságunk elé, hogy kéréseinkkel, vagy kérdéseinkkel a Főis­pán Urat megzavarjuk. Amit most elmon­dunk, az már nem a Főispán Urnák és nem a Főispán Úrhoz szól. csak kívánko­zik belőlünk az az őliaj, hogy ennek a rendnek őrei talán több hajlékonysággal, több megértéssel s több alkalmazkodással végeznék tevékenységüket s ne annyira a hivatal méltósága tükröződnek rendelkezé­seikben, mini inkább az a törekvés, hogy miként lehetne annak csalódását tompíta­ni, akinek elutasító válaszi adni voltak kénvfelenek. Ha azonban Főispán Ur kijön a tanyá­ra, hogy megfürdesse a politika poharától ellepett lelkét, ha kijön, hogy a tanyai nép maguar hitében megerősöd iön, hogy közel­ről lássa a ráváró feladatokat s ezt a derék, minden támogatásra és segítségre érdemes magvar népet, amelyik eddig sokkal több szolgálatot tett a politikusoknak, mint amennyit azok — ígérni tudtak neki, ak­kor mély tisztelettel kérjük a Főispán Urat, tessék kijönni hozzánk egyedül. Aki a Főispán Urnák barátja, az a mi bará­tunk is, aki Főispán Urat támogatja nehéz tisztében, az segít rajtunk is. De mégis arra kérjük Főispán Urat, ba köjön közzénk. liogy hozzánk szói­ion. hogy velünk beszéljen, hogv a mi Berlin, május 2. Kedden véget ért Teleki Pál grói miniszterelnök és Csáky István grof külügyminiszter háromnapos berlini látogatá­sa. A magyar miniszterek kedden' délelőtt el­utaztak a német fővárosból. A magyar állam férfiak búcsúztatása éppen olyan ünnepélyes külsőségek között ment végbe, mint Berlinbe való érkezésük. A miniszterelnök és külügyminiszter bú­csúztatására megjelent a pályaudvaron Rib­bentrop külügyminiszter és felesége, Lam­mers és Meissner birodalmi miniszterek, Weizsácker külügyi államtitkár. Kei tel vezérezredes, valamint sok más polgári és ka­tonai előkelőség. Megjelent a pályaudvaron A 11 o 1 i c o olasz nagykövet és Erdmanns­d o r f budapesti német követ is. Berlin, május 2. A magyar államférfiak ber­lini látogatásával kapcsolatban a következő hivatalos közleményt adlak ki: — A magyar államférfiak hivatalos látoga­tása a mai nappal befejeződött. Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf küügyminiszter, valamint a birodalmi vezér, Ribbentrop birodalmi külügyminiszter. Göring vezértábornagy és Hess- Rudolf bi­rodalmi miniszter, a Führer helyettese közölt lefolyt megbeszélések során nyíltan megbeszél­ték a jelenleg Németországot és Magyarorszá­got érintő valamennyi időszerű kérdést. Ezen­felül az európai helvzet vizsgálása során a köl­csönös felfogasok teljes megegyezését állapítot­ták meg. A hivatalos látogatások keretében rendezett ünnepségek is értékesen hozzájárul­tak a német—magyar barátság további kimé­lyi léséhez. A német lapok Berlin, május 2. A magyar államférfiak ber­lini látogatásának eseménveiről a berlini la­pok hasábos tudósításokban számolnak be. A lapok szórói-szóra közlik Teleki .Pál gróf mi­panaszninkát, vagy kéréseinket meghall­ja, ha kijön hozzánk, mert meg akar ben­nünket tisztelni' azzal, hogy érdekli a mi egyszerű szavunk, gondolkodásunk, ítéle­tünk is, akkor Főispán Ur, legyen kedves legalább néha jöjjön ki egyedül s hagyja otthon azokat a mindenképen kitűnő, de­rék és jószándékú urakat, akik nagy kedv­teléssel csatlakoznak most a Főispán Úr­hoz s gárdaként veszik körül akkor is, amikor közénk jön s velünk kíván beszél­ni. Ha közénk jön a Főispán Ur, mi szük­ség van. arra. hogy egy tömörülő gárda vá­lassza el tőlünk akkor is, amikor közöttünk van, mi szükség van arra, hogy vízhat­lan réteggel vegyék körül Főispán Urat, amikor azért jön hozzánk, hogy ne legyen közöttünk távolság. Szívesen hallgatjuk mi el. amikor a gárdisták a városban megta­A miniszterelnök és a külügyminiszter ellé­pett a díszszázad arcéle előtt. Ezután a pálya­udvar tornácára vonultak, ahol szívélyes bú­csúf vettek a német vendéglátóktól. 11 órakor futott ki a magyar államférfialt különvonata. Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter még so­káig integetett az ablakból a bucsuztatásukra egybegyűlteknek. A különvonaton utazott Dörnberg báró prolokoll-főnök vezetésével a magyar államférfiak mellé kirendelt német díszkíséret valamennyi tagja is. akik a ma­gvar határig kisérik el a magyar államfér­fiakat. A különvonat szerdán reggel 3 órakor 'érke­zik meg a magyar határra, délelőtt 9 óra táj­ban érkezik Budapestre. niszter és Ribbentrop német külügyminiszter pohárköszöntőjét. Kiemelik Berlin é Budapest megingathatatlan együttműködését és hangoz­tatják. hogy a magyar államférfiak látogatása hozzájárult a magyar—német hagyományos barátság megerősítéséhez. A francia sajtó Páris, május 2. 'A francia sajtó nagyrésze ismerteti a Berlinben elhangzott nérnet ősma­gyar pohárköszöntőket. A Matin kiemeli a magyar miniszterelnöknek azt a mondatát, amely szerint Magyarország eltökélten tovább akarja folytatni a tcngcllvel való bizalomtel­jes együttműködés politikáját és egyben haj­landó együttdolgozni mindazokkal, akiket ha­sonló békebarát érzelmek halnak át. A francia sajtó általában valószínűnek tart­ja, hogy a megbeszéléseken Szlovákiával is foglalkoztak. Az Havas Iro'da berlini jelentése szerint ma ­gyar körökben csupán annvit jelentenek ki, hogv a szlovák kérdést a tárgyalásokon meg­vitatták. nulf beszédekben rögtönözve magasztalják a Főispán Urat, de miért nem adnak al­kalmat, miért veszik el az alkalmat" tőlünk, bogy a mi egyszerű, keresetlen, mások ma­gasztalásában el nem kopott szavaival s mások dicséretében el nem vesztegetett bi­telével magasztaljuk mi is a Főispán Urat. Szerények vagyunk, halkszavűak, kérges két tenyerünket nem nevelte tapsra az érvé­nyesülés vágya, meghajolni csak akkor tu­dunk, ha a rögöknek áldozott munkánk" kényszerít rá, mégis úgy gondoljuk, talán a Főispán Ur jobban örülne a mi egyszerű szavakkal kifejezett köszönetünknek, mint azoknak a — szavalatoknak, amelyekben legfeljebb a magasztalt férfi neve változik, de nem változik sem a szándék, sem a cél, sem a törekvés. A magvar élet ? a szegedi gondok ki­Hivatalos jelentés a berlini megbeszélésekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom