Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-09 / 81. szám

D t I M AV, y A R O R S 7 A G 3= J/asárnap^áprili^9. Tavasíi cipöszükséqfele beszerzése előtt okvetlen tekintse mog SzáílfÓ üzlet 'Kárász-u. 10.1 kirakatait. Legkiválóbb divatkülönlegessógek minden igénynek Szolid árak! Nomzeti Takarékosság és Unió kiszolgáló tag KERESZTENY NOI TÁBOR Őrizzük meg hagyományainkat! Nemcsak nyelvében él a nemzet, hanem népi hagyományaiban, népszokásaiban is. A húsvét, a föltámadás szépséges ünnepe egyike a kereszténység legmagasztosabb ünnepeinek. hhez az illatos, gyönyörű tavaszünnephez igen érdekes és szép népszokásunk fűződik, a locsolkodás. Húsvét másodnapján ezzel a szimbolikus népszokásokkal üdvözöljük az uj életre kelt természetet, az örök feltámadást . . . A locsolkodás régi, szép szokása városainkban egyre inkább kihalóban van. A blazírt, modern fiatalság mindinkább ósdinak, nevetségesnek tart ja, hogy rózsavizes üveggel beállifkcn a lányos házakhoz, ahol esetleg ilyen tiltakozó ki jelentésekkel fogadiák: — Jaj, elrontja a frizurámat! Vagy':. — Ugyan, hol vette ezt a pacsuliszagu köllivizet? Tudja, hogv nem szeretem! Végül: — Ejnye, milyen ócska szokásai vannak!... Ugyan, ki locsolkodik ma, esetleg a tanyai leiénveknél még divat. Keresztény asszonyok, családanyák! Ti vagytok elsősorban hivatottak, hogy hagyományainkat, régi. szép népszokásainkat megőrizzétek. Gondoljatok árrá, hogy a népi jelleg elhalványulása, a népi szokások levetkezése egyet jelent a népcsoport lassú halálával, eltűnésével. Gondoljatok arra, hogy például Erdélyben milyen sokat jelent a húsvéti lolsolkodás népi jellegének kidomboritása. A föltámadás szent ünnepét szivdobogva váró Erdélyországban ma még — de hisszük, hogy már nem sokáig — az „államvallás" a görögkeleti román. A román népi szokások a 1°• csoikndás tekintetében eltérőek a miénktől, ők vízkereszt napján locsolkodnak, húsvétkor tehát csnk a magyar ifjúság látogatja végig a városok, falvak keresztény házait és a szimbolikus népszokásnak hódolva kidomborítja nemzeti jellegét. Erdéhbán ma is, huszévi elnyomatás, sanyargatás után a magvarság hiven, sőt féltve őrzi a húsvéti locsolkodás szokását. Asszonytestvéreim.' őrködjetek ti is'hagyományaink népszokásaink fölött, mint nemzetünk egyik legdrágább kincse fölött. Húsvét hétfőién küld'étek el fiaitokat illatos rózsavizes üveggel fölszerelve, hogy régi. szép szokásunk szimbólumával ünnepeljék a tavaszt, a föllámadást. tí. G.-né. Hölgyeim, a legfrissebb szenzáció az, hogy tavasz van. A jó öreg nap pazarlóan ontja fényes mosolyát a ragyogóan kék,égről, az emberek nem sietnek már az utcán és a parkokban, a muzeum előtt emberpárok sütkéreznek a friss tavaszbdn . . . Mintha szebbek, jobbak lettek volna egyszerre az emberek, mintha mindenkinek derűsen ragyogna az arca, ahogy végigsétál a korzón az édes, tavaszi napfényben. Üde, világos színek kavarognak utcaszerte, legtöbi) az aranyló sárga, a kihívó ciklámen, a mclegzöld és a könnyed, finom lila. ' És megjelent a divatvilág legújabb szenzációja: az alsószoknya. Ott libegett előttem a korzón, igaz, egyelőre csak ruha szegély képpen alkalmazott csipke félénk imitációja. . . Nagyanyáink szégyenlős, piruló és elfojtott kacérsága vibrált ebben a keskeny csipkeszegélyben, mintha visszahozta volna a déli korzóra néhány percre a háboruelőtti, már-már mesevilágba bulit idők röpke illúzióját . . . Az ébredő, tavaszillat u mezőkön már finisbe érkezett a madarak apró légiflottája. Lármás csiripelésset köszöntik ők is a szent természet legszebb ünnepéi: a tavaszt. A húsvéti tavaszünnepet, a megújhodást nemcsak lélekben, de külsőségekben is méltóképen akarjuk fogadni. Nagy probléma a tavaszi ruha, kabát, kosztüm, vagy szövetruha, m ircsak azért is, mert errefelé olyan rövidéletű a tavasz, hogy nincs mikor viselni. De azért mégis csak kell egy tavaszi ujruha, hiszen talán szerencsétlennek érezné magát az ember, ha a futtámadás ünnepére nem vethetné el a téli gondokkal teleszőtt gyapjuruhát . . , A húsvéti vásárlás technikájában érdekes divat alakult ki. A divatot ugyanis ezegyszer >a „zsebünk''-höz mértük és mindenki sietett maradékot vásárolni. A legdivatosabb anyag ezidőszerint a maradék. Élelmes rőföskereskedőink vagontételben hozták le a fővárosból azok.it az anyagokat, amelyeket mint Végek maradók kelméit, itt piacra dobnak. Érdekes élményszámfélét jelent bekukkantani egy ilyen maradék-áruházba. Hatalmas ládákból, mint valami újszerű bőségszaruból kibuggyan a rengeteg színes, virágos kelme. A falakon virágos, mintás, csíkos és pöttyös kartondrapériák, a pultok roskadoznak a sokféle anyag terhétől, az üzletben ember ember hátán. Azaz természetesen kizárólag nők. Idősebbek, fiatalok, soványak és kövérek, azaz pardon, ilyenek nincsenek . . . Egyszóval mindenki vásárolni akar, lehetőleg jót és olcsón. A pult mögött izzad a kereskedő, a felesége és a személyzet. Valóságos árverés folyik itt: — Három méter rózsaszínű lavable, apró kék virágokkal. Gyönyörű bálomba lesz belőle! Mindössze 5 pengő az egészf• Vagy: — Mintás ercpe-marocaine! Három és félméter, kisebb, sovány hölgynek elég egy ruhára! Nyolc pengő az ára! Az üzlet tulajdonosnője .valóságos reformátor. Ugy értem, hogy a vevőkkel való érintkezés reformátora. Megtörténik, — ha jó formában van —, bogy kikapja az egyik nagypöttyös selymet egy -neméppen karcsú hölgy kezéből azzal az ürüggyel, hogy neki ugy sem elég ruhára s egy fiatul, vékony diáklánynak adományozza mindössze hat pengőért. Délfelé már nagy zsúfoltság a kis üzlethelyiségben. Ilyenkor a kereskedő fölkiált: — Aki fizetett, az ménjén! — Aki viszont nem fizetett még, az ne menjen! — tehetné hozzá valaki, mert a nagy tumultusban bizony sok feledékenység történik ilyen tekintetben . . . • Az üzlet előtt- kettős sorokban állnak a ve- vők. Elérkezik áz a bizonyos időpont, amikor kiszól a praktikus gondolkozású kereskedő: — Nem érdemes várni kérem, estig sem kerül sorra nagysád! És ez valóban, hamisítatlan; tiszta valóság. Ugy özönlenek "az asszonyok, lányok ebbe a maradék-áruházba, mintha különleges csodaselymeket és meseszinü kelmekölteményeket osztogatnának . . Valahogy ez az, ami leginkább jellemzi életünket.' álmainkat .','." Maradékokért élünk, morzsákért, anü egy-egy szincs álomból megmaradt. Régen, azokban a sokat emlegetett régi jóidőkbeu csak olyan anyagokat viseltek boldog elődcink, amelyekből a kereskedő (becsületszavára) csak egy ruhára valót hozatott Párisból. Ma ez a vágy csak a maradékdivatban nyilvánul meg; abban, bogy a csillogó selymek, suhogó'bársonyok cs zizegő taftok maradékait feláron, negyedáron megvásároljuk. Megvásároljuk az illúziót, azt* ami ebben a pénztelen világban számunkra meg megmaradt . . . (c8. p.) Szakácskönyv írja: Dr. Csikós Nagy /ózse/nf • • — Kedd; ebéd: larhonyaleves, borjúcomb egybe sütve, sárga répafőzelékkel, hópudding csokoládéöntettel; vacsora: karfiolos-borjuragout, rizskar imával, narancssaláta. Szerda; ebéd: csontleves tüdőláskával, raaisteak hagymás burgonyakörettel, savanyu uborkával, tejbesült rétes; 1 vuesora: tejfölös gombapaprikás, ökörszemmel és makarónival, sajt, retek. Csütörtök; ebéd kalarábleves, töltött paprika, túrós puffancs; vacsora: párisi szelet, rizs, zsirbansült burgonyakörettel és zöldsaláta, déli tészta. Péntek; ebéd: szárazborsóleves zsemlyekockával, ráchal burgonya- és rizskörettel, dióslepény) vacsora: siiltburgonya vajjal, sajt, déli tészta. Szombat; ebéd: korhelyleves zsemlyekockával, hurka-kolbász, lencsefőzelék, cschpimasz barack' ízzel; vacsora: inárhányelv ránfvn, kápritnártással, makarónival, gyümölcs. Vasárnap; ebéd: zellcrpürélcves, iournedo? chnsscur, cukorborsó, ]iiakaróni, karfiolkörettel és mustárral, inogyorótorta; vacsoiy: tea, sonka, vaj, déli teszt* RÁC-PONTY Egy és fél kg-os pontyot megtisztítunk és hosszában főlhasitjuk, megsózzuk, megirdaljuk és minden vágásbau egy darabka füstölt szalonnát teszünk. Tepsiben rostra fektetjük, a rost alá a vajjal kikent tepsibe pedig 1 kg. karikáravágott, megsózott burgonyát rakunk. A hal tetejére, reszelt hagymát paradicsompürét, piros paprikát teszünk- Sütőbe tesszük é.^ amikor sülni kezd, bőven tejföllé! locsolgatjuk. TOURNEDOS C'HASSEUit A tiz dkg-os bélszinszeletekct kicsit megveregetjük, megsózzuk és 5—6 perc alatt megsütjük1. Vajban pirított zse-mlyeszeleteket megkenünk libamájpürévél, rátesszük a megsült bélszinszeleteteket. Leöntjük süni, marna gombamártással és körítésekkel tálaljuk. HÓPUDDING 2 tojásfehérjét habosra keverünk', f citrom levével és 6 evőkanál cukorral. Azután belekeverünk 3 tojás nagyon keményre vert habját és 2 dkg. lisztet. Vajjal kikent liszttel meghintett formában 1 óra hosszat forró vízben főzzük és kiborítva tálra, csokoládéöntettel tálaljuk. Bnwol diákot, diáklányok a nyári szünidőre vendégül jönnek 'le családokhoz, kik az angol nyelvben gyakorlatot óhajtanak szerezni. Vendégigénylés Délmizyarorszá-jf kiadóhivatalában. 117