Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-05 / 78. szám

Szerda, 1939. IV. 5. H román-magyar kérdés A Times keddi számában megjelent vezércikk legalább olyan közelről érint bennünket, mint az angol—orosz viszony, aminek fejleményeiről az angol világlap beszámol. Romániának — mondja a Times, — mindenekelőtt rendeznie kel) a viszonyát Magyarországai. Ebből a mondatból bennünket három jelenség érdekel. Először maga a megoldandó feladat s annak minden körülmények között komoly jelentőséget kell tulajdonítani, hogy a magyar—román kérdés megoldását az angol kormány félhivatalosa tűzi ki a legközelebbi feladatok napirendjére, A másik, ami megragadja figyelmünket, a „m i n d e n e ke I ő 11" szó. Nem eljövendő évtizedeknek, nem a fáradt béke unalmat kergető szórakozásainak lesz feladata ennek a problémának likvidálása, ezt mindenekelőtt kell megoldani. S a harmadik jelenség, aminek figyelmet kell szentelnünk, az a követelés, hogy Románia rendezze a viszonyát velünk, mert ez a fogalmazás nemcsak azt jelenti, hogy a kezdeményezést Romániának kell Vállalni, hanem azt is, hogy mindent el kell követnie a rendezetlen kérdések Végleges és teljes megoldása érdekében. Románia kapósabb lett, mint amilyen a háború kitörésekor volt s maga az a szóhasználat, hogy rendezze viszonyát, olyan kapcsolatokra mutat, amilyen az utolsó hetekben alakulhatott csak ki Románia és a világ urai között. Romániát helyzeti ereje fontosabbá teszi, mint amennyi jelentőséget adhatott számára akár katonai ereje, akár gazdasági felkészültsége. A német birodalommal kötött gazdasági szerződés csak egyik megnyilvánulása annak a szerepnek, amit Eurppa legújabb alakulása osztott ki számára. Az épizódistából főszereplő lett. Németország számára fontossá vált az élettér kiterjesztése kelet felé, a mezőgazdasági termeivényekkel való ellátása s a szinte korlátlan mennyiségben található petróleum folytán Anglia pedig a védelmi front kialakításában nem mondhat le arról a hídfőről, amivé Romániát tudná kiépíteni. Katonai és gazdasági szempontok ütköznek most mog abban a láthatatlan háborúdban, ami Romániáért folyik. De Románia egész erejét csak akkor tudja bármelyik szövetségesének nyújtani, ha Magyaroríí z á g g a 1 való viszonya rendező dn i fog s ha nyugati határait biztonságban tudhatja a politikai helyzet minden alakulásában. Románia csak akkor tudja a maga helyzeti előnyét kihasználni, ha velünk baráti kapcsolatot tud teremteni s ha a magyar remzetet mog tudja győzni baráti készségének őszinteségéről és állhatatosságóról. Ennek a meggyőződésnek azonban feltételei vannak, amelyeknek megteremtésében á 1 dozatokra kell magát elszánni, de ezt annál könnvebben teheti meg, mert akár Anglia, akár Németország lesz is partnere, ezzel a szövetséggel sokkal többet nyerhet, mint amennyit a magyar nemzet barátságáért áldozni lesz kénytelen. Akár a történelmi, akár a népi jogcirnre gondolunk. Romániának sok jóvátenni valója van s ha az erdélyi magyarság sorsát idézzük magunk elé, ennek a jóvátételnek nemcsak fontosságát és sürgősségét hanem iránvát cs tartalmát is tisztán RERESZTÉnY POLITIKAI DAPILAP lehet látni. Elsősorban is revideálni kell az országhatárokat s .Magyarországnak gazdagodnia kell azzal a területt e 1, amit magyarok laknak, azokkal a városokkal, amit a magyar kultura épített fel. Mennyi jogcímünk van nekünk azokhoz a városokhoz, amelyeket a vak gyűlölködés, a tárgyismeret teljes hiánya s a jogtalanság botor szelleme ragadott el tőlünk. Két jogcímen épül fel a magyarság követelése: az egyik a népi elv, amelyik azonnali kielégítést követel, a másik a történelmi elv, amiről lemondani nem tudunk. Mindenesetre készek vagyunk becsületes és méltányos megoldásra s a világtörténelem utolsó heteinek tanulsága kell, hogy arra figyelmeztessen mindenkit, aminek igazságát régi latin közmondás megformulózta már: kétszer ad, aki gyorsan ad. A szudétanémeteknek az egykori cseh kormánnyal folytatott tárgyalásai kell, hogy meggyőzzék Romániát a gyors elhatározásnak nemcsak szükségességéről, London, április 4. Kedden kezdődtek Londonban az európai politika irányára nagyjelen-f tőségü megbeszélések Beck lengyel külügymiiniszter és az angol kormányférfiak között. Az első tanácskozást délelőtt 11 órakor kezdték meg és több, mint két óráig tartott Halifax lorddal. A délelőtti megbeszélése rajtuk kivül angol részről Sir Alexander Cadogan, a külügyminisztérium állandó alállamtitkára, Sir ürme Sargent beosztott alállamtitkár, Strang, a külügyminisztérium középeurópai osztályának vezetője, lengyel részről pedig Racinszky londoni nagykövet és Potoezky, a külügyminisztérium nyugati osztályának vezetője' vettek részt. A megbeszélések után Beck és Iíalifax a Westend-szállóba ment, ahol Ilalifax lord és felesége villásreggelit adott a lengyel külügyminiszter tiszteletére. A Press Assotiation szerint Halifax lord tájékoztatta délelőtt Beck ezredest az Anglia j London, április 4. Rendkívüli fontosságúak a román kérdésben folyó tárgyalások. Mint ismeretes, a román—maggrtr viszony kérdése tegnap szóbakerült az alsóházban is. A Romániának nyújtandó garancia ügyéről szól a Times keddi vezércikke is, a lap hangoztatja, hogy Románia még mindig nem adott választ az angol kezdeményezésre. A válasz késését azzal magyarázza, hogy Romániának elebb érintkezésbe kell lépnie a Balkán-szövetség1 kormányaival, bnnél fontosabb azonban, hogy Romániának mindenekelőtt rendeznie kell viszontlát Maauarorszáaaal. A Times lánutat XV. évfolyam 78. szám hanem előnyeiről is. A magyarság mértéket akar tartani követeléseiben is, de amikor nincs Romániának barátja, aki nem tanácsolja a magyar nemzettel való megbéküléséí, akkor Romániának össze kell vetnie az áldozatok súlyát, amire el kell magát határoznia a megegyezés közvetlen és közvetett előnyeivel. A legridegebb üzleti számvetés eredménye is azt a meggyőződést fogja kiérlelni, hogy ne akarja megtartani azt, amit nem tarthat meg, mert olyan előnyökhöz juthat, amikre legvérmesebb várakozásai között sem számithatott. Bármilyen ellentétek teszik is izzóvá a levegőt Berlin és London között, a világ két nagyhatalma abban az egvben egyetért, hogy Romániának meg kell találnia a magyarsággal való megbékülés útját és eszközeit. A történelem malma nekünk őröl, csak vigyázzunk, hogy épségben őrizzük meg erőnk és tekintélyünk forrását: függetlenségünket és felkészültségünket. és más európai országok között a középeurópai támadócselekmények elleni közös politikáról szóló megbeszélések eddigi eredményeiről. Beck külügyminiszter délután 5 órakor az alsóház miniszterelnöki szobájában folytatta tanácskozásait az európai helyzetről Chamberlain miniszterelnökkel és Iíalifax külügyminiszterrel.. Délután Beck ezredes a hivatalos jelentés szerint 1 óra 50 percig tanácskozott az alsóházban Chamberlain miniszterelnökkel és Halifax külügyminiszterrel. A délelőtti tanácskozásokat a Press Association szerint az európai helyzet általános áttekintésének szentelték. Halifax külügyminiszter körvonalazta a diplomáciai tárgyalások folyamatát, amelyeket Anglia Csehország bekebelezése óta bizonyos államokkal folytatott. Beck közölte, hogy Lengyelország az angol szavatosság folyományaként kölcsönös segélyegyezményt óhajt kötni Angliával. Szó volt a Lengyelországnak ! nyújtandó angol fegyverkezési hitelről is. arra, hogy ilyen körülmények között nem szabad a román kormányt sürgetnie Angliának, jóllehet Bukarestben jól tudják, az angol kormány súlyt helyez Románia függetlenségére. „Anglia Romániával szemben kényes helyzetben van, Róma, április 4. Rómában nagy érdeklődéssel követik Anglia külpolitikai akcióját. A lapok Chamberlain nyilatkozatát szórói-szóra közlik. A „Giornalc d'Ilalia" ezzel kapcsolatban a következőket irja: — Romániának Chamberlain beszédében Londonban megkezdődtek Beck lengyel külügyminiszter tanácskozásai Lengyelország kölcsönös segélyegyezményt óhajt kötni Angliával Az első napon a fegyverkezési hitelről is tárgyaltak A Romániának nyújtandó garancia előtt tanulmányozni kell a Magyarországgal való helyzetet flz angol garancia előtt Romániának rendeznie kell viszonyát Magyarországgal