Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-28 / 96. szám

Péntek, 1939. IV. 25. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP xv. évfolyam 96. siám M angol parlament megszavazta a hadhötelezcttscg bevezetését M alsóház nagn töbhseaael, a lordoh háza egyhangúan fogadta el a javaslatot - Írország háború eseten semleges marad London, április 27. Chamberlain miniszter­elnök az angol alsóház csütörtöki ülésén elő­terjesztette a kormánynak azt a határozati ja­vaslatát, amely indítványozza, mondja ki a Ház. hogy helyesli a hadkötelezettség bevezeté­sének tervét. — Az események irama — mondotta Cham­berlain — vem adnak nekünk időt. ahhoz, hogy szándékaink felől előzetesen tájékoztassuk az ellenzék vezéreit .Három' ízbeu ígértem meg. hogy nem vezetjük be a sorozási kötelezettsé­get béke idején, de akkor egészen más viszo­nyok. uralkodtak, mint ma. Akkor nem fenyegetett közvetlenül háború cs senkisem gondolt olyan kérdésre, amelyek háborúhoz vezet­hetnek. Azóta, megváltoztattam meg­gyözödésemet. Felkiáltások a munkáspárton': Nem először! — Azt hiszem — folytatta Chamberlain —, hogy mindenkinek joga van meggyőződését megváltoztatni, ba. a viszonyok változnak. Ka­tasztrófába döntené az országot, ha Anglia nem volna hajlandó felfogásának mgevához­tatására, ba. a megváltozott viszonyok azt kö­yetelik. Nem valószínű továbbá, hogy az or­szág szükségleteit pusztán az önkéntes rend­szer alapján lehetné kielégíteni. A mostani idők annyira különböznek azoktól, midőn az emlí­tett ígéreterpet adtuk, bögy teljesen külön osz­tályok képződnek, amelyek nem a békeidők, lianem a háborús idők szabályai állanak. — Kényszerítve éreztük magunkat, hogy biztosítékokat adjunk Lengyel­országnak, majd Görögországnak és Romániának, c'zeknek a biztosítékoknak, amelyek* óriási mó­'don növelték kötelességeinket, az a fő céljuk, hogy megakadályozzák a háborút. A biztosíté­koknak kellő hatásuk csak akkor lesz, ba bi­zalmat ébresztenek azokban az országokban, amelyeknek adtuk és ba egész Európa meg­van győződve arról, el vagyunk tökélve arra, hogy szavunkat, álljuk. Láttuk, hogy kétségbe vonták állításaiukat és azok komolyságát. A múlt héteu mind több bizonyítékát kaptuk an­nak, hogy az egyik fővárosból a másikig bur­kolják azt a gúnyos megjegyzést, bogy „Ang­lia az utolsó francia katonáig kész harcolni". Ez a kétkedés mindinkább veszélyeztette erő­feszítéseink sikerét, amelynek célja tömör arcél felépítése az erőszakuralom kísérlete el­len. • „ . j Ami javaslataink gyakorlati eredményét illeti — folytatta Chamberlain miniszterel­nök —, nem szabad lekicsinyelnünk, hogy oz általános védkötelezettség bevezetésére Vonat­kozó elhatározás fontos eltérést jelent. Anglia egyik legrégibb hagyományától. Az angol és « külföldi Sniió kommentár íai riltínnsn, n»i/­tatjúli, liogy a kormány elhatározása megnyug­tatta Anglia, összes európai barátait. — Ami a hadiipar hasznainak korlátozását illeti, nem akarjuk, a hadianyaggyárakat mél­tányos hasznuktól megfdsztaui, de nem Tür.­hetjiik a jogosulatlan nagy hasznot. Chamberlain ezután az ellenzék felé for­dulva így fejezte be beszédét: — Kérem az ellenzéket, ne tegyen olyan visszavonhatatlan lépést, amely máshol ké­telyt támaszthatna azon eltökélt, szándékaink komolysága tekintetében, bogy teljes erőnk­kel meg akarjuk valósítani a mindnyájunk ál­tal helyeselt politikát. Nem hiszem, bogy vol­na olyan lépés, amelyet az ország nem volna hajlandó megtenni, ha úgy érzi, hogy szükség van arra ennek a politikának a sikeréhez. Az eiienzék mődosiiő javaslatai London, április 27. Az alsóházban Cham­berlain miniszterelnök beszéde után Attlee őrnagy előterjesztette a munkásság módosító indítványát, amely igv szól: — Mondja ki a ÍJáz, hogy kész mindent megtenni, amit a nemzet biztonsága és köte­lességeinek teljesítése kivan, de sajnálja, hogy a kormány megszegte igéretét. hogy elejtette az önkéntesség elvét és helyteleníti a kormány tervét. Sir Archibald Sinclair a szabadelvű el­lenzék vezére pártja módosító indítványának előterjesztése során hangoztatta, hogy a haza, a béke és a szabadság védelme tekintetében ninrs különbség az angol pártok között, de sajnálja az önkéntesi rendszer elejtését, amelv­nek valamennyi lehelőségét mindeddig még néni is aknázták ki. 234 szótöbbséggel gyöz a kormány javaslata London, április 27. Az alsóház 380 szavazat | zattal M5 ellenében elfogadta a kormánv in­tal 143 ellenében elvetette a munkáspárt bizal - i ditványát, a kötelező katonai szolgálat beve­niatlansági indítványát és ezután 370 szava- I zetéscről. A lordok háza is megszavazta a hadkötelezettséget London, április 27. 'A lordok házában lord Stanhope a tengernagyi hivatal első lordja Chambcrl: Sil zási kötelezettség bevezetését. Á lordok háza névszerinti szavazás nélkül elfogadta a kor­tervet. Chamberlain miniszterelnök beszédével lénye- I niány pleg azonos beszédben indokolta meg a soto> Irország nem tart Angliával háború esetén London, április 27. De Valera az Ir Sza­badállam miniszterelnöke az eredeti tervek szerint pénteken utazott volna Amerikába, hogy Roosevelt eluök meghívására jelcu le­gyen a newyörki világkiállítás menyitásáu. A miniszterelnök Dublinben a képviselőházban bejelentette, bogy útját az angol hadkötelezett­ség bejelentése következtében elhalasztja. A hozzáintézett kérdésekre kijelentette, hogy megértette az angol kormánnyal, bogy oz Ir Szabadállam háború esetén fenntartaná sem­legességét. Hainalhan bevárták a iobovxó irodákat London, április 27. A* territoriális toborzó irodákat valósággal megrohanták szerdán es­te a 20 és 21 évesek. A rádió bejelentette, bogy azok, okik. éjfélig belépnek a frrriforális had­erőbe, a sorozási kötelezettségtől mentesülnek. Az orvosok hajnali 6 óráig vizsgálták az újon­cokat. majd bezárták a, toborzó irodákat. Egy­idejűleg a londoni központi levéltárban az anyakönyvi felügyelőségen . megindult a 20 és 21 évesek összeírása a behívók kikézbesítésé­nek előkészítésére. A beliívottak kiképzése a nyár elején kez­dődik meg, nagyobbrészt sátortáborokban, amíg elkészülnek az új kaszárnyál;, illetve a már ínpplávi'il.- +nt <1 n t é ké? > ii 1 pt p i. \y úi alakulatok részére a hadügyminisztérium négymillió font. értékű, egyenruhát és felszerelési cikket szer­zett be. A kormány behívja a légibaderő verri­torális és segédszemélyzetének bizonyos részét a légivédelem megerősítésére. Hove-Beliaha hadiiq\minisx' ter a v.édköteíexettségrői London, április 27. Tfore-Bclisha hadügy­miniszter a londoni alkotmáuyklubban beszé­det mondott, amelyben válaszolt azoknak, akik úgy vélik, hogy a sorozás az egyéni szabadság rovására történik. IIore-Belisha a többek kö­zött a következőket mondotta ; — Azoknak, akiknek ilyen felfögásuk van a szabadságról, azt kell mondanom, bogy erfy nemzetnek nem szabad feláldoznia a szabadsá­got csak azért, mert egyesek ezt a szabadságot csak annyira becsülik, bogy tvég összefogni sem akarnak annak megvédésére. A miniszter a továbbikban kijelentette, liogy azért kell fegyverkezni, mert nem akar­juk magunkat leigázni hagyni akkor, amikoi azok az áramlatok, amelyek Európában és Ázsiában olyan nyilvánvaló módon ütköznek, elérik majd csúcspontjukat. Hore-Belisha ki­jelentette, hogy Anglia sorsa elválaszthatatla­nul össze van kötve a többi európai nemzet függefh nségévei. \ háborúnak, ha arra sor kcViil. lel lesnek kell lennie

Next

/
Oldalképek
Tartalom