Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-19 / 88. szám
Szerda, 1939. IV. 19. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. evfoluam 88. széni mmmmmmmmmmmmmmmamamm Nem a vazallusok hódolatát... Á magyar miniszíerelnök és a külügyminiszter egy nemzet reményét, várakozása' és háláját vitte magával a római útra. Minél sötétebb a külpolitikai horizont, a világháborúi köveiő békcrombolás mincl jobban dúlta föl a megmaradt életet s a megmaradt élet békéjét és örömét s az európai politika minél görcsösebben ragaszkodik ahhoz a katasztrofális irányhoz, amit a Páris körüli békeszerződések jelöltek ki, annál értékesebb, annál nélkülözhetetlenebb számunkra Olaszország megértése és barátsága. Négy és fél évig dúlt a világháború s úgy éreztük sokszor vérgőzös híreinek hatása alatt, hogy elpusztít mindent, amit az emberi kultúra és civilizáció alkotott s ma már tisztán látjuk azt, hogy a világháború rsak egy törmeléket szállított ahhoz a romhalmazhoz, amit a békeszerződések hordtak össze. Az emberiséére nem a világháború mérte a legnagyobb csapást, hanem az a béke, ami utána következett. S ba arra a kérdésre kellene felelnünk, bogy mi volt a legnagyobb csapás, amit ez a háború ránkmért, azt kellene mondanunk, hogy a háború legnagyobb csapása a békeszerződések rendeszere volt, Á háborút kibírta Tolna ez az emberiség, de nem bírta és nem bírja ki a békét. S éppen ez az oka, anuak, bogy ma már nem az fontos számunkra, bogy a világháború alatt ki volt barátunk és ki volt ellenfelünk, hanem az, hogy ki volt barátunk akkor, amikor a háborúnál borzalmasabb, pusztííóbb és kegyetlenebb csapás tört ránk, a trianoni békeszerződés. Olaszország nyújtotta ki először korét félénk, Olaszország segített a talpraállás első kísérleteiben. Olaszoiszá" nvitotta ki a börtön aitniát s tárta azt ki a nemzetközi élet felé. Olaszországon keresztül jutottunk el a nemzetközi megbecsülésnek arra a fokára, amivel ma dies®kehetünk s abol megőriz bennünket szellemi és katonai erőnk. A nemzetközi politika és nemzetközi kereskedelem számára Olaszország jelentette számunkra az első jelentés kancsolatot. Nincs terünk most végigkísérni annak a h« rá fi érzésnek- minden fényét és minden eredményét, amelyik a bécsi döntésben érte el tetőpontiát. Voltak már barátaink, akik elismerték ennek a nemzetnek történelmi jogait s a világ nyilvánossága előtt bélyegezték meg azt az ítéletet, amelyik elvette tőlünk az ezeréves haza földjének kétharmadát. Az olasz nemzetnek a világtörténelem új fejezetét megnyitó vezére volt azonban az első. aki nemcsak elismerte és hirdette, de felejthetetlen emlékű cselekedetek sorozatával segítette is megvalósítani ennek a nemzetnek igazát. S Imgy most fnegerősödve területben, bátorságban, önérzetben és fölkészülfségben. szellemi és fizikai erőben megnövekedve állunk itt a Duna mentén a boldogan kitáruló határaink között s várjuk történelmünk líj parancsait. azért is Mussolininak kell köszöneiet mondanunk most és örökké. S minél kúszáltabb a külpolitikai helyzet minél sötétebb viharfelhők küldik előre félelmetes üzeneteiket, minél baliósabb jelek figyelmeztetnek a közeli égibáborúra. annál fonfosabbak és annál nélkülözliefeflenebbek számunkra az olasz barátság födele, ami alatt meghúzódhatunk s ahol joggal és önérzettel kérhetünk a magunk és nemzetünk jövendője szániára bizfos helyet. Olaszország felé már csak azért is meleg bálával tekintijnk, mert Olaszország nem a vazallus hódolatát, hanem a független és szabad állam barátságát keresi nálunk; mit érne számára a rab nemzet-hódolata, amikor a szabad nemzet hűsége és barátsága az övé? Olaszország is átment már nem egyszer sorsdöntő időkön s a magyar nemzet akkor is bizouvságát adta megingathatatlan hííségének és meg nem lazítható ragaszkodásának. S a nemes olasz nép s hivatott vezére nem felejtik cl azokat a szolgálatokat, amelyeket nehéz időkben végzett ez a nemzet s bizonyság rá a magyar Felvidék, Kárpátalja s a közös magyar-lengvel batár, hogv a hűségért az olasz nép hűséggel fizet s támogatást nyújt a támogatásért. Lehet, hogy jelentős és aktuális problé7lóma, április 18. Teleki Fái gróf miniszterelnök és Csákjj István gróf külügyminiszter kedden reggel megérkezett Kómába. Nemcsak a Termini pályaudvart, hanem annak környékét is ragyogóan földíszítették. A pályaudvar előtti térre felvonultak a római helyőrség díszkülöuítményei, köröskörül ezrekre menő tömeg helyezkedett el. öt perccel a vonat érkezése előtt jelent meg a pályaudvaron Ciano gróf, aki szívélyeseu üdvözölte a magyar kölouia tagjait, majd egymásután érkeztek meg az olasz előkelőségek. Ott volt több államtitkár és Colonua herceg, Kóma kormányzója, valamint az olasz közélet és az olasz vezérkar színe-java. Nyolc óra húsz perckor fasiszta egyenruhában megérkezett Mussolini. Nemsokára befutott a pályaudvarra a magyar államférfiakat hozó vonat; a Duüe a szalonkocsihoz sietett és meleg kézszorítással üdvözölte Teleky Pál gróf miniszterelnököt és Csáky István gróf külügyminisztert, aki az új diplomata díszegyenruhát viselte. A ffimnus^majdaGiovinezza hangjai csendültek fel. a miniszterelnök Mussolini társaságában e.llépett a díszszázad előtt. A magyar államférfiakat lelkesen éltették a várakozó tömegek, a miniszterek ezutáu szívélyesen elbúcsúztak Mussolinitői, majd gépkocsikon szállásukra hajtottak. Az útvonal mentén elhelyezkedett tízezrekre menő tömeg lelkes „Eviva Ungheria!" kiáltásokkal köszöntötte a minisztereket, akik a Villa Madamába autóztak. Délelőtt a miniszterelnök és a külügyminiszter kihallgatáson jelont meg e királynál. a kihallgatás mintegy 3/4 óra hosszal tartott. mák jutnak megoldáshoz a római meg Keszélesek során, amelvek politikai jelentőségét csak fokozhatja az, bogy a porosz miniszterelnök is most fejezte be közvetlen tárgyalását Duce-vel. Lehet, bogy a dunamenti államok sorsára is kihat ez a megbeszélés. de ha más konkrét eredménye nem is lesz, csak az, hogy a két ország az egész világ előtt újra demostrálja barátságát és szövetségét s ha csak arra ad is alkalmat, liogv hűségünknek és hálánknak szavait elmondhassa nevünkben Magyarország miniszterelnöke akkor is nagy föladat s komolv cél elérését látjuk a római utazásban. Nekünk reményünk és támaszunk az olasz nép, az olasz barátság és a Duce világtörténelembe belenőtt személye s az a hitünk, bogy a római találkozás csak fokozni fogja annak a barátságnak melegét s annak a támogatásnak súlvát. amire múlhatatlan szükségünk van s amit számunkra jelentett cs jelenteni fog Róma és Mussolini. Délben 1 órakor III. Victor Emmamiel király és esászár a kvirináli palotában villásreggelit adott. Kétórás tanácskozás Mussolinivei Róma, április 18. Mussolini délután 6 órakor a Venezia palotában fogadta gróf Teleki Pál miniszterelnököt és Csáky István gróf külügyminisztert. A magyar államférfiak két óra hosszat tartózkodtak Mussolininál. A megbeszélésen jelen volt Ciano gróf külügyminiszter is. Mussolini pohárköszontője Róma, április 18. Mussolini miniszterelnök este a Palazzo Veneziában estebédet adott a magyar miniszterek tiszteletére. Az estebéden a következő pohárköszöntőt intézte Teleky Pál gróf miniszterelnökhöz. — Róma azzal a meleg rokonszenvvel fogadja Önöket, amellyel mindenkor bizonyságát adta és adja most. is azoknak a baráti érzelmeknek, amelyek az olasz népet a magyar nemzethez fűzik. Felesleges hangsúlyozni, hogy mennyire őszinték és mélyek ezek az érzelmek. Az olasz—magyar barátság immár hosszú múltra. tekinthet vissza és az érvek, események ezt a barátságot egyre jobban megszilárdították és bensőségesebbé tették. Olaszország megelégedéssel és örömmel látta az utóbbi hónapok folyamán, hogy Magyarország javára helyreállíttattak az igazságnak azok az alapelvei, amelyeket Olaszország régóla és álhatatosan követeli a baRómába megkezdődött Teleki Pál és Mussolini tanácskozása Az olasz főváros nagy lelkesedéssel fogadta a magyar minisztereket Mussolini és a miniszterelnök i?obórköszöníőK a szilárd olaszmagyar barátságáról és a Délszlávival való együttműködésről