Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-18 / 87. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, 1959. április 18. sió nélkül amellett a nagy lény Melleit, Hogy a szentistváni nép nemcsak politikailag megtépett, hanem vallásilag is szétkiilönitett. sőt egymással szembeállított. — S Ka bennünk egészen mély és őszinte ennek' a magyar népnek Szent István szellemében és reális gondolkodása szerint való szeretele, akkor; e szeretet föltétlenül kitermeli lelkünkben a nagy kérdést, hogy vájjon nem tudna-e István király népe nemcsak politikailag, hanem vallásilag is a Szent Koronának egysége alatt minden válaszfal nélkül összetartozni? Mert ebben az összetartozásban új életerők fakadnának, új életáram hatná át a tagokat és új színekben gyulladna ki a fakult ország. — Túlfiatnlok vagyunk ml ahhoz, hogy ezt a nagy kérdést és feladatot a maga egész súlyával tildjuk lelkünkben förgatni és a valósághoz eredményesen hozzástllizálni. De nem is az a fontos, hogy ml Itt hallhatatlanul nagy dolgokat mondjunk, hanem' az, hogy a lelkünk mélyéről legőszintébben feltörő nagy szentistvánl gondolatnak és érzésnek olyan csengése legyen, amely nem vész a pusztába eredmény nélkül. — Módszerünk, amellyel ünnepségünk anyagát összehoztuk, tisztáfa a megértés és szeretet szellemétől 6űgallt fiatalos tapogatódzás volt. Ezzel a szellemmel kopogtattunk előkészítő munkálataink folyamán vezető protestánsok ajtaján is. — Megértő válaszukból lelkünkbe sügárzik a régóta óhajtott közeledés és egyetakarás kibontakozásának reménye. A protestánsok vezc(őegyénisége örömmel ismételte meg válaszában kérdezőlevelünknek ezt a mondatát! „Meg vagyunk győződve, bogy amint elméletileg biztos az. örök igazság egy nevezője, épp oly hiztos az is, hogy van út, amelyen minden történelmi cs lélektani nehézség labiritusán át a kölcsönös megértés és szeretet szellemében lehet eljutni az igazsághoz. „Ezt az utóbbit érdemes keresni". — A nagy és reális tél érdekébon, minden politikától, minden mellékleckétől és minden szeretetlenségtől mentes, testvéries megondolásnak szenteljük e következő néhány pertet. A magyarság lelki egysége felé "A nagyhatású bevezető beszéd Után Tóth Mihály IIT. éves hittudományi hallgató „Zúgnak a húsvéti harangok" cimü tanulmányát olvasta föl. A kétségek között vergődő keresztényi lélek megkapó rajzát adta ebben a misztikus novellában, amelynek végső konklúziójaként megállapítja, hogy a keresztény felekezei lek sokszínű változatán meg kell és meg lehet teremteni az egységet, mert mindenek fölött egyetlen örök Igazság hirdetésére kSndultak n>eg századok óta a húsvéti harangok hirdetve a krisztiisi kínszenvedés utáni feltámadás nagyszerűségét. Ezután „A magyarság lelki egysége fele" eftn alatt Krajnai Lajos adta elő dialógusokban megszerkesztett tanulmányát, amelyben a katolikus és a protestáns közeledést festette meg élénk cs megkapó színekkel. Egy katolikus káplán és egy református lelkész beszélgetéséből előviláglik az az évszázados ellentétekből származó racgnemértés, amely hosszú időt ót elválasztotta a magyart a magyartól. A segítés módjai adva vannak, fül kell ismerni és használni kell őket. A szeretet, megértés és áldozat feremfi illeg a keresztény egységet, az emberi egyesülést, hu ez a hatalmas motívum hatja át a lelkeket, ltamár ez a hármas krisztusi erény dolgozik bennünk, akkor majd az sem lesz probléma, hogy leüljünk a zöld asztal mellé és amit az elődök elmulasztottak, elővesszük a sárgult fóliansokat és visszaforgatjuk a történelem lapjait: cs tárgyilagosan megkeressük az örök igazság egynevezőjét és al.kor lesz.egység és szent testvériség s lesz belsőleg új nagy Magyarország. „Dalolni jöttünk sziv böl sziveknek" A közönség percekig tapsolta az előadó teológusokat. A műsor következő számaként Körmendy Sándor III. éves hallgató szavalókórusa szerepelt, melyet „Az új magyar sörs dala" címen adtak elő a tanítványok. Megrázóan szép volt az első szólam strófája:; „...74 nagy világtűz kialudt, Hamvát millió szív vére pirosra festette. Körülötte milliók halhatatlansága Of marad örökre... rA nagy világtüz kialudt.., Hamüromján a bosszú vára épült, benne a gyűlölet ura védte vad, örszággyílkos szerelmét a magyarátkos Trianont... s a vár csak állt, csalc állt... csak állt.,. A Kapátok üzenetét, az ősi magyar földek jajszavát szólaltatta meg ez a döbbenetes erejű kórus-költemény, amely a régi magyar tanúságok fölelevenítésével ezzel a mondattal löpóI zik" a lelkekbe? „Dalolni jöttünk szívből szlvekneli.. A mű sör záró ének után Glattfelder Gyula megyéspüspök meghatott szavakkal köszönte meg a meleg ünneplést. — Amikor kezembe vettem a mfisört mondotta többek között, — meglepődtem. Meglepett az az ifjú hév, lendület és merészség, mellyel ehhez a mindent átfogó hatalmas kérdéshez nyúltak. Csodálatot ébresztett bennent] az a nagy hit, amellyel elindultak azon az úton, amely nagy fáradságok és küzdések árán a lelki egység megteremtéséhez vezet. Szeretetet ébresztett bennem az a lelkesedés, amely a lelkünkben lakik, hiszen én is azok közé tartozom. akik ennek a nagy eszmények szolgálatába állították az életüket és a szívüket. Küzdelmes ez az út, de szép és nemes a küzdelem a nagy cél érdekében. Szorgalom, kitartás, erő kell hozzá és mindenek fölött szeretet. Szívből kívánok a fiatalok küzdelméhez erőt, kitartást és az Isten segítségét, mert Isten akaratának megnyilatkozása a küzdelmük. A mély hatást keltő beszéd után a közönség lelkesen ünnepelte a megyésfőpásztort. Föl mentette a törvényszék a nemzeifiyalázással vádolt sarkad! kereskedőnői Nővéréi 300 pengőre iiéliék (A Délmagyarország munkatársától.) Az egész ország sajtója foglalkozott januárban R i 11 e r Mária 28 éves sarkadi kereskedőnő letartóztatásának hírével. A Délmagyarország is jelentette, hogy Rittcr Máriát nemzetgyalázás és kormányzósértés gyunuja miatt a szegcdi törvényszék vizsgálóbírója letartóztatta. Kcsőbb a vádtanács a letartóztatási végzést feloldotta és 2000 pengő óvadék ellenében Ritter Máriát szabadlábra helyezte. A vizsgálat ettől függetlenül tovább folyt és hétfőn délelőtt a szegedi törvényszék ötöstanácsa előtt sor került az ügy törvényszéki fölárgyalására. A főtárgyalásra, mint vádlott kapott idézést Ritter Mária 30 éves DÖvére: Apfel Dezsőné is, aki ellen ugyancsak nemzetgyalázás miatt emelt vádat az ügyészség. A főtárgyalás megnyitása után Nóvák elnök ismertette a vádiratot. A vádirat szerint ezév január 6-án Altmano Andor bement Ritter Mária üzletébe és elujságolta a rádiónak azt a hírét, hogy a csehek betörtek Ungvárra. Ritter Mária a vád szerint, erre a következő kijelentéseket tette: — Hadd törjenek be a csehek Magyarországra és pusztítsák cl az országot, legalább nem tudják végrehajtani a zsidótörvényt és az én kiutasításom is elmarad. Apfel Dezsőné, aki szintén jelen volt az üzletben, erre nevetni kezdett és gúnyosan a következőket mondotta: — Szegény magyarok, még éjszaka is lövik őket! A vádlottak kijelentették, hogy nem érzik magukat bűnösnek, a nekik tulajdonított kijelentéseket nem tettek meg, az egész vádat két alkalmazottjuk: Kós Elek s Tóth Gábor koholták, akik nyiksérzelmük miatt ellenségesen viselkedtek velük szemben. Elmondották, hogy Tóth állandóan notesszel, ceruzával a kezében állt a pult mögött és jegyezte, hogy ők, meg a vevők mit beszélnek. Amikor a vizsgálat megindult ellenük, elbocsájtották a két alkalmazottat Előbb nem merték, mert féltek tőlük. M a r c s ó Gáborné volt az első tanú, elmondotta, hogy jelen volt az üzletben, amikor Alttnann hirülvitte az ungvári betörést, de az inkriminált kijelentéseket nem hallotta, azt sem látta, hogy Apfelné örült volna. Kós Elek 17 éves tanonc vallotta, hogy a vádlottak megtették az inkriminált kijelentéseket, sőt más alkalommal is gyalázták a magyar nemzetet és sértegették a kormányzót A törvényszék mellőzte a tonu mögcsketését. Tóth Gábor nem hallotta a Ritter Máriának tulajdonított kijelenté-eket, mert nem volt ott az üzletben, o akkor lénett be. amikor ADfclné mosolyogva mondotta el a vádiratban neki tulajdonított szavakat. Tanuként volt idézve Rózsa Béláné is, öl azonban nem hallgatta ki a törvényszék, mert ebből az ügyből kifolyólag hamistanuzásra való rábirás miatt vizsgálat folyik a gyulai törvényszéken. A vád- és védbeszédek elhangzása után a törvényszék Ritter Máriát megnyugtató bizonyíték hiányában fölmentette az ellene emelt vád alól, Apfel Dezsőnét azonban nomzetgyalázás miatt 300 pengő pénzbüntetésre ítélte, vagy 10 pengőnkint egy napra átváltoztatható fogházra. Ritter Mária megnyugodott, nővére semmiségi panasszal élt. Semmiségi panaszt jelentett be Liszkav Lóránd dr ügyész is Kerékpárosok! Elsőrendű keréknérokat engedményes árban részletre adom. c-mlka' e"alrészekel most filléres f »A f A I 7 firban kaphat <9X38110 ^lOr né! Szeged. 'Kiss D. alota* Klsa u. 2. Szeged sz. kir. város polgármesterét öl ad. 16025-1939. VI. sz. Hirdetmény 16025—1939. VI. szám alatt kiadott pályázati hirdetményemmel többek közt pályázatot hirdettem két adóhivatali végrehajtói állás betöltésére is. Közhírré teszem, hogy ezen végrehajtói állások minősítési kelléke a IV. középiskolai osztály sikeres elvégzését igazoló elméleti képesités. Szeged, 1939 évi április hó 17. Dr. Tóth Béla h. polgármester. ityomtaivanyainaK megrendelése elüti lordulion bizalommal ABLAKA GYÖRGY könyvnyomdájához Szeged, Kaiuaria-iiica R (A „Délmagyarország" mostani készítője! • • <>i . • -ásatta • J».