Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-18 / 87. szám

2 BK4 DÉLMAGYARORSZÁG Kedd, 1959. április T8. Fölszentelték a somogyitelepi templom uj freskóit és menyezetfestését (A Délmagyar ország munkatársától.) Ünnepi külsőségek között szentelték föl vasárnap délelőtt a somogyitelepi templom művészi, új freskóit és menyezetfestését, amelynek elkészüléséről már többízben megemlékeztünk. A freskók művészi értékét méltattuk már, így ezúttal csupán megemlítjük, hogy Vinkler László, a fiatal lehetséges festőművész egyik legkiemelkedőbb alkotása a somogyitelepi templom freskókészítése. Az ünnepség délelőtt 10 órakor szentmisével kezdődött. Az ünnepi szentmisét Sopsich János prépost, püspöki irödaigazgató celebrálta, majd Karácsonyi Guidó somogyitelepi plébános szentbeszédet mondott. Mise után Vár rady Imre dr. egyetemi tanár ismertette a freskókat és a menyezetfestést és méltatta a művészi munka értékét Az ünnepségen résztvett Szeged város társadalmának több vezető Budapest, április 17. A felsőház hétfőn délelőttóélutáni üléséi folytatta a zsidójavaslat tárgyalását. Széchenyi Bertalan gróf nyitotta meg sz ülést Benyújtotta Bittera Miklós és SzentGyörgyi Albert professzornak, a szegedi egyetem uj felsőházi képviselőjének megbízólevelét. A zsidójavaslat vitájában elsőnek Láng Lajos szőleit fel. Kőszöretet mondott az egyházfők, Prónay György és Wekerle Sándor beszédeiért. Meggyőződése, bogy a hazafias füleket nem lehet örökké hamis jelszavakkal megtölteni. Elkövetkezik majd nz idő, amikor jön majd a kiábrándulás, mikor az igazság lesz a fontos. E-z a törvény — mondotta — negatívumokon épült fel. Tilalomfákat állit tisztességes, dolgozó, hazafias magyar zsidókkai szemben, jogokat koboz el, a kétségbeesésbe, öngyilkosságba kerget tisztességes embereket. — Iía kidobnak is minket állásunkból, ha kenyértelenné válunk is — fejezte be —, akkor sem '.esziink hütelenek a magyar állameszméhez és utolsó lehellclig magyarok leszünk. Ha megfosztnrak minket magyarságunktól, akkor ránknézVe a fizikai élet nem érték, ilyen fizikai élettel nem óhajtunk élni. Ezután Ravasz László püspök ozóialt fel. — Könnyebb lett volna — mondotta — vissza* utasítani a törvényt és ha ma átmenetileg nem is lett volna népszerű ez a magatartás, bizonyos, icgy a muhi időkkel egyre több megértést tanúsított volna a késői korok történetirója egy ilyen magatartás iránt. Dc kétségtelen, bogy a visszautasítással az elöltünk álló égető kérdés elintézve nincs. Ezcrt vállalhatjuk a kisebb kár jogcímét, azt az elhatározást, hogy a javaslatot a módosítással elfogadjuk. Nem tudtam más megoldást találni, mint azt a kompromisszumot, amely a nemzetvédelem maximumát az egyéni sérelmek minimumával kapcsolatban próbálja meg, egy olyan szellemben, amely a kölcsönös megértés, áldozathoz;'tal és kiengesztelödés szellemében történik. — A zsidókérdés egyik megoldásának az aszszimilációt tartja. Elvileg a zsidótörvényt nem tudja visszautasítani, mert nem mondhatja, hogy nincs zsidókérdés. A beolvadás mindig viszonylagos, mindig személyi és egyéni fgfyamat. Ez a tény figyelmeztet arra, bogy az általánosítás veszedelmétől lehetőleg óvakodjunk. Nem a zsidóság asszimilálódott a magyar lélekhez, hanem ellenkezőleg: a zsidóságnak a magyar lélekhez való asszimilálódása általánosságban aggasztóan kevés volt a masrvar léleknek a zsidó lélekhez való személyisége, valamint a katolikus társadalom szí no-java. Vasárnap este a Katolikus Népkör helyiségében társasvacsora volt, amely az ünnepség befejező aktusának számított. A társasvacsorát tülajdonképen Karácsonyi Guidó somogyitelepi plébános püspöki tanácsossá történt kinevezésének megünneplésére rendezték és a közszeretetben álló plébánost kitüntetése alkalmából lelkesen ünnepelték. A túrsasvacsorán több hatásos pohárköszöntő hpngzott el, így Shvoy Kálmán dr. országgyűlési (képviselő, Tóth Imre dr. a Katölikűs Kör újonan megválasztott elnöke, Mester János dr. egyetemi tanár, Lelek Gábor és Kiss István püspöki tanácsosok és mások méltatták az ünnepelt érdemeit és a kitüntetés jelentőségét. A banketten megjelent a város tisztikarának több tagja és a dohánygyár vezetősége is. asszimilálódása aggasztóan sok volt. Igy merült föl a kérdés a felelős törvényhozók előtt: maradhat-e ez igy? Nem. — A keresztény etika szerint kell megvizsgálni: nincs-e ebben a törvényben igazságtalanság, nem kell-e gyűlöletet, nem fokozza-e teleslegesen a szenvedést, amelynek a minimumra való szorítását mindannyian kercsztyény kötelességünknek tekintünk. Ebből a szempontból is vaunak kifogásaink a javaslat és indokolása ellen. — A jövőre nézve rettentő szigorral, a múltra nézve pedig annyi emberséggel kell eljárni, amennyi csak lehetséges. Lassúbb végrehajtást szerettein volna. Helyesebb volna szerintem az 1918-as terminus helyett 1867-et bevenni a törvénybe. Az asszimilációnál nem a hus és a vér dönt, hanem a lélek. Kérem a kormányt, hogy a végrehajtás olyan kezekben legyen, ahol a kívánatos erély mellett érvényesül a természetes emberi gyöngédség és jóakarat. Nehogy a magyar ifju lelkét megülje a rabló darazsak képe, amelyek mások szorgalmának mézét ízlelik meg. Az a zsidó, aki hozzánk jön, tudja meg, hogy közjogi helyzete nem változik de az egyház keretén belül testvérünk. A javaslatot általánosságban elfogadta. Szluha Aladár határozati javaslatot nyújtott be, amelyben kérte, bogy a zsidóságot ne fe-" lekezetnek, hanem fajnak minősítsék. M c s k ó Zoltán volt a kővetkező felszólaló. A közhangulat szerint — mondotta — ez a zsidótörvény a minimum, nagyon félti a felsőház jövőjét és tekintélyét, ha ezt eredeti formájában nem szavazza meg. Viszont a zsidók helyébe idegeneket ne alkalmazzunk. Biztos tudomása szerint — folytatta —, egyre szaporábban jönnek be idegenek az országba. Ez a törvény minimum, kért. hogy eredeti formájában szavazza meg a felsőház. A következő felszólaló Prónay György báró voll. Bemutatta a több mint száz magyar tábornoknak a nyilatkozatát, akik megnyilatkoztak bajtársaik. a hősi halottak gyermekei, a hadirokkantak mellett. — Elhelyezem ezen nyilatkozatot azzal a kéréssel — mondotta —, hogy az elnökség helyezze cl ezt a felsőház levéltárába, hogy az utókor előtt bizonyítható legyen, hogy a magyar tábornoki kar ebben a kérdésben miként vélekedett és miként nyilatkozott. A tábornokok kijelentik, hogy a Károiy-csapatkereszt tulajdonosai, akik életük veszélveztetésével az első arcvonalban küzdöttek. a nemzet őszinte hálájára és elismerésére érdemesek. — Ha kutatom — mondotta —, hogy ez a torvényjavaslat igazságos-e, akkor egy csomó példát tudnék felhozni ellene. Rokkantakat állásukból elbocsátani, a Ruténföld megszállásával kapcsolatban katonái szolgálatra zsidókat behívni és ugyanekkor állásukból elmozditani őket; ez a hagyományos magyar igazságérzet? Formailag megadni a választójogot a zsidóknak, de gyakorlatilag elvenni; ez megfelel a magyar lelkiség őszinteségének? Nagy hibának tartom, hogy a javaslat szakit a szentistváni gondolattal. — Gazdasági szempontból katasztrófálisnak tartom ezt a törvényt. Kivándorlással nem lehet megoldani ezt a kérdést De meg lehetne oldani szerves fejlődés utján. Minden erőmmel küzdeni fogok az ellen a mozgalom ellen, amelyet csodálatosnak és forradalminak minősítenek. Ha a miniszterelnök ur visszaviszi a csodálatos forradalom útjáról Szent István útjára a magyar népet és kezébe veszi a kettős keresztet: a leglelkesebben csatlakozom hozzá és követem ezen az utón. 'A délutáni ülésen Széchenyi Bertalan elnök bemutatta az 1848as szabadságharcban résztvett zsidó hanvédek leszármazottainak kérvényét. Az első felszólaló Szőke Gyula volt. Kijelentette, hogy véleménye szeriül a javaslat nem megfelelő, a kérdést másképen kellett volna megoldani. Nem állítja viszont, hogy a Javaslat alkotmányellenes. A keresztény magyarság védelméről van szó. nem a zsidók büntetéséről. Szerinte a leghelyesebb kiindulópont az lenne, ha bizonyos időpontot állapitanának meg, amelyen tul elismerik a zsidók asszimilálódását. Nem Iftnyeges viszont, hogy az illető zsidó megkeresztelkedett-e. vagy sem, mert a megkereszfelkedés nem lehet ismérve annak, hogy hazafi-e valaki, vagy sem. Ha bizalommal vagvunk a kormány iránt amely erős kézzel és méltányosan hajtja végre a törvényt, akkor nem kerül sor nagyobb megrázkódtatásra. nem fél az ipar és a kereskedelem elsorvadásától, mert bizik a magyar nemzet erejében. A javaslattal kapcsolatban beszélni kell K polgári házasság eltörléséről, mert a polgári házasság a családi életet érintette elsősorban A javaslatot az általános'tárgvalás alapjául elfogadta. Chorin Ferenc a javaslat gazdasági kérdéseivel foglalkozott Bizik abban, bogy a törvénvt a lehetőségek szerint a gazdasági élet éidekeinek figvelembcvéfelével hajtják végre. Biró Zoltán tiltakozott a szentistváni gondolat helytelen értelmezése ellen. Súlyos hibát bös vetett el a magvarság annakidején a recepcióval, mert válogatás nélkül befogadta a zsidóságot. Kérte, hogv a felsőház eredeti szövegében fogadja el a javaslatot. Hegedűs Lóránd beszédében ellenezte a javaslatot. Hangoztatta, hogv a magvar faira csak addig van szf'kség Euróuában. amig hií marad * szabadság gondolatához. Minthogy a favnslat ezt a gondolatot megtámadja, sem általánosságban, sem részleteiben nem fogadja el. Tasnádí Nagy András igazságügymlnisztcr szólalt fel ezután, a kormány — mondotta — messzemenő önmérsékletet tanúsított, amikor a javaslat jórészétől •elállt é-s olyan módosításokat fogadott el, amelyek kitágítják a javaslatot, de az eredeti elvi keretek között maradnak. Hangoztatta. hogy a javaslat nem ellenkezik a szentistváni eszmével Bendkíviil fájdalmas számára, hogy nem tud egyetérteni Serédi Jusztinián' hercegpriniás, Ravasz és Raffay püspökök felszólalásának minden részletével. Örömmel üdvözli azonban, hogy a herEegprimás szerint sem érinti a javaslat a keresztség szentségét. A javaslat lényege a lelki alap, a leszármazást és a népközösséírhez tartozás ismérvét és megállapítási módját vették be a törvénybe. Kéri a felsőházat, hogy eredeti alakjában fogadja el a javaslatot. S. Bálint György felszólalása ütan az elnök az általános vitát bezárta és feltette ff kérdést, hogy a felsőház a bizottság által javasolt szövegben fogadia el a javaslatot, vagy pedig magáévá teszi Szluha Aladár javaslatát, amelyben a törvénynek a nürnbergi törvények szerint való átalakítását kérte. A felsőház nagy többséggel elfogadta a bizottság által javosolt szöveget. Kedden délelőtt megkezdik a részletes, vitát. A felsőház általánosságban efogadta a bizottság módosításaival a zsidófavaslatot Kedden megkezdődik a részletes tárgyalás