Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-02 / 76. szám

Vasárnap, 1939. április 2. DECMAGYARORSZXG Női kalapot, márkás férfi kalapujdonságokat Ent férfi inget, nyakkendőt, pizsamát, és minden egvébb uri divatárut legolcsóbban Knittelnél vehet. Kárász u. 5. Nemzeti Takarákossíg és Unió (ag. Elkészült a somogyitelepi templom szentélyének mennyezetfestése Dclmagyarorszflg munkatársától,) 'A so­mogyitclepi templom mennyezetének festésére egy esztendővel ezelőtt Bozó Gyula ipant.üvész-In­ná r kapóit inr.gbizást. Bozó Gyula a napokban készült el a festés munkájával, tegnap megkezdték a mennyezetképek felrakását. Az eljárás érdekes­sége az, hogy » nicnnyczetképck a művész műter­mében készüllek el. A templom mennyezete ugyan­is úgynevezett „kazettás" szerkezet: a gerendák közé illesztett falemezre kerül rá a festmény. A templom modernizált ókeresztény stílusa érde­kes művészi feladatot rótt a művészre. A stílusos mennyezetképek annyira igazodnak a régi törvé­nyekhez, hogy megoldásukkal a legnagyobb elis­merésre tarthatnak számot. Huszonnyolc kisebb, kilenc nagyobb és egy négyszeres nagyságú lemez készült egyelőre a szentély mennyezetének oeíe­öcsére. A főhajó és az oldalhajók mennyezetét ugyanilyen lemezrendszerü festéssel fogják ellát­ni, ha megfelelő pénzösszeg áll majd rendelkezés­re. Karácsonyi Guidó plébános cs Tar Jó­zsef egyházközségi világi elnök azon fáradoznak, hogy a pénzt előteremtsék. Ugy tervezik, hogy ka­rácsonyra az oratórium és a sekrestye mennyezet­festése is elkészülhet. SZEDRESI kárpitosmunkái elsőrendüek!: Recamiék, modern lotelek, otománok, mat- 54 rácok nagy választékban. Leszálliloíi árak! Szent Mihály-u. 1. Fodor-u. sarok. Tel. 15-56. Niéri hiányoznak a szegedi gazdák a mezőgazdasági kiáliitásról ? Nyilatkoznak a szegedi szakértők (A Délmagyarország munkatársától.) A me­zőgazdasági kiállítás résztvevőinek névsorát vizsgálva, feltűnő jelenségként kell megállapí­tanunk : a szegedi gazdák nincsenek képviselve a kiállítók között. Ha évekre visszamenőleg vizsgáljuk a kiállítók névsorát, azt találjuk, hogy a szegedi gazdák a múltban is távol­létükkel tüntettek,;. Főleg, ami az állatkiálli­^tási részt illeti, csak a legritkább esetben vett részt szegedi kiállító a tavaszi tenyészállat­vásárokon és amig a környékbeli kisebb váro­sok: Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Oros­háza gazdái fényesen reprezentálják városuk mezőgazdasági kulturáját, addig a legnagyobb alföldi város, amelynek lakossága túlnyomó­részt szintén földmüveléssel foglalkozik, semmi eredményt nem tud fölmutatni ezen a téreu. Erről a föltűnő jelenségről beszélgettünk né­hány szakértővel, akiknek nyilatkozatát alant adjuk. Wagner Gyula gazdasági tanácsos, a kitűnő gyakorlati gazda a következőket mondotta: — Örvendek, hogy éppen a Délmagyaror­szág, amely a múltban inkább városi problé­mákkal foglalkozott, veti föl a szegedi gazdákra )oly fontos kérdést: miért nem vesznek részt gazdáink a mezőgazdasági kiállításon? — Akik a mezőgazdasági kiállítás tenyész­áTlatcsoportjának fejlődését éveken át figyelem­mel kisérték, szomorúan konstatálhatták a sze­gedi gazdák hiányát. Itt főleg a szarvasmarha­, tenyésztésre gondolok. A természetből követ­kező ok, hagy Szeged földjeinek háromnegyed része homokos terület. Fzent a talajon, a szá­raz éghajlati viszonyok mellett igen nehéz kellő mennyiségű tápdus takarmányt termelni. Ha pedig takarmány nincs, nincs jószágnevelős. 'A kormányzat is látja ezt a bajt, ezért támo­gatja minden eszközzel a zöldmező-mozgalmat. A feketeföldi részeken, ahol kellő mennyiségű takarmány termelhető, jócsontozatu szarvas­marhaállomány van kialakulóban. Igy kiállí­tási példányok láthatók az Alföldi Mezegazda­sági Intézet istállóiban és ujabban a város bo­Öomi gazdaságában, ahol czévben 4 darab te­nyészbikát neveltek föl és értékesítettek köz­tenyésztési célokra. — A kistenyésztök és homoki kisbirtokosok homoki jószágállománya a háború után ijesztő módon leromlott. A legutóbbi időkben Zilahy Kiss Tibor gazdasági főfelügyelő karolta föl ezt a fontos gazdasági ágat és szépen meg is indult a törzskönyvezés. Sajnos, távozásával, és az értékesítési nehézségekkel beállott újból a régi pangás és a homoki gazdák körében semmi sem történt azóta. •—Ennek okát abban látom, hogy a mostani gazdasági felügyelőségnek nincs végleges ve­zetője. A jelenlegi makói gazdasági felügyelő országos tekintélyűvé tette a makói szarvas­marhatenyésztést, de mindkét helyen nem lát­hatja el egyenlő eredménnyel hivatalát. — A Szegedi Gazdasági Egyesületre is nagy feladatok várnak az állattenyésztés föllendité­sénél. Az egyesület fontolja meg Magyarország kormányzójának legutóbb intelmét: »Dolgoz­zunk többet, politizáljunk kevesebbet.^ Vitéz Horváth János gazdasági felügyelő a következőkben látja a szegedi gazdáknak a mezőgazdasági kiállításról való távolmaradása okát: — Sajnos, a szegedi gazdák sohasem fektet­tek súlyt a szarvasmarhatenyésztésre. A törzs­könyvezés, amely a célszerű szarvasmarhate­nyésztés elöföltétele, csak egy esztendeje indult meg. A tejellenőrzés is hiányos. Ha a tejellen­őrzés intenzivebb lenne, a gazdák nagyobb súlyt fektetnének a szarvasmarhatenyésztésre. Nagy baj az apaállatok hiánya. Amig nem lesz­nek megfelelő apaállatok, nem lesz Szegeden szarvasmarhatenyésztés. Főleg a kisbériéi rendszerben látom azonban a bajok okát. V bérleti gazdaságokban nem tud a gazda U£ n berendezkedni, mint az örökföldeken és nem tud súlyt fektetni az állattenyésztésre- A ho­moki földek takarmányhiánya szintén az állat­tenyésztés pangásának főokai közé tartozik. Grüner Géza' földbirtokos szintén, a kisbér­leti rendszerben látja a bajok föokát. — A szegedi kisbérleti rendszer nem alkal­mas állattenyésztés kifejlődésére — mondotta. — Nálunk nem is volt soha fejlett állattenyész­tés. A múltban résztvettek ugyan szegedi bir­tokosok a tenyészállatvásárokon, de főleg olyanok, akiknek birtoka idegen határban van. A városra várna az a feladat, hogy a maga 500 holdas gazdaságában fellendítse a szarvasmar­hatenyésztést és megfelelő apaállatokkal lássa el a gazdaságokat. A homoki gyönge földeken gazdálkodó kisbirtokosoktól ezen a téren nem sok eredméftyt lehet várni. Időszerű újdonságok női és férfi szövetekben. SZABÓ L. ES TflRSfl divatAruhAza Szetted, Kárász utca 8 szám Kelengye- és szőnyegosrlályunkal klbővileítllk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom