Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-12 / 82. szám

Szerda T959 április 12. DELMAGYARORSZÁG 3 Arról von sió Irta Mandola Aladár dr. , Röviden arról van szó, hogy Szeged városa két aktuális gondolatot akar művészileg meg­örökíteni: a szeutistváni és a szegedi gondola­tot-. Az egyik Szent István, a másik a kor­mányzó személyiségében testesül meg. Szeged ölyan pénzügyi kerettel áll rendelkezésére, amely lehetővé teszi az esztétikai rentabilitást. Néhány terv már felmerült, de az eszmék gaz­dagságának forrása ezekben nem merülhet ki. Szó van egy szeutistváni eszmekörről, amely a fogadalmi templom egyik mellékkápolnájá­nak freskóiban nyerne kifejezést. Majd pedig egy emléktábláról, amely a Stofánia-sétányon egy. a föld mélyében lappangó Szent István­korabeli templom romjaira utalna. A szegedi gondolatra nézve pedig egy bronz lovasszobor Horthy kormányzóval. De fölmerült egy obe­liszk gondolata is, amely egyesítené a szent­istváni és a szegedi gondolatot Azonban a szintézis olyan valami, amely megalkuvást je­lent. A szintézis tagjait csak úgy lehet össze­illeszteni, ha a tagokból valamit lefaragunk. Márpedig a két országló gondolatból lefaragni ellenkezik a történelmi szemlélettel. Valami uniformizáló jellege volna, ami a természetünk­nek nem felel meg. Személyiségeket pedig ép­pen nem szabad uniformizálni, mert a szemé­lyiség a szabadság világában alakulhatott ki öntörvényei szerint A személyiség éppen föl­szabadulás az uniforma alól s így belső ellen­imondásba kerülünk, ha a fölvetődött két esz­mét a szintézis egyenruhájába öltöztetjük. Sze­gednek oly sok szép szobra van, hogy méltán a szobrok városának nevezhető. De valahogy a kútművészet elkerüli a figyelmét; pediar a kút eszméje mélyebben gyökeredzik a néplélekhen, mint például a tőle idegen obeliszk. A kút a nép találkozóhelye, nemcsak vízforrás, hanem hírforrás, ahol éppúgy megpihen, mint a tűz­helynél. A kút a tűzhely kiegészítője. Déli népeknél a kút fontos közhely, azért is fejlő­dött ki náluk a kútművészet. Többet tartózko­dik ott, mint az északi nép. A közkút valami közjó, az erkölcsi gondolat kézzelfogható képe. A reneszánsz ki is használta alkotó álmainak megvalósítására a maga latin ragyogásával. Ránk, magyarokra, mindig hatással volt a latin szellem, nemcsak a katonai vénában és a földszeretetben, hanem a jogalkotásban is. *\em ®1Ic;nkeznék életnézetünkkel, ha a latin nép művészi közkútjának mintájára egy Szent Tstván-kútat emelnénk a szeutistváni gondolat kifejezésére. Nagy királyunk a magyar állam­jog kútforrása s így a kút szimbolikusan ki­fejezné. a magyar állam megalkotóját. Egy ilyen emlék nemcsak statika, hanem dinamika is, mert működő erő, nemesak a látás örömét, hanem a cselekvését is biztosítja. A szegedi gondolatra nézve pedig első téma: a nemzeti hadsereg talpraugrása. Ké­szen kínálkozik hozzá a lovasszobor formája, amely kifejezi a speciális szegedi gondolatot es nem foghatja rá senki, hogy kiégett forma. De a kormányzó a régi monarchia admirálisa is volt, a nemzetközi tudatban mint a Novarra hőse él. A rókusi tó ott áll a nemzetközi út mellett készen egy vizimű megalkotásához. Igaz, högy nincs vonatkozása Szegedre s így talán arra sem érdemes, hogy kritika alá ve­gyük. De mivel nem mondunk lo az integritás elvéről, nem felejtjük el a magyar, tengerpar­tot sem, amelyet Kossuth vetett a nemzeti köz­tudatba. E vízi emlék azon csöndes erőknek egyike volna, amely az iutegritást előkészíti. Mivel összes fegyvereinket kipróbáljuk, fölvetjük azt is, hogy Szegednek nincs kapuja olycrtelemben, hogy az idegen tudja, mikor lép Szeged város területére. Egy diadalívre gon­dolunk a város határában, amelyen reliefek, vagy festmények sorolnák föl az államalapí­(A Délmagyarorsüdg munkatársától). 'Á Hivatalos Lap húsvéti számában megjelent a pénzügyminiszter rendelete, amely a tartozási adókedvezményeket 1039 december 31-ig kiterjeszti. A rendelet külön felsorolja azokat a lartozáső­kat*és átalakításokat, amelyekre az adókedvez­mények kiterjednek. Ezek közé tartoznak első­sorban a légvédelmi óvóhelyek létesítése, a négy szobánál nagyobb lakások modern kisla­kásokká való átalakítása, vízvezetéki beren­dezések és fürdőszobák létesítése és garszonla­kások építése. Az adókedvezmények igénybevé­telét nyolc nappal a munkálatok megkezdése előtt kell kérvényezni a polgármesteri hivatal­ban. Égyes esetekben a városi mérnöki hiva­tal és az adóhivatal szolgál részletes felvilá­gosítással. A pénzügyminiszter rendelete annak a szí­vós és kitartó munkának az eredménye, ame­tásf, az Aranybullát, a 4S-as törvénjieket ós a nemzeti megújhodást. A diadalkapu tág teret nyújt ahhoz, hogy birodalmunk alappillérei­ből nem kellene lefaragni s a szintézis hát­rányai kiküszöbölhetők. E műuck nagyöbbszu­básúnak kell lennie, mert tágabb horizontba kerül. A méreteket mindig a horizont hatá­rozza meg, mint az egyiptomi gúlákét a Sa­hara. A mai emlékművészet prögvamüiűvészet legyen; olyan működő erő, amely nem merül ki a látás örömében, hanem esy küzködő nem­zet lelkét formálja a jövő föladatok számára. lyet az örszág összes kereskedelmi és iparka­marái, valamint az ipartestületek végeztek aj utóbbi hónapokban, amikor arról volt szó, hogy a pénzügyminiszter a tatarozási adókedvez­ményt átmeneti intézkedésnek tekintette és a kedvezményt 1939 évre nem akarja megbosz­szabbítani. Szegeden a lanyhán induló építke­zéseknek és tatarozásoknak bizonyára nagy löké-st ad majd a pénzügyminiszter rendelete. Ezzel kapcsolatosan ismételten felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy a város módo­sabb háztulajdonosait bírják rá épületeik ta­SZÉCHÉNYI MOZI ' Szerdán is változatlanul 5. 7, 8 A nagy magyar filmregény Toprini nász Tolnay Elá.ri, Kiss Ferenc, Jávor, ötvedy, Pethtf, Makláry. BELVÁROSI MOZI Ma és minden nap' t vnrtelíÉ rslPnrt/n Rendezte: Baky József. Irta Orbók Attila. F6­5zereplők: Páger, Jávor. Mátv. Pethes, Maklá­ry, Latahár, Bordy Bella, Szeleczky, Németh Romota, Simor Erzsi és Vaszary Piri. 5, 7, 9 KOniÖMOíl Szerdától péntekig A legaranyosabb kedvenc legaranyosabb filmje 4 Broadway anguala A könnyes mosoly bájos filmje. A főszerepben SHIRLCY TtMPlt A kedves szülők hozzák el gyermekeiket, sze­rezzenek nekik örömet. 5, 7, 9 Magyarország kilépett a Népszövetségből Csáky külügyminiszter táviratban közölte a kormány elhatározását a Népszövetség főtitkárával — A technikai együttműködést folytatjuk és továbbra is résztveszünk a nemzetközi döntőbíróság, valamint a Munkaügyi Hivatal munkájában Budapest, április 11. A Magyar Távirati Iro­da jelenti: Csáky István gróf külügyminisz­ter a következő táviratot intézte a Nemzetek Szövetség főtitkárához: „Avenol Joseph ur ftnagyméltóságának, a Nemzetek Szövetsége főtitkára, Genf. Van szerencsém e táviratommal a m. kir. kormány nevében Nagyméltóságoddal kö­zölni, hogy 'Magyarország bejelenti a Nemzetek Szövetségéből való kilépését az Egyességokmány 1. cikkének 3. bekezdé­sében foglaltak szerint. Ugyanakkor van szerencsém tudmására hozni, hogy a magyar kormány a Nemze­tek Szövetségével az együttműködést tech­nikai téren folytatni és az Állandó Nem­zetközi Döntőbíróság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkájában to­vábbra is résztvenni szándékozik. Gróf Csáky, m. kir. külügyminiszter." Az egyességokmánynak a táviratban említett szakasza a következőképpeti szól: , A Szövetség bármely tagja kit évi előzetes felmondás után ki­léphet a Szövetségből, feltéve, hogy a kilépés idő­pontjáig teljesítette valamennyi nemzetközi köte­lezettségét, ideértve a jelen egyességokmányból fo­lyó kötelezettségeket is." Csáky István külügyminiszter ugyancsak táviratban a következő értesítést küldte _ a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatójá­nak: „Winant John urnák, a Nemzetközi Mun­kaügyi Hivatal igazgatójának, Genf. Amidéit Magyarország kilép a Nemzetek Szövetségéből, van szerencsém tudomására hozni, hogy a magyar kormány a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munkások helyzetének javítá­sára irányuló működésében továbbra is részt szándékozik venni. Gróf Csáky m. kir. kül­ügyminiszter." Avenol választávirata Genf, április 11. 'A' MTI. jelenti: tsáky István gróf külügyminiszter távirata, amely­ben Magyarországnak a Nemzetek Szövetségé­ből való kilépését bejelenti, kedden délután 6 órakor érkezett meg Genfbe a Nemzetek Szö­vetsége főtitkári hivatalához. A főtitkári hi­vatal este 8 órakor kommünikét adott ki. amelv szószerint közli a kilépést bejelentő távirat szövegét és n Csáky gróf külügymi­niszterhez intézett választáviralot, amely igy szól: „Van szerencsém elismerni Kegyelmes Uramnak ma vett táviratát, amelyben a Nem­zetek Szövetsége Egvességokirata 1. cikkének 3. szakasza alapján Magvarországnak a Nem­zetek Szövetségéből való kilépését bejelenti. Közölni fogom a táviratot a Nemzetek Szövet­ségének tagállamaival. Avenol, a Nemzetek' Szövetsége főtitkára.'* A pénzügyminiszter 1939 vegéig meghosszabbította a tatarozási adókedvezmény ervenuet

Next

/
Oldalképek
Tartalom