Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-11 / 58. szám

5gombát, 1939. március TT. DÉLMAGYARORSZÁG Megföllebbezfék a legutóbbi közgyűlésen megtartott albizoltsági választásokat (A Délmagyarország munkatársától.) A leg­utóbbi közgyűlésen — mint ismeretes — a megüresedett választmányi és bizottsági he­lyeket betöltötték, illetve ezeket a bizottságo­kat és választmányokat egészében újraválasz­tották. Általános feltűnést keltett akkor, hogy az újraválasztott bizottságokból kihagyták az ellenzéki pártok tagjait, akik azon a napon nem is vettek részt tovább a közgyűlés munká­jában. Másnap délután a folytatólagos köz­gyűlés előtt az ellenzéki pártok neveben Pap Róbert dr. deklarációt olvasott föl, amely sze­rint a közgyűlési tagok magatartását a körül­belül egyharmadnyi ellenzéki pártok tagjai sérelmesnek találják és az ellen tiltakozásukat fejezik ki. Lap Róbert dr. fölhozta továbbá azt is, hogy az ellenzéki pártok zsidó tagjai tör­zsökös szegediek, akiket a szavazók tömegei küldtek be a város parlamentjébe s akik vá­rosi képviselőik kizárásában az albizottságok­ból és választmányokból, a kritika és ellenőr­zés jogának megsértését látják. A deklaráció felolvasása után Pálfy József dr. polgármester kijelentette, hogy a közgyű­lési tagok többségének akarata nyilvánult meg a választáson abban a megnyilatkozásban, amely az ország keresztény lakosságát a má­sodik zsidótörvény szellemében áthatja. A közgyűlési határozatot — amint várható volt — megfellebbezték. Bodnár Géza dr. tör­vényhatósági bizottsági tag nyújtotta be a föllcbbezést a belügyminiszterhez, , akitől azt kéri, hogy a közgyűlés ha­tározatát semmisítse meg és a vá­lasztások szabályszerű, ujboli meg­tartását rendelje el. Bodnár Géza dr. a föllebbezés indokait formai és lényegi részre osztotta. A formai részben el­mondja, hogy a közgyűlés tárgyalási és hatá­rozati rendje a közgyűlési jegyzőkönyv tar­talmától eltérően a valóságban akként folyt le, hogy amidőn a közgyűlési tárgysorozatban I. Közgyűlési előterjesztések II. pontja a számonkérőszék újjáalakítása", került volna tárgyalás alá, a közgyűlési elnök a napirend 2—13. pontja a kitűzött 11 választásnak együt­tes tá gyalását és a határozat fölötti együttes szavazást rendelte el. A szavazás foganatosí­tására pedig egyizben jelölt ki küldöttséget és a szavazatokból mefrállapitott határozatot együttesen jelentette ki mind a 11 tárgysoro­zati pontban. KORZÓ MOZI Péntektől hétfői: Flotta a viz alatt Páratlan erdekességü film az amerikai hadi­tengerészet történetéből. SOHA NEM LÁTOTT IZGALMAS CSELEK­MÉNY! A filmet mindenki nézze meg. Fősz. Naney Kelly és Richárd Grecno. 5, 7, 9 O Z I Be Ivárosi I Ma és mindennap! A magyar filmgyártás büszkesége Süt a nap Zilahy Lajos örökbecsű színmüve, a fősze­repekben : Rózsahegyi, Nagy Aliz, Olasz János, Mély, Berki, Pelhes, Kürti stb. 5. 7, 9 A formai föllebbezés második indokaként fel­hozza Bodnár Géza dr., hogy a bizottsági tagok rendelkezésére nem a szokásos üres, csupán hi­vatalos bélyeggel ellátott szavazólapokat osz­tották ki, hanem olyan iveket adtak át nekik, amelyen az újraválasztandó bizottságok és vá­lasztmányok uj tagjainak neve is föl volt tüntetve. Ezeket a sokszorosított gépírásos sza­vazóiveket a város hivatalos közegei készitet- j ték el. Ezen tényállásra való tekintettel Bodnár Géza dr. sérelmezi, hogy a tárgysorozat 11 pontját egyszerre vették tárgyalásra és egy­szerre bocsátották szavazás alá, holott ez tör­vénybe ütköző. Hogy nem üres, hanem előre kitöltött szavazólapokkal szavaztak a bizott­sági tagok, ami a titkosságot eleve megsértette, hiszen a választási urnák mellé nyiltan elhelye­zett szavazólapokat az egész szavazás ideje alatt osztogatták. A föllebbezés lényegi indokában a kővetke­zőket irja Bodnár Géza dr.: Az önkormányzat sarkalatos elve. hogy an­nak gyakorlásában a népakarat érvényesüljön. Azonos ez az elv a parlamentarizmus alapesz­méjével. A városi törvényhalóságok önkox-­mányzatát a törvényes alakiságok mellett alko­tott és megválasztott törvényhatósági bizott­ság gyakorol is. Amikor a választók a bizott­ság tagjait megválasztják, azon akaratuknak adnak kifejezést, hogy választottjaik, akik e választás folytán a nép összességét megillető önkormányzatot lesznek hivatva közvetlenül gyakorolni, ezen hivatásukhoz hiven kellő I tárgyismerettel és lelkiismeretesen tegyenek eleget. ügy hiszem, nincs szükség arra, hogy az albizottsági munka fontosságát e helyen rész­letesen fejtegessem, csak arra utalok, hogy az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdések alaposabb megismerése csak a bizottságok­Al Df OSZtálQ­sorsjegucft az I. húzásra már kap hatók Pető Irnö lóárnsitónai ban lehetséges, ahol a vonatkozó dokumentu­mok is minden albizottsági tag által könnyen áttekinthetők. Közérdek tehát, hogy az ellen­őrzésre és k-itikára hivatott ellenzéknek min­den egyes albizottságban megfelelő he'y biz­tosittassek, miután a 167 bizottsági tagnak mintegy negyedrésze az ellenzék soraiból ke­rül ki.« ) égül Bodnár Géza dr. fellebbezésében hi­vatkozik arra, hogy ez a választás túlfűtött politikai atmoszférában született meg és fel­lebbezésével csupán az a célja, hogy a Szeged vá.osi törvényhatósági testületből kiküszöböl­tessék minden olyan zavaró momentum, amely a harmonikus együttműködést megakadályozza. Pénteken 8 órás ülésen tárgyalták a zsidójavaslatot Hétfőn folytatják az áltaíános vitát, csütörtökön kezdődik a részletes, tárgyalás Budapest, március 10. A képviselőház pénte­ken már 8 órás ülésen folytatta a zsidójavasiat általános vitáját. Az ülés megnyitása után B o ­bory György alelnök azonnal feltette Kölcsey István indítványát, amelyet a Ház elfogadott és igy már a pénteki ülés 8 órás volt. A zsidójavaslat vitájában Buch inger Ma­nó volt az első felszólaló. Az igazságügyminisz­ter ur már az I. számú zsidójavaslat tárgyalása­kor azt mondotta, hogy licitálásnak nincs helye Most a licitálók első helyén őt látjuk. Abszurdu­mokat teremtenek, amelyek alkalmasak arra, hogy a társadalomnak a polgári jogegyenlőségbe, -a jogrendszerbe vetett hitét megrendítsék. Ezután Yozáry beszédével foglalkozott és érsekújvári régi lapok közleményeit ismertette. A javaslat végzetes abszurditásokat teremt. A zsidóknak egy ;J sorsuk a keresztény magyarokkal. Végze­tesnek tartom — mondotta — ezt a javaslatot, amelynek kárát a magyar uemzet fogja vallani. Ezután Drózdy Győző szólalt fel. A javas­latot elfogadja, mert bizonyos oldilról kritérium­ként állították fel, bogy aki megszavazza a ja­vaslatot, az a reformoknak a hive. Tiltakozik a gyűlölet szelleme ellen. Az igazságügyminiszter, amikor még pártelnök volt, elitélte azokat, akik a busz százalékot nem tartják elegendőnek. Tstó­czy Győző az antiszemit i vezér sem merte volna elképzelni azt, ami most történt. — Büne-e a zsidóságnak — folytatta —, bogy megteremtette a nagyipart, bogy olyan nagykeres­kedelmet teremtett, amely agrárállamban szinte szokatlan? Bün-e az. bogy száz és százezer ma­gyar embernek adott kenyeret. Ha a zsidó vállal­kozó szellem nem -lett volna Magyarországon, talán még most is RákoSmezeje lenne Budapest környéke. F ö 1 d e s s y .Gyula: Helyes. Igaza van. Drózdy Győző: A magyar talu szempontjá­ból a zsidókérdés rendezése a nullával egyenlő. A falu zsidókérdése a földkérdés, aminek megoldása tovább nem mellőzhető. Nem magyar érdek és keresztény érdek az, hogy több mint százezer em­bert megbélyegezzenek cs csavargásra Ítéljék őket. Ha a zsidóság nagy lelki megrendülése miatt likvidálni kezdené vállalatait és vagyonát, lezu­hanna a föld ára és a házbirtok értékének csök­kenése érintene a keresztény háztulajdonosokat és a nemzeti vagyont is. — Nem erősít ik a magyarságot azok, akik uj népcsoportokat kreálnak; ami itt történik, -az for­radalom, a forradalom pedig rombolás. A vitát olyan mederbe kell terelni, bogy egyedül a nem asszimilált zsidóság ellen kell erélyes intézkedé­seket tenni. Ezután Gratz Gusztáv beszéde következett. A keresztény hit -alapvető eszméivel jut ellenke­zésbe nz — mondotta —, aki különbséget tesz SZÉCHENYI MOZI Szombat 5, 7, 9 HARRY BAüR nagyalakitása a francia film­gyártás nagyszabású alkotásában, lázadás Marokkóban Izgalmas regény Afrika rejtelmes világában Vasárnaptól a SZÉCHENYI MOZIBAN Az algiri légió Charles Vanel, Marié Bell, Fejezet a Szahara világából nagy és az Idegenlégió közlegényének hősies önfeláldozása. Pierre Koumr ecy francia und-

Next

/
Oldalképek
Tartalom