Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-09 / 57. szám

Csütörtök, 1939. III. 9. KERESZTEflV POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 57. szám Levél E levelet 33 évvel ezelőtt kapta egy szegedi ur. Ma sem Írhatna aktuálisabbat annak rég elhunyt irója. TISZTELT URAM! Nem ismerem Önt, de boldog szemmel ol­vastam, hogy családjával együtt belépett az emberiség nagy társaságába, amelynek vi­lágossága, oltára, jelképe és jelszava a Sze­retet. Engem mindig meghat, mikor érett el­méjű embert látok a keresztvíz alatt. Meny­nyivel inkább megható, mikor valaki a gyer­mekeit is odavezeti és kéri az Istent: Ter­jeszd rájok is Uram a szeretet világosságát! És mily megható, hogy ott az anya is, aki Jézus anyjában égi bizalmat talál. A nők minden más vallásban elhagyottak. ön látni fogja, bogy akik a keresztény vallást szívből kincsévé tették, nemes gon­dolkodású emberek, minden jóra készek, rosszat rosszal soha nem viszonoznak. Látni gyermekeinek vallási könyveiben, hogy a keresztény vallás tiszteli Ábrahámot, Mózest, a prófétákat, mindazokat, akiket a zsidók, sőt tovább is megy, Dávidot a szen­tek közé számlálja, zsoltárait énekli és hnadkozza. A zsidó vallást tehát nem ve­tette él 4Ön se, csak velünk együtt elfogadta azt a fényes emeletet, amely reá épült. Ön a keresztény vallások közül a rómait választotta. Ez a vallás abban különbözik a többitől, hogy az összes művészeteket be­vitte a templomba. Ezzel az Isten tiszteletét a végtelenségig emelte, de az emberi érzé­seket is. Különbözik továbbá abban, hogy Jézus anyját is tiszteli, — ami szép és rend­jén való; és tiszteli mindazokat az embere­ket, akik embertársaikért szenvedtek és már­tírhalált haltak. Érzésem szerint a sze* etet vallásának kötelessége is ez a megbecsülés De nem azért irok én most Önnek, hogy a vallást fejtegessem. Ön már tudta mindezt, mikor magát e nagy lépésre ráhatározta. In­kább az a gondolat indított levélírásra, hogy nem fog-e Ön is ugy járni, mint az a nem tudom már mi nevü bihari földbirtokos, aki szintén megkeresztelkedett, de idővel visz­szatért a zsinagógába. Hogy ettől megóvjam, azért irok. A római katolikus vallás a lefolyt tizenki­lenc század alatt oly terebélyessé fejlődött, bogy maguk a papok se igazodnak el min­den ágán-bogán. Innen van az, hogy néme­lyek csak a yörbeségeket látják benne s meg­hidegülnek. De az értelmes embernek meg kell gondolni, hogy e görbeségek okai ma­guk a fedetlen műveltségű hivek, akik nem b'rván fölemelkedni a felső ágakig, levon­ták azokat a maguk alacsonyságához. — a babonák közé. Az értelmes embernek tehát meg kell kü­lönböztetnie a lényeget. A keresztény vak lás lényege a Hegyi beszéd, amely Máté evangéliumának 5, 6. és 7. részében foglal­tatik. Ami ezen tul van — én legalább azt tartom —, olyan, mint a nagy banketten a sokféle étel: elhiszem, hogv mind ió. de ne­kem nem kell már. A katolikus vallásban is a sok mindenféle szép és jó között az érzése igazítja el az em­bert. A müveit embernek az bvangéliumok kellenek' s azokban is csak a Jézus beszédei és szavai. A műveletlen embernek nem kel­lenek az evangéliumok, hanem a bucsuiárás kell, meg a „Hét mennyei zár", meg a tem­plomi cifra szertartások, körmenetek, húsvéti füzfabarka a tükör mögé. Es ez jól is van igy. Mindenki megtalálja a vallásban azt, ami az elméjét megnyugtat­ja, szivét gyönyörködteti. Azért irtam hát ezt a levelet, bogy ne mél­tóztassék soha megütközni a vallásnak sok mindenféle apróságain. A lényeg a fő. A Hegyi-beszéd. Ha annak a magyarázatait is el méltóztatik olvasni — sok könyvet iitak róla —, mindenkor meg méltóztatik nyugod­ni abban, Kogy a keresztény vallás fölvétele helyes cselekedet volt és nemes gyümölcsöt fog teremni Önnek is, családjának is. Ön bizonyára megérzi e levelemben, Kogy szeretetből irtam, abból az önzetlen szere­tetből, amely minden embert testvérének érez és amely csak keresztény szívben vi­rágzik, mert az evangélium magvából fa­kadt. Kedves családjával együtt üdvözli önt ismeretlen tisztelője: Eger, 1906. X. 19. Gárdonvi Géza. Interpellációk napja a képviselőházban »4 lengyel-magyar határi meg kell valósítani Európa békéje érde­kében — Teleki M h&ly iöldmivelési miniszter a gazdaság! hely­zetről, Imrédy Béla az elmúlt év jelenségeiről — Mi az oka az állat­árak csökkenésének és a vállalkozási kedv pangásának Budapest, március 8. Mozgalmas, interpellá­ciókban bővelkedő ülést tartott szerdán a képvi­selőház. Napirend előtt Hubay Kálmán bejelen­tette, hogy „nyilaskeresztes párt" elnevezéssel uj pártot alapított. A pártot ő, Rácz Kálmán és Haám Artúr képviselik a Házban. •- • •>- * Ezután folytatták . a zsidójavaslat vitáját. Az első felszólaló Festetics Domokos gróf volt. Éles összecsapás volt közte és a szociáldemokra­ták között, az elnök Esztergályos Jánost és Festeticset rendreutasította. Festetics Domokos megérti, hogy a zsi­dók tiltakoznak a javaslat ellen. De sohasem be­szélnek a javaslatról, hanem mindig a zsidók vé­delméről. Azzal folytatta, • hogy az antiszemita hullám nem németországi találmány, nem a mi találmányunk, hanem világtalálmány. Lelkiisme­retét megvizsgálta és nyugodt lélekkel, bizalom­mal az igazságügyminiszter iránt, a javaslatot örömmel elfogadta. Kertész Miklós volt a következő felszó­laló. A javaslat a kisembereket sújtja. Szerinte hangulatkeltés az egész javaslat az oktalan és céltalan üldöztetés tekintetében. Szerinte az őr­ségváltás során kialakult a 'privilegizált nem­dolgozók kasztja. Ezeknek az állása fölmondha­tatlan. És kialakult a robotra itélt páriák cso­portja. A legasszimiláltabb zsidók szájából ve­szik ki a kenyeret ezzel a törvénnyel. Ezután áttértek az interpellációk tárgyalására. Az interpellációk Tildy Zoltán a földmüvelésügyi miniszter­hez interpellált az állatértékesités terén beállott zavarokról és áresésről. A jelenségek miatt a vi­déken nagy izgalom észlelhető. Az állatértékes: tés majdnem teljesen megakadt, a vásárokon álig van forgalom- A gazdák közölt nagy küzdelem dul azért, hogy ki juthasson hozzá az export­kontingenshez. Ez a küzdelem már gyűlöletté és gyanúsítássá fajul. Teleki Mihály gróf földmüvelésügvi minisz­ter több hasonló tárgyú interpellációra később ad együttes váalszt. Meizler Károly a gyülekezési és egvesülrti jog torén mutatkozó aránytalanságok tárgvában, továbbá a lövészalakulatok volt tagjai számára n frontharcosokkal egyenlő kedvezménvek b'ztosi­tása ügvében iuternellált. Mind a két interpellá­ciót kiadták a miniszterelnöknek. Takács Ferenc interpellált az 'épitőipari munkaalkilmak teremtése ügvében. Az énitőniun­kásság részéről már régebben észlelhető az egész, országban a nyugtalanság — mondotta, A kereszténvek arra várnak, hogy n kivándorló zsi­dók olcsón eladják házaikat, a zsidók pedig nem t építkeznek. A családtagokkal etyütt negyedmillió lélek éhezik az építőipar pangfsa következtében. Matolcsy Mátyás a földmüvelésügyi mi­niszterhez interpellálta a földbirtokpolitikai in­tézkedések kijátszása érdekében történő erdösi'é-' | sek tárgyában. Tiltakozott az ellen, hogy a föld­reform megoldását elodázzák. Egyes nagybirto­kosok a szántóföldek egy részét erdővel ültetik be, hogy igy játszák ki a fóldbirtokreformot. Gróf Teleki Mihály földmivelésügyi minisz­ter': Megnyugtatom a Házat, nem engedem, hogy a kishaszonbérletek alakilásáról szóló törvényjavaslat mellékvágányra fusson. A ja­vaslat a legrövidebb időn belül tárgyalásra kerül. Dinnyés Lajos Budapest árvaszékénél folyó vizsgá'atok tárgyában interpellált. Körülbelül tiz esztendeje — mondotta — állandó kifo­gások merültek fel, hogy a fővárosi árvaszéken a hatáskörébe utalt árvák pénzét hűtlenül ke­zelik, elsikkasztják. Ezek mellett az urak mel­lett, akik ott ülnek, Rózsa Sándor gentleman volt — mondotta. Darányi Kálmán elnök figyelmeztette­Az interpellációt kiadták a belügyminiszter­nek­Csikvándg Ernő az állatkiviteli kontingens elosztási rendszerének megváltoztatása tár­gyában interpellált, ifj- Balogh István a nem­zeti szocialista mozgalom akadályozása ügyé­ben. » ünrendeihezésí joaof a Kárpát­oroszohnoK! Fálfy Daun József gróf azt tette szóvá, hogy a vörös Spanyolországból a francia lapok szerint, nagy számban özönlenek vissza, politi­kailag* magyar honosságú vörös gárdisták. Az ügyészség akkor is adjon ki vádiratot ellenük, ha nem Magyarország területén tartózkodunk. . Az interpellációt kiadták a külügyminiszternek. Fcnczik István a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez intézett interpellációt az Euró­pát és Magyarországot veszélyeztető kárpat­oroszorszagi problémák tárgyában- Rámutatott arra. bogy a békeszerződésekben biztosított ön­rendelkezési jogot mind a tuai napig nem adtak 1 meg a. kárpátorosz népnek, amely pedig a mult év októberében kimondotta, hogy élni akar ön­rendelkezési jogával. A kárpátorosz nép a Duna medencé­jéhez tartozván, össze akarja kapcsol, ni Varsót Rmlu"esttej. nem pedig l'rü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom