Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-08 / 56. szám

4 D É1 MAGYARORSZÁG Szerda, 1059. március 8. lika azt mutatja, hogy a zsidóság arányszáma a Felvidék idecsalolásával még nagyobb lett. Ezután ismertette a javaslat indokolá?át. Meg­állapítja nz igazságügyminiszter, hogy csirasej­tekről és a vér mítoszáról nincsen szó. (Zaj az el­lenzéken.) A lelkiségi szempont irányított min­ket akkor, amikor a vegyes, keresztény zsidó há­zasságokra nézve kivételes intézkedéseket java­soltunk és javasolunk. Éppen ezért fogadom el Mekray Lajos gondolatát, hogy az ilyen családok lelki egysége megőriztessék és az ilyen házassá­gokban a megkeresztelkedett zsidóházasféi sem tekintessék zsidónak. — Makray képviselőtársam — folytatta az igazságügyminiszter —, azt mondotta, hogy ke­resztség és keresztség között nem lehet külünbsé­eet tenni. Ez igaz. Ezt senki sem vonja kétségbe. A törvény megszerkesztésénél ügyeltünk arra az elvre, hogy aki megkeresztelkedett, nz keresztény és éppen olyan tagja lelt a keresztény felekezet­nek. rrint bárki más. Itt arról van szó, hogy ha valaki megkeresztelkedett, ebből még nem követ­kezik az, hogy okvetlenül jó niagyar legyen. A ke­resztség nem magyarrá, hanem kereszténnyé teszi az. embert. A mi álláspontunk az, hogy aki meg­keresztelkedett, az keresztény, lett légyen bár előbb zsidó is. Dc nem tartanám helyesnek, hogy Mnkrny módosító indítványát bevegyük a tör­, vénybe. Nem járulhatok ehhez hozzá azért, mert nem lenne helyes állami, polgári, világi törvény­ben meghatározni azt a kérdést: ki a keresztény és ki nem. Az igazságfigyminiszter ezután a javaslat köz­jogi intézkedéseire tért át. Az alapelv az, hogv rark azok rendelkezzenek választójoggal, akik nemzedékeken át belegyökereztek a nemzet testé­be és a választójogot a nemzet érdekében gyako­rolják Az ellenzéki közbeszólásokat a kormánypárton nagy zajjal fogadták. Tasnádi Nagy András igazságügyminisz­ler. A kávéházi irodalom ráterpeszkedett évtize­deken keresztül a magyar szellemi életre. Ebből az iiodaloinból, amely bizonyos exportsikereket ért cl, a magyar nemzeti kulturának ténylegesen semmi hasznú sines. A magyar földnek magyar Kultúrára van szüksége. — A gazdasági életbe is magyar lelket aka­runk belevinni. Azt akarjuk, hogy a keresztény nn gyarság kezébe kerüljön a gazdasági élet. Nem kegycicinkenyeret akarunk adni a keresztény fia­I íioknak,. hanem vezetni akarjuk a magyar gaz­dasági életet. Ez bizonyos áldozatokkal jár. Az áldozatukat el kell viselni és el is viseljük. Össze­omlásról beszélnek. Hát kérdem: kilenc és félmil­lió magyar nem tud megállni félmillió zsidó man­kója rciUiil? Beszélnek bojkottról. Nem hiszek a bojkottban, nem hiszek uz állandó bojkottban. — A módosításokról kivánok még pár szót szólni. Makray Lajos képviselő ur indítványával lényegében egyetértek, de a részletekről majd a részletes vita során szólok. — Befejezésül llassay beszédere kell vissza­térnem — mondotta az igazságügyminiszter, llas­say felszólalása végén bizonyos kompromisszum gondolatát vetette fel. Ha a zsidóság az első tör­vényjavaslat elfogadása után belátta volna, bogy a törvény igen enyhe, méltányos és a zsidóságra nézve igen kevés hátrányos rendelkezést tartal­maz és teljes jóhiszeműséggel sietett volna a tör­/véuy intencióját követni, esetleg még lehetne kom­pi omtsszninról szó. A zsidóság azonban ezt el­mulasztotta és passzív rezisztenciával igyekezett a törvény végrehajtását megakadályozni. De kom­promisszumról nem lehet beszélni azzal, aki ezt s javaslatot brutálisnak bélyegezte. Rassay ugy látszik, a javaslat céljaival nincsen tisztában. A mi javaslatunk medret akar ásni ennek a súlyos kérdésnek és kérem, méltóztassék a javaslatot el­fogadni. Az ülés végén V á z s o n y i János személyes kérdésben szólalt fel Meizlernek válaszolva apjá­ról, Yázsonyi Vilmosról szólt, mint felelős állam­férfi — mondotta —, elsőnek állott ki a parla­mentben a bolsevizmussal szemben. Mindenkinek az Ítéletére bizva, hogy a Meizlerek. vagy a Vá­rsonyí Vilmosok tettek-e többet Magyarország ért M e i z I c r Károly válaszolt, kijelentette, bogy a Vázsonyi Vilmosra vonalkozó megjegvzés vol­t képpen idézet, amit Kaas Albert könyvéből vett. Kijelentette, hogv állítását fenntartja. Bkz ifJ4 A Meteorológiai Intézet jelenti este lO órakor. Időjóslat : Élénkülő nyugati, északnyugati szél, változó fel­hőzet, sok helyen záporeső, a hegye­ken záporszerü havazás, A Knrr.crsék­let csökken. fi [ I Ö H V Elismerten cTTTTTő KÖ»kedi;eJi ÍJAI un "Divatos Hír IIADIIA6 OICSÓ Jó Sport és Fiu .ruházati cikkek Elsőrendű mérték utáni szabóság Megkezdődik az ostrom Madrid ellen Bur?os nf»m tárgyal a nemzetvédelmi bizottsággal, csalt feltételei nélkéli békét ismer el - Madridban leverték a kommunisták felkelését Madrid, március 7. Egymásnak ellentmondó hirek érkeznek az utolsó napjait élö Madridból, ahol a helyzet továbbra is egészen bizonytalan és zavaros. Casado ezredes vasárnapi állam­csíny je után hétfőn este Miaja tábornok nem­zetvédelmi kormányt alakított. Ebből az alka­lomból rádióbeszédet mondott és hangoztatta, hogy amikor átvették minden ellenállás nélkül a hatalmat, a nép óhajának tettek eleget. Meg van elégedve azzal a segítséggel, amelyet a hadseregtől kaptak. Békét akarnak és remé­lik, hogy a háború befejeztével Spanyolország uj felvirágzásnak örvendhet. Elfojtották a kommunisták ellenállását Madrid, március 7. Kedden egyes kommu­nista elemek ellenállást kíséreltek meg a nem­zetvédelmi bizottság hatalomátvételével szem­ben. A kora délutáni órákban a rádió bejelen­tette, hogy a mozgalmat teljesen elfojtották. Madridból szá mazó legújabb jelentések sze­rint a nemzetvédelmi tanács csapatainak sikerült a kommunistákat a város szélére visszaszorítani. A nemzetvédelmi tanács csapatai igen sok kom­munistát foglyul ejtetlek. Több kommunista­vezért és tisztet rögtönbiráskodás után agyon­lőttek, A lövöldözések még tartanak. „Madrid bevétele ugy fog történni, mint Barcelonáé'' Ovideo, március 7. Az ovideoi rádióállomás kedden este a spanyol nemzeti körök következő nyilatkozatát közölte: — A nemzeti Spanyolország nem tárgyal azokkal, akik nem képviselik a nemzetet. Csak feltételnélküli békét fogadunk el. Madrid bevétele ugy fog történni, mint Barcelonáé: fegyverrel. Páris és London informálva vo t az államcsínyről London, március 7. A Daily Telcgraph sze­rint a francia és az angol kormány legalább egy hele informálva volt nemcsak a készülő madridi államcsínyről, hanem a cartagnai flot­ta'ázadásról és ez is siettette a Franco-kor­irrány elismerését. A fegyverszünetre vonatko­zóan Franco és Casado között már előzetes megegyezés van. Negrin Svájcban? Páris, március 7. Negrin, aki Toulose-ból Pá i.ba é.kezett, a vonaton beszélgetést folyta­tott a Paris tjoir tudósítójával. Negrin reméli, hogy a spanyolországi vérontás rövidesen vé­get ér. — Meggyőződésem — mondotta —, hogy nemsokára minden rendbejön. Nincs szándé­komban Pá isban letelepedni- Őszintén szólva nem is igen tudo:r. lyen sors vár rám. Talán Franciaország valamely városában, talán kül­földön keresek menedéket. Párisi körökben ugy tudják, hogy Negrin Colonges-be utazik, hogy megbeszélést folytas­son Azanával. Páris, március 7. Hir szerint Negrin kedden reggel Svájcba utazott. A hir valódiságát még nem lehetett ellenőrizni. Evi félmilliós veszteség... Somogyi lózsel dr. előadása a nemzet életerejéről (A Délmagyarország munkatársától.) A Schola Emericana tavaszi előadássorozatának első napján Somogyi József dr. főiskolai tanár tartott előadást a Tanárképző Főiskola dísz­termében nagyszámú hallgatóság előtt. Beveze­tőjében vázolta a Schola célkitűzéseit, majd köszönetet mondott azoknak, akik a Scholát munkájában segítik, igy elsősorban Becker Vendel c. főigazgatónak. »A nemzet életereje* cimmel tartotta meg ezután előadását. Az ókori kulturnépek élet­erejét a gyermekiszony őrölte fel. A gyermek­től, a jövő nemzedéktől való félelem okozta vesztét a hatalmas görög és római birodalom­nak. S ugyanígy tűnik el minden nemzet a történelemben, amelyik nem őrködik a jövő nemzedék, tehát a jelen élet ereje fölött. — Nálunk, Magyarországon — folytatta — ma súlyos a helyzet, ötven évvel ezelőtt még a legnagyobb születési arányszámunk volt Európában, ma a legkisebb. Minden ezer lé­lekre körülbelül 24-gyel kevesebb születés esik, mint 50 évvel ezelőtt-, ez a veszteség nagyobb a vi!á0háboru veszteségénél is. Évi félmilliós veszteség ez, tehát csaknem annyi, mint amennyit a világháború egész tartama alatt vesztett a magyar lélekszám. A népek sorsa a szaporodás frontján dől el és éppen ezekben a nehéz időkben ezen a fronton van a legsúlyosabb helyzetünk. Az egykének és a gyermekiszonynak nemcsak a nyomor az oka — mert ez a jelenség a gazdagoknál fokozot­tabban mutatkozik —, annak lelki okai is van­nak. A lelki okokat neveléssel, az anyagi oko­kat pedig a csaláll bér és a szociális igazsá­gosság minél hatékonyabb érvényesítésével le­het és kell megoldani. A nagy érdeklődéssel kisért előadást hosz­szantartó tapssal köszönte meg a közönség. —oOo— Gsákv külügyminiszter megbetegedett Budapest, március 7. Csáky István grőf külügyminiszter megbetegedett. Jelenleg a Ve­rebé'y-k'i ükán ápolják, ezért a pápa koronázá­sán résztvevő küldöttség vezetését SomsicH József gróf nyugalmazott külügyminiszter, Ma­gyarország első vatikáni követe fogja ellátni. XII- Pius pápa koronázásán Magyarországon, kivül külön küldöttséggel képviselteti magát Lengyelo z::á~ : ranciaország, Brazília, Iror* száz és Románia. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom