Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-05 / 53. szám

DÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1939. III. 5. KERESZTEM POLITIKAI KAPILAP XV. évfolyam 53. szám Egységes világközvélemény: XII. Pius Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök ünnepi körlevele Gyorsabban, mint hittük" volna, ért veget árvaságunk s a nagy XI. Pius halálán érzett fád almunk könnyei rnég föl senv száradtak, amikor már hirül vehettük, hogy az ő leghívebb és legméltóbb munkatársa, P a c e 11 i Jenő biboros államtitkár ur, a bibornok testület összesen egy napos tanácskozás után XII. Pius néven Szent Pcter apostol trónjára lépett s mint Krisztus földi helytartója, megkezdte az O egyháza kormányzását. Nagy a mi örömünk, már csak azért is, mivel a pápaválasztás e gyors megejtése szinte azt a benyomást kelti, mintha rendkívüli isteni megvüágitásban részesültek volna a bíbornoki testület tagjai s hosszas tanácskozásokra és szavazásokra szükségük sem lett volna, annyira szembetűnő módon ragyognak annak erényei és kimagasló szellemi tulajdonságai, akit az egyház hajójának kormányzásáru meghívtak. A választás váratlanul gyors lebonyolítása a quasi inspiratio kánoni hagyományának benyomását kelti, aminek eseteivel az egyháztörténelem régmúlt századaiban olyankor találkozunk, amikor rendkívüli helyzetek, rendkivüli egyéniségek szinre lépését indokolják s kifejezésre jut abban az ellenzékiséget kizáró választási eljárásban, amely a megszokott formák alól felszabadítván magát, szinte viharos egyhangúsággal gondoskodik gondviselésszerű férfiúnak munkába állításáról. Akik az uj Szentatya eddigi működését ismerik s alkalmuk volt az ő elbűvölő egyé niségének közelébe jutni, azok teljességgel megértik.azt az egyhangú bizalmat, amely őt foeadia s uralkodásától minden jót remél. Eddigi legkényesebb munkaterein tanúsított jártassága, theologiai és diplomáciai páratlan tájékozottsága, magával ragadó s legmesszebb távlatokat besugárzó szónoki készsége és ereje mindenütt, ahol megjelent, csodálatot vívott ki kivételes egyéniségével szemben. Meeielenni pedig s Krisztus igazát hirdetni, valósággal a föld minden szögletén fáradhatatlan buzgalommal szükségesnek látta. Ha a német katolikusok nagygyűlésén szólt, vagy Páris, Lourdes és Lisieux szószékeiről a francia katolikusok tömegeit oktatta, vagy útra kelt az óceánon át s Dél- és Északamerika népeinek a maguk nyelvén s főleg lelkén magyarázta a krisztusig igazságot, mindenütt elragadtatott hallgatóságra talált s nem állapítható meg, a szó szépsége, vagy a lélek lángolása tett-e nagyobb hatást s váltott-e ki vele szemben nagyobb hódolatot. Kétségkívül nem került még Szent Péter trónjára senki, akit oly egységes vdágközvéleménv óhajtott és várt volna, mint az aj Szentatyát Ez egyetemes vilpkórus harmóniájába nedip szerény, de annál kedvesebb virágszál illataként olvad bele a magvar katolikus hívek és az egész nemzet hódolata, mert nem fogjuk feledni soha azokat a lélekemelő napokat. amelyeket XII. Pius pápa, mint akkor még Pacolli biboros pápai legátusi minőségben a mult évi feledhetetlen eucharisztikus kongresszus alkalmából nekünk, árva magyaroknak szerzett. Do Kogy a hivatali teendőkkel ós sulyos felelősséggel teli, nemzetközi tárgyalások /által túlontúl terhelt pápai államtitkár annyi megértéssel foglalkozzék a világegyház egyetemes érdekei mellett a magyar katolicizmus ügyeivel, csupa uj gondolatot találjon egyháziak és világiak legkülönbözőbb problémáira s azokról kőbe kívánkozó bölcs tanításokat konstruáljon, sőt tenger gondja között a mi egészen idegen, nehéz nyelvünket is megtanulja s annyiszor félrevezetett népünkhöz közvetlenül szóljon, a megbecsülésnek és atyai szeretetnek oly páratlan ajándéka, amelyért Urunknak és helytartónknak csak könnyek között rebeghetünk köszönetetMindezen lélekemelő szempontok arra hangolnak, hogy szent örömmel cs reménységgel tekintsünk mindannyian Xü. Pius remélhetőleg hosszú, dicsőséges uralkotása elé különösen mi, magyarok s bebizonyítsuk neki, hogy sok gondja és aggodalma között ez az Európa szivében földi hatalmak által r.ern értékelt, de a pápák által annál többre tartott nép örömének oka lesz számára s nehéz időkben is. Tegyünk szent fogadást magunk, hogy Krisztus uj helytartójának régi és lehetőségig felfokozott buzgalommal munkatársai leszünk, de egyben szivünkben is minden tőlünk telhető lelkesedéssel ápoljuk a hűséget és tettrekészséget az ő nagy gondolatainak az életbe átültetésére. A pápa koronázásának napjára pedig hívjuk a szószéken s harangszóval híveink apraját-napyját Isten házába s ha a gyászos halál febrlár I2-én megakadályozta a sirbaszállt Szentatya koronázási évfordulóját ünnepelnünk, most a nagy mü folytatására elinduló XIIPius diadalünnepén mindannyiunk öröme és reményteljes hálaéneke szálljon ég felé s kérje az Urat, tartsa meg és vezesse győzelemre XII. Pius Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját. Lengnelország közvetít Hogyorország és Románia Között Gafcnca román hliiiiőtjminiszfer naauielentősttgii varsói látogatása A. lengyel-maguar naiár, az u*rón Kérdés és a maqyar-román viszony a tárgyaláson Középpontiában Bukarest, március 4. Gefancu román külügyminiszter szombaton délben érkezett Varsóba. A román külügyminiszter a déli órákban hivatalos látogatást tett Beck külügyminiszternél, továbbá a miniszterelnöknél és RyhzSmigly tábornoknál, majd koszorút helyezett az Ismeretlen Katona sírjára- Délben Sfapinszkg polgármester ebédet adott tiszteletére. Az ebéden résztvett Beck külügyminiszter, llranasovszkij román nagykövet, Saubad, a külügyminiszter áilandó helyettese, Rocsinszkg bukaresti lengyei nagykövet és a külügyminisztérium több más magasrangu tisztviselője. Gefancu külügyminiszter a lengyel sajtónak tett nyilatkozatában megállapította, hogy különös jelentőséget tulajdonit a lengyel—román együttműködésnek. — Lengyelország és Románia — mondotta — olyan békés légkört teremthetnek maguk körül, amely minden szomszédjuk javát is szolgálja. A lengyel—román együttműködés megkönnyítheti a többi szomszéddal való jőviszongt és a dunavölgyi államok baráti közeledésének megvalósítását. Ismeretes, hogy Beck lengyel külügyminiszter már többször, féüeérthetetlenül megismételte Lengyelország óhaját, amely közös lengyel—magyar határt követel. Annakidején, amikor a magyar—cseh-szlovák—ruszin határkérdés rendezésének problémája fölmerült, Beck személyesen utazott Galaeba, hogy Ká»\ romén kormány ma mér a lengyel—magyar halár melleit van« Varsó, március 4. A varsói lapok azt írják, hogy a megbeszélések főtárgya a zsidókérdés cs a ruszinkérdés lesz. — A Románia és Lengyelország közötti ellenséges viszony likvidálását rendkívül szükségesnek tartjuk — irják. A román kormány tagjainak legnagyobb része ma már a lengyel—magyar közös határ mellett foglal állást. Románia álláspontjának ezt a megváltoztatását a ruszinszkól helyzet fejlődésének lehet tulajdonítani. »Varsó közvetií Bukarest és Budapesí közöif« Bukarest, március 4. Politikai körökből azt jelentik, hogy Gafencu varsói látogatása során a két országot érintő minden kérdés megvitatásra kerül. Itteni értesülések szerint a követ-t kezö kérdéseket tárgyalják meg: lengyel—román védöszövetség Szovjetoroszország ellen, Lengyelország közvetitö szerepe Románia és Magyarország között, valamint Románia cs Olaszország között, az ukrán kérdés, továbbá Lengyelország és Románia együttműködése Délkeleteurópában. Végleges eredményeket Gafencu varsói látóroly román királlyal megbeszélje, a magyar— . gatásától nem várnak. Egyébként a két ország lengyel közös határ ügyét. Akkor a román ' barátságának ujabb megerősítését várják, uralkodó még vonakodott ebben a kérdésben ' amely az elözö évi cseh válság következtebeni igenlő álláspontot elfoglalni- . I elhidegült.