Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-04 / 52. szám

4 Szombat, T959. március 4. Négy szónok a zsidójavaslat pénteki vitájában A jövő hétre várják az álíalános viía befejezésé! Budapest, március 3. A képviselőház fokozódó érdeklődés molett fo'ylatla a zsidójavaslat álta­lános vitáját. Elsőnek Malvsits Géza szólalt fel. A zridógyüöet hullámait — mondotta — min­dig alantas ösztönök kisérték, amelyek bomlasztó hatással voltak az cjész társadalomra. Nem igaz, hogy a zsidó ne.n képes asszimi álódni. Az uszító antiszemitizmus — mondotta — nem más, mint a íc'elösség elhárítása. Az országban nagy az elége­detlenség, de a zsidójavaslat ez ellen nem hasznai, mert a falu népe nagyon jól tudja, hogy a zsidó­javaslattal nem segítenek rajta. « A/zal fejezte bo felszólalását, hogy hajlandó minden szigorú jogalkotásra a kapitalisták ellen, dc nem hajlandó a sokezernyi szegény kisember üldözését pártolni. Baross Endre a társadalom clzsidósodásárói be­szélt, amit a kormánynak meg kell szüntetnie. Sze­rinte a javaslatot nem lehet keresztény lehnnek tekinteni. Igaz, hogy ez az operáció a gazdasági életet megrázkódtatásnak teheti ki, dc miért hu­zódjunk vissza a cselekvéstől, mintha nem lehet­ne komoly munkával, uj termelési rendszer be­vezetésével a nemzet gazdasági jövőjét biztosi­tani. A törvényjavaslatot elfogadta. Fábián Bé'a szólalt fel ezután. A tiszta erkölcs követeli — mondotta —, hogy mindenki, aki ha­zája részérc törvényeket hoz, csak a tiszta erköl­csiség alapján cselekedjék. Hatszázezer ember ke­nyerét és becsületét akarják elvenni olyan idéze­tek a apján, amelyekről nem tudják, hogy való­ban Lenne vannak-e a talmudban. Hogyan lc­hot a hithüségből következtetést levonni a neinzet­hüíég rovására? A zsidó vallás nem akadályozza inog a zsidókat, hogy hazájukkal szembeni köteles­ségüket teljesítsék. Meghívó A Bach Testvérek rt. szegcdi eég 1939 évi március hó 12-én déli 12 órakor tartja Bach Mik­sa ur lakásán, Szeged, Deák Ferenc-utca 2 szám alatt rendes közgyűlésé* melyre részvényeseit ezennel meghívja. Tárgysorozat: ,, 1. Jegyzőkönyvvezető, két jegyzőkőnyvhitele­oitő kijelölése és a határozatképesség megállapí­tása. 2. Az Igazgatóság jelentése és az 1938. évi zárszámadás előterjesztése. 3. A íelügyclöbizottság jelentése. 4. Határozathozatal az igazgatóság és felügye­lőbizottságnak adandó felmentvény tárgyában. 5. A felügyelőbizottság 3 tagjának megválasz­tása. Az Igazgatóság. Az 1938. évi zárszámadások a részvénytársa­ság irodájában Szegeden, Szent István-tér 12—13 szám alatt az igazolt részvényeseknek a hivata­los órák alatt rendelkezésre állanak. Az alapsza­bályok 10. §-a szerint a közgyűlésen az a részvé­nyes vehet részt, aki részvényeit, illetőleg ideig­lenes részvényelismervényét, legalább 3 nappai a közgyűlés megtartása előtt a részvénytársaság pénztárába letétbe helyezi. — A törvény nem a galíciaiakat sújtja, hanem ÜS-as honvédé'; ivadékait, azokat, akik már Kossuth zászlói alatt bizonyitotlák be assziinrláltsáigukat Cich, mórra, vagy román származásúak, akik csak tegnap jötlek be, lehetnek vezérigazgatók, sőt lehet ilyen akár miniszterelnök is, de zsidó, aki­nek ősei itt harcoltak, nem juthat kenyérhez. — Már sok pamflettet olvastam — folytatta Fábián —, de javaslat indokolásában még nem találkoztam olyan pamflettel, mint amelyet ennek a javaslatnak az indokolása tartalmaz. Benne van ebben az indoko'ásban minden, amit csak a közép­kor óta a Stürmcrig« ktta'áttak. Az indokolás hangja r.em « magyar népé, hanem a Stürmeré. Az indokolás hangja középkori pogromok kürtjei­nek sötét tónusában szól. Azokat a képviselőtársai­mat nem értem, akik kint voltak a harctéren, kézi­gránáttal mentek rohamra, akik együtt voltak a zsidó frontharcosokkal, hogyan lehetnek ők is a zsidótörvény hivei. Fábián: Az ország ma is abban a he'yzetben van, hogy a kormányzat feladata nem az volna, hogy darabokra törje az országot. Mindenki, aki magyarnak érzi magát és aki küzdeni is dolgozni akar, örömmel kell magyarnak fogadni, nem pe­dig kitaszitani a nemzeti közösségből. Akik jók lettek magyar katonának, akik jók lettek az or­szág gazdasági készségének fölemelésére, azok­nak jóknak kell lennlök magyaroknak is. Ha a felvidéki zsidóság magyarnak számított a nemzet­közi tárgya dsokon, akkor számítson itthon is magyarnak. Azzal fejezte be, bizik abban, hogy eljön majd a szabadság, egyen'őség és testvériség Magyaror­szága, talán hamarább, mint remélni lehetne s akkor Magyarország ismét elfoglalja méltó helyét a világban. Du'in Jenő volt a kővetkező felszólaló. A' zsi­dókérdés mego'dása szükséges — mondotta —, de éppen a helyes megoldás érdekében a bírálat­tól nem tekinthetünk el. Nem téríthet cl a bírá­lattól a gyanúsítás, hogy azzal mást szolgálnánk, mint a kérdésnek a nemzet érdekeit illető meg­oldását. A zsidókérdés megoldása csak akkor szolgálja az országot, a magyarságot és mondjuk a keresztény társadalom érdekeit, ha a megoldás módja he yes. A zsidók érdekei felett áll az egye­temes nemzeti szempont. — A javaslat hevenyészett. Kortézia és házfel­oszlatás céljaira készült. A volt miniszterelnök ezzel az előkészületien javaslattal és ugyancsak előkészületien földrefornijavaslattal akarta meg­szerezni a többséget a Popolo d'Italiában megje­lent vágyálom valóra váltásához — mondotta. Ez a javaslat olyan törvényt készit elő, amely bele fog vágni a nemzet húsába. A keleti zsidóság vét­keit nem lehet általánosítani. Lehetetlen megta­gadni, hog igenis vannak asszimilálódó zsidók. Kossuth mondta, hogy az 1848-as hadsereg 185 ezernyi tagja között húszezer zsidó teljesilett szolgálatot. Ez a hadsereg létszámához képest 12 százalékot jelent. Minden frontkatonát nemzete tcljesjogu tagjának kell elismerni. Amikor ezt akarom és kívánom, szemem előtt a magyar nem­zet becsülete és lovagiassága lebeg. — Ez a javaslat igy, amint van, a Teleki-kor­mány rossz öröksége. Nem is készíthették elő kel­lőképen ezt a javaslatot, hiszen a volt miniszter­elnök ur Kaposvárott még azt mondotta, hogy a zsidókérdés le van zárva. Ugy látszik, akkor még nem is foglalkozott vele. Mi lesz a sorsuk azok­nak, akik a törvény értelmében zsidók? A ke­resztény vállalatok a zsidók kvótájába eső em­bert nem alkalmaznak. A zsidó vállalatok' pedig a kvóta erejéig zsidókat alkalmaznak. Az illetők tehát lebegnek majd ég és föld között, mint Mo­hamnicd koporsója. Legsürgősebb teendő, hogy a további bevándorlást tessék megakadályozni. R a s s a y Károly: De a kijátszást is tessék megakadályozni! Dulin Jenő: Mi is azon az állásponton va­gyunk, hogy a zsidóság gazdasági szupremáciá­ját' okosan vissza kell szorítani. Ezen az álla­poton változtatni kell, de nem olyan módra, mint a törvényjavaslat tenni akarja. Dulin ezután a javaslat közjog! vonatkozású hibáival foglalkozott. A jogrend alapja a jogrend­be vetett bizalom. Ez a dolog kezd már minden­kinek az idegeire menni. Mindenki más öregapját piszkálja. Ma senki sem azt nézi, hogy tisztessé­ges, becsületes emberrel áll-e szemben, hanem az a fontos, hogy ki a nagyapja, vagy a dédapja. Idősb Dum^st megkérdezte egyszer valaki: vájjon mese-e vagy igaz-e,-bogy az ön édesapja mulat^. „Igaz", válaszolta Dumas. Az illető kajá­nul vigyorogva meciegvezte: Tehát az ön nag.y­Olthon-Mozgó, Szöreg Szerdán és osütörtökön Tokaji rapszódia 20, 30, 40 és 50 fil'éres helyárak A DeimagyarorszAg e MI/elOlnek éa csa­'AmaglalitaU legyenként 101. kedvezmény szülői négerek voltak. Mire Dumas igy válaszolt; „Sőt, anyám mulatt volt, nagyapám néger, leg­messzebbmenő ősöm pedig majom volt. Az én csa­ládfám tehát ott kezdődött, ahol az öné végződik.'* A Ház legközelebbi ülését kedden tartja. Shvoy Kálmán megváltoztatta a zsidótörvény módosítására be­adói! indiívónyát 'A zsidó javaslat 3. szakaszához módositást nyújtott be többek között — mint ismeretes vitéz Shvoy Kálmán országgyűlési képviselő is-. Módosításában azt javasolta, hogy a 3. szakasz A bekezdése helyett olyan szöveg vétessék fel, mely szerint a belügyminisztert felhatalmazzák, hogyj •az összes 1914. évi julius hó 1. napja után hono­sítás, illetve visszahonosltás utján magyar állam­polgárrá lett zsidók honosítását, illetve visszalio­nositását kivétel nélkül hatálytalanítsa. Vitca Shvoy Kálmán most bejelentette a Ház elnökségéi­nek, hogy indítványát megváltoztatja és a visz­szahonositások hatálytalanításának törlését kért Bejelentésében közli, hogy a visszalionositást leg­nagyobbrdszben olyan magyarok számára enge­délyezte 1914. év után a belügyminiszter, akik af megszállott területen hazafias magatartásuk miatt üldözésben, szenvedésben vagy börtönbüntetésben, esetleg kiutasításban részesültek, méltánytalan: volna tehát a hazafias magatartású zsidókat í visszahonositás jogától elütni, vagy pedig a má© visszalionositotl zsidóktól a magyar állampolgár­ságot elvonni. Tégla és cserép 6 havi hitelre minden mennyiségben kapható a Kalász Irodában Takaréktár-utca 1. 83 Hz idd A Meteorológiai Intézet jelenti estG í'O órakor. I d ő j ó s 1 a t: Gyenge lég­áramlás, száraz és túlnyomóan derült idő, erős éjszakai fagy. Reggel né­hány helyen köd, a nappali hőmérsék­let alig változik. Pályázat A Szegedi Katolikus Növédő Egyesület az ál­tala fenntartott államsegéljyes nemállami nap­közivel egybekötött kisdedóvó intézeténél nyug­díjazás folytán megüresedett államsegélyes óvó­női állásra, a m. kir. belügyminisztérium 215.737 —1939. XVII. sz. engedélye alapján pályázatot hirdet. Az illetménykiegészitö államsegélyben része-' sülő kinevezendő uemállami óvónő részére fenn­tartó egyesület 10 százalék helyi javadalmat S természetbeni lakás helyett a törvényes lakás­pénzt biztosítja. A pályázati határidőt 1939. évi március 27. napjában állapítjuk meg. A pályázók közül előnyben részesülnek azok', akik, mint kisegítő óvónők legalább egyévi ered­ményes szolgálatot igazolnak. A pályázati kérelemhez a következő okmá­nyok csatolandók: a pályázó születési anyaköny­vi kivonata, óvónői oklevele, működési bizonyít­ványai, községi, illetve magyar állampolgárságot igazoló bizonyítványa, a kommunizmus alatti ma­gatartást igazoló helyhatósági bizonyítvány, há­rom hónapnál nem régebbi keletii erkölcsi bizo­nyítvány s hatósági orvosi bizonyítvány. A pályázati kérelmek fent közölt határidőig a Szegedi Katolikus Növédő Egyesület elnöksége címre, Szeged Korona-utqn 18. alá ki^dendőkhe. ELNÖKSÉG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom