Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-31 / 74. szám

pgrwxny áiyopszxg Péntek". T930. március 3T. A kormányzó nagyjelcntöségfi beszéűet mondott o magyar gazdasági élet füladatairOl az Alföldi Bizottság ülésen I Budapest, március 30. Az Alföldi Bizottság csütörtökön délután tartotta nagygyűlését az OMGE dísztermében. Kállai/ Miklós elnök megnyitójában hódolattal köszöntötte a kormányzót, a megjelenteket, majd megindokolta, hogy miért látták helyesnek az Alföldi Bizottság összehívását. A tapssal fogadott előadás után Teleki Pál gróf miniszterelnök szólalt föL Beszédét azzal az idézettel kezdte: akié a föld, azé az ország. Azé a föld, aki azt nemcsak megműveli, hanem tudományosan föltárja és ismeri. Az olyan kis országnak, mint Magyarország, minőségi termelésre kell törekednie. Arra kell törekednünk, hogy az alföldi táj jellegzetességeit fenn tudjuk tartani mezőgazdasági kultúránkban. Magyarország klimatikus helyzete nagy lehetőségeket rejt magában. A miniszterelnök nagy tapssal fogadott beszéde után a kormányzó az alábbi beszédet mondotta: — Minden állom vezetésének és minden kormányzatnak első kötelessége az életszínvonal emelése olymódon, hogy alulról fölfelé valamennyi társadalmi osztálynak több jövedelmet biztosítson, tehát az ország gazdaságát növelje. Természetesen az életszínvonalat nem ugy lehet növelni, hogy attól az állampolgártól, akinek van valamije, a vagyonát, vagy annak egy részét egyszerűen elvegyük, vagy másnak odaadjuk, hanem gondoskodni kell arról, hogyan tehetjük az 01 szagot egészében gazdagabbá. Nekünk Kárpátalja visszacsatolása életkérdés volt. Kárpátalja legnagyobb része erdő. Az ottani lakosság másból, mint favágásból nem igen tud élni. Ha ezeket az erdőket kivágják, természetesen Karszt lesz ebből a vidékből és ha egy évben sok hó esik, hat hét helyett 3 nap alatt folyik le a síkságra és minket, mint egy üigét kiönt az Alföldön és ismét mocsár lesz az Alföld. Kárpátalján százával vannak források, patakok, amelyek összefutnak a Latorca, Ung, Tarac és a többi folyóba, amelyek mind a Tiszába ömlenek. Ha Karszt lenne a Kérpataljából. kiszáradnának a folyók, kiszáradna a Tisza és az Alföld sivatag lenne Ezért volt nekünk életkérdés Kárpátalja visszaszerzése. — Hogy Kárpátalja mit nyújt gazdasági szempontból, azt nagyon szépen kidolgozta mar 35—40 évvel ezelőtt a földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya. Ebben a tervezetben meghatározták, hogy mely völgyekben lehet víztároló medencéket létesíteni. Megállapították, hogy körülbelül hány köbméter vizet lehetne tárolni, amely elegendő ahhoz, hogy az Alföldet egész éven át öntözzük, hogy a Tiszát fölfelé minél meszszebh hajózhatóvá tegyük, továbbá kihozzuk belőle azt a lóerőt, amely viszont lehetővé teszi nemcsak az ország egy részének villamosítását, hanem gyárak létesítését, elsősorban Kárpátalján, amelyek az igy termelt olcsó árammal kitűnően dolgozhatnak. Mindez küiönben lehetőséget ad bizonyos gazdasági átállításra is. Azok ugyanis, akik nagybirtokokból leadnak, vagy akiknek birtokából telepesek számúra kihasítanak, résztvehetnek ilyen gyárak alapításában. Éppen most, amikor mélyen bele kell nyúlni a zsebbe, hogy minden eshetőségre fölkészüljünk, nagyon kell vigyáznunk arra, hogy ne álljon a gazTavaszi nyakkendő és kalapujdonságok leao'csóbban 370a Szász I tilosnál Szichenijl-fér 16. sz. dasági életben visszaeses. Hogy Hadseregünket tökéletesítsük, még egyre-másra szükség van. Hogy a honvédség ezt megérdemli, azt láttuk (szűnni nem akaró éljenzés). Az az érzésem, hogy fajunkat régen rosszul vezették. A legnagyobb hiba talán az volt, hogy pazarolták a magyar vért akkor is, amikor area nem volt szükség. A magyarban annyi volt mindig a harci készség, hogy azt mindenki kihasználta és bárhol is volt Háború Európában, akárhol kellett meghalni, ott magyar csapatok álltak. Igy volt ez a világháborúban is. A' Tiszti Kaszinó szokásos serlegvacsorájának kitűnő szónoka megemlítette, hogy a X-ik században I. Ottó császár udvarában élt egy Liutprand nevü történész, később cremonai püspök, aki azt irta, hogy nem ismert szomjas embert, aki olyan mohon nyúlna a hüs italhoz, mint amiiyen máhon a magyar a csata napjára vár. Hogy ez a harci készség ma is él bennünk, azt bizonyítják a legutóbbi hetek, amikor katonáink fönn Kárpátalján gyalog, kerékpáron, lóháton és levegőben teljesítették kötelességüket. — Ami az Alföld múltját illeti, az Alföld, ugy érzem, mostohája volt az államnak. Akár utakról, akár iskolákról, akár szociális intézményekről volt szó, mindig az Alföld kapta a legkevesebbet. Most az öntözésen van a sor. — Nem akarom hosszura nyújtani beszédemet. Nekünk, ismétlem, a legfőbb kötelességünk: mindent megtenni, hogy ezt az országot gazdagabbá tegyük. Hozzá kell látnunk minden olyan munkához is, amelyet eddig lenéztünk. Ha gazdagok leszünk, a magyar faj tehetségével csodákat tudunk művelni. Ehhez két dolog szükséges. Minél több pozitiv munkát kell és, ezt aláhúzom* minél kevesebb negatív munkát szabad végezni, vagyis dolgozzunk többet és politizálfunk kevesebbet. A kormányzó beszédét percekig tartó lelkes éljenzés és taps követte. riaggor (erőidre jelentett be igényt a Budapesten tárgyaló szlovák delegáció Budapest, március 30. A magyar és szlovák delegációk csütörtökön 17 órakor Vörnle János rendkivüli követ és meghatalmazott miniszter elnöklete alatt ülést tartott. A szlovák delegáció a magyar kormány 28-án átadott jegyzékére válaszképen magyar területre jelentett be igényt, amit a magyar delegáció erélyesen visszautasított. A szlovák delegáció kormányától uj utasítást kért. lUrényi Bertalan dr. előadása (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes a Délmagyarország olvasói előtt, hogy a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója: I k r c n y i Bertalan dr. karácsonykor kéthónapos angliai tanulmányútra utazott és néhány szegedi népimunkának igyekezett angol piacot szerezni. Ikréuyi Bertalan dr. nemrég tért haza Londonból és csütörtökön este -a kamara nagytermében meghívott vendégek előtt ismertette angliai élményeit. Bevezető szavaiban elhondotta, hogy az angol kereskedelmi élet és közgazdasági viszonyok megismerése céljából ment ki Londonba. Kéthónapos tanulmányútját föl kivánta használni arra is, hogy megfigyeléseket tegyen a londoni piacon egyes speciálisan szegedi cikkek exportja szempontjából. Mindenekelőtt paprikát akart magával vinni, ettől azonban el kellett állania, mivel a paprika forgalmának cszabályozása következtében az a helyzet áliolt elő, hogy egy esetleges nagyobb exporthoz a központi szerv nem tudott volna elegendő mennyiségű paprikát rendelkezésre bocsájtani. Elmondotta továbbá azokat a neközségeket, amelyeken át kell mennie az exportőrnek, mig az árucikkét ki tudja küldeni külföldre és amig ellenértékét kézhez tudja venni. Igen nagy érdeklődés kisérte továbbá a szegedi papucsról szóló helyzetjelentést. Itt elmondotta Ikrcnyi Bertalan dr, hogy mellőzve a kisebb üzleteket, az volt a célja, hogy a szegedi papucsot a nagykereskedelembe vezesse be és ezáltal azt a rendszeres forgalmú cikkek közé besorozza. Ezt a fáradozását azonban megakadályozta az uj nyug3ti papucs divat, amely hatalmas amerikai tőkével tört be az angol piacra. Ezzel a nagytőkével rendelkező divattal és mechanikai termeléssel szemben a kézzel csinált szegedi papucs nem vehette föl a versenyt. Exportlehetőségeket talált azonban a mac,yar kézimunkában, a magyar cipőfelsőrészben, női keztyükben és díszműárukban, stb. Nézete szerint a magyar kézműipar csak akkor lesz igazán exportképes, oa szövetkezeti vagy egyéb módon megfelelő tökéhez jut és megtanulja az exportra irányuló fömegtermel.s különleges szabályait. a kézműipari cikkekkel szemben a mezőgazdasági cikkek terén még mindig nagy exportlehetőségek vannak. Nagy mulasztást lat azonban abban, hogv Magyarország a londoni piacon szervezetlenül áll, - gyarorszá* kiadóhivatalú.1 holott komoly és egészséges exportot ugy lebetnft lebonyolítani, ha Londonból állandó piacmegfigyelő és piackutatók tájékoztatják a fölmerülő üzleti' lehetőségekről a hazai exportőröket. Egyéni benyomásokkal tarkitott előadása végén rámutatott még azokra az alapvető elvekre és kereskedelmi szokásokra, amelyeket az angol kereskedővel való üzletkötés esetén a magyar kereskedőnek szem előtt kell tartania. Előadását azzal fejezte be, hogy bár ezidőszerint Angijával igen nehéz üzletet kötni, mégis megéri a fáradságot, mert a helyesen kiépített kereskedelmi kapcsolat igen előnyős üzletet jelent. Ikrényi Bertalan dr. értékes előadását a halfe gatóság lelkesen megtapsolta. —ooo— Károlyi Gyula öról visszavonul a politikai élettől Budapest, március 30. Politikai körökberf nagy feltűnést keltett Károlyi Gyula gróf volt, miniszterelnöknek az az elhatározása, hogy visszavonul a politikai élettől és lemond felső-\ házi tagságáról. Elhatározását összefüggésbe! hozzák azokkal a tárgyalásokkal, amelyeket a felsőház a zsidójavaslat most meginduló vitája ügyében folytatott A felsőház egyesitett bizottságai pénteken délelőtt ülnek össze s zsidójavaslat előkészítésére. Ezen az ülésen fog eldőlni, hogy a felsőháa többsége milyen áláspontra helyezkedik Károlyi Gyula gróf visszavonulása után. Azt befe-^ jezett ténynek tartják, hogy a felsőház a javaslatot általánosságban elfogadja. Bnool diákod diáklányok a nyári szünidőre vendégül jönnek le családokhoz, kik az angol nyelvben gyakortaóhajtanak szerezni. Yuinlcgiyóriylcs" Délniatot 37*