Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-31 / 74. szám

pgrwxny áiyopszxg Péntek". T930. március 3T. A kormányzó nagyjelcntöségfi beszéűet mondott o magyar gazdasági élet füladatairOl az Alföldi Bizottság ülésen I Budapest, március 30. Az Alföldi Bizottság csütörtökön délután tartotta nagygyűlését az OMGE dísztermében. Kállai/ Miklós elnök megnyitójában hódolattal köszöntötte a kor­mányzót, a megjelenteket, majd megindokolta, hogy miért látták helyesnek az Alföldi Bizott­ság összehívását. A tapssal fogadott előadás után Teleki Pál gróf miniszterelnök szólalt föL Beszédét azzal az idézettel kezdte: akié a föld, azé az ország. Azé a föld, aki azt nemcsak megműveli, hanem tudományosan föltárja és is­meri. Az olyan kis országnak, mint Magyar­ország, minőségi termelésre kell törekednie. Arra kell törekednünk, hogy az alföldi táj jel­legzetességeit fenn tudjuk tartani mezőgazda­sági kultúránkban. Magyarország klimatikus helyzete nagy lehetőségeket rejt magában. A miniszterelnök nagy tapssal fogadott be­széde után a kormányzó az alábbi beszédet mondotta: — Minden állom vezetésének és minden kormányzatnak első kötelessége az életszín­vonal emelése olymódon, hogy alulról fölfelé valamennyi társadalmi osztálynak több jö­vedelmet biztosítson, tehát az ország gazda­ságát növelje. Természetesen az életszínvo­nalat nem ugy lehet növelni, hogy attól az állampolgártól, akinek van valamije, a va­gyonát, vagy annak egy részét egyszerűen elvegyük, vagy másnak odaadjuk, hanem gondoskodni kell arról, hogyan tehetjük az 01 szagot egészében gazdagabbá. Nekünk Kárpátalja visszacsatolása életkérdés volt. Kárpátalja legnagyobb része erdő. Az ottani lakosság másból, mint favágásból nem igen tud élni. Ha ezeket az erdőket kivágják, ter­mészetesen Karszt lesz ebből a vidékből és ha egy évben sok hó esik, hat hét helyett 3 nap alatt folyik le a síkságra és minket, mint egy üigét kiönt az Alföldön és ismét mocsár lesz az Alföld. Kárpátalján százával vannak források, patakok, amelyek összefutnak a La­torca, Ung, Tarac és a többi folyóba, ame­lyek mind a Tiszába ömlenek. Ha Karszt len­ne a Kérpataljából. kiszáradnának a folyók, kiszáradna a Tisza és az Alföld sivatag len­ne Ezért volt nekünk életkérdés Kárpátalja visszaszerzése. — Hogy Kárpátalja mit nyújt gazdasági szempontból, azt nagyon szépen kidolgozta mar 35—40 évvel ezelőtt a földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya. Ebben a ter­vezetben meghatározták, hogy mely völ­gyekben lehet víztároló medencéket létesí­teni. Megállapították, hogy körülbelül hány köbméter vizet lehetne tárolni, amely ele­gendő ahhoz, hogy az Alföldet egész éven át öntözzük, hogy a Tiszát fölfelé minél mesz­szebh hajózhatóvá tegyük, továbbá kihozzuk belőle azt a lóerőt, amely viszont lehetővé teszi nemcsak az ország egy részének villa­mosítását, hanem gyárak létesítését, elsősor­ban Kárpátalján, amelyek az igy termelt ol­csó árammal kitűnően dolgozhatnak. Mindez küiönben lehetőséget ad bizonyos gazdasági átállításra is. Azok ugyanis, akik nagybirto­kokból leadnak, vagy akiknek birtokából te­lepesek számúra kihasítanak, résztvehetnek ilyen gyárak alapításában. Éppen most, ami­kor mélyen bele kell nyúlni a zsebbe, hogy minden eshetőségre fölkészüljünk, nagyon kell vigyáznunk arra, hogy ne álljon a gaz­Tavaszi nyakkendő és kalapujdonságok leao'csóbban 370a Szász I tilosnál Szichenijl-fér 16. sz. dasági életben visszaeses. Hogy Hadseregün­ket tökéletesítsük, még egyre-másra szükség van. Hogy a honvédség ezt megérdemli, azt láttuk (szűnni nem akaró éljenzés). Az az ér­zésem, hogy fajunkat régen rosszul vezették. A legnagyobb hiba talán az volt, hogy paza­rolták a magyar vért akkor is, amikor area nem volt szükség. A magyarban annyi volt mindig a harci készség, hogy azt mindenki kihasználta és bárhol is volt Háború Európában, akárhol kellett meghalni, ott ma­gyar csapatok álltak. Igy volt ez a világháborúban is. A' Tiszti Kaszinó szokásos serlegvacsorájá­nak kitűnő szónoka megemlítette, hogy a X-ik században I. Ottó császár udvarában élt egy Liutprand nevü történész, később cremonai püspök, aki azt irta, hogy nem ismert szomjas embert, aki olyan mohon nyúlna a hüs italhoz, mint amiiyen máhon a magyar a csata nap­jára vár. Hogy ez a harci készség ma is él bennünk, azt bizonyítják a legutóbbi hetek, amikor katonáink fönn Kárpátalján gyalog, ke­rékpáron, lóháton és levegőben teljesítették kötelességüket. — Ami az Alföld múltját illeti, az Alföld, ugy érzem, mostohája volt az államnak. Akár utakról, akár iskolákról, akár szociális intéz­ményekről volt szó, mindig az Alföld kapta a legkevesebbet. Most az öntözésen van a sor. — Nem akarom hosszura nyújtani beszéde­met. Nekünk, ismétlem, a legfőbb kötelességünk: mindent megtenni, hogy ezt az országot gaz­dagabbá tegyük. Hozzá kell látnunk minden olyan munkához is, amelyet eddig lenéztünk. Ha gazdagok le­szünk, a magyar faj tehetségével csodákat tu­dunk művelni. Ehhez két dolog szükséges. Mi­nél több pozitiv munkát kell és, ezt aláhúzom* minél kevesebb negatív munkát szabad vé­gezni, vagyis dolgozzunk többet és politizál­funk kevesebbet. A kormányzó beszédét per­cekig tartó lelkes éljenzés és taps követte. riaggor (erőidre jelentett be igényt a Budapesten tárgyaló szlovák delegáció Budapest, március 30. A magyar és szlo­vák delegációk csütörtökön 17 órakor Vörnle János rendkivüli követ és meghatalmazott miniszter elnöklete alatt ülést tartott. A szlo­vák delegáció a magyar kormány 28-án át­adott jegyzékére válaszképen magyar terü­letre jelentett be igényt, amit a magyar dele­gáció erélyesen visszautasított. A szlovák delegáció kormányától uj uta­sítást kért. lUrényi Bertalan dr. előadása (A Délmagyarország munkatársától.) Ismere­tes a Délmagyarország olvasói előtt, hogy a sze­gedi Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója: I k r c n y i Bertalan dr. karácsonykor kéthónapos angliai tanulmányútra utazott és néhány szegedi népimunkának igyekezett angol piacot szerezni. Ikréuyi Bertalan dr. nemrég tért haza Londonból és csütörtökön este -a kamara nagytermében meg­hívott vendégek előtt ismertette angliai élményeit. Bevezető szavaiban elhondotta, hogy az an­gol kereskedelmi élet és közgazdasági viszonyok megismerése céljából ment ki Londonba. Kéthó­napos tanulmányútját föl kivánta használni arra is, hogy megfigyeléseket tegyen a londoni piacon egyes speciálisan szegedi cikkek exportja szem­pontjából. Mindenekelőtt paprikát akart magával vinni, ettől azonban el kellett állania, mivel a paprika forgalmának cszabályozása következté­ben az a helyzet áliolt elő, hogy egy esetleges nagyobb exporthoz a központi szerv nem tudott volna elegendő mennyiségű paprikát rendelkezés­re bocsájtani. Elmondotta továbbá azokat a ne­községeket, amelyeken át kell mennie az exportőr­nek, mig az árucikkét ki tudja küldeni külföldre és amig ellenértékét kézhez tudja venni. Igen nagy érdeklődés kisérte továbbá a szegedi papucsról szóló helyzetjelentést. Itt elmondotta Ikrcnyi Ber­talan dr, hogy mellőzve a kisebb üzleteket, az volt a célja, hogy a szegedi papucsot a nagykereske­delembe vezesse be és ezáltal azt a rendszeres forgalmú cikkek közé besorozza. Ezt a fáradozá­sát azonban megakadályozta az uj nyug3ti papucs ­divat, amely hatalmas amerikai tőkével tört be az angol piacra. Ezzel a nagytőkével rendelkező di­vattal és mechanikai termeléssel szemben a kéz­zel csinált szegedi papucs nem vehette föl a ver­senyt. Exportlehetőségeket talált azonban a ma­c,yar kézimunkában, a magyar cipőfelsőrészben, női keztyükben és díszműárukban, stb. Nézete sze­rint a magyar kézműipar csak akkor lesz igazán exportképes, oa szövetkezeti vagy egyéb módon megfelelő tökéhez jut és megtanulja az exportra irányuló fömegtermel.s különleges szabályait. a kézműipari cikkekkel szemben a mezőgazdasági cikkek terén még mindig nagy exportlehetőségek vannak. Nagy mulasztást lat azonban abban, hogv Magyarország a londoni piacon szervezetlenül áll, - gyarorszá* kiadóhivatalú.1 holott komoly és egészséges exportot ugy lebetnft lebonyolítani, ha Londonból állandó piacmegfigye­lő és piackutatók tájékoztatják a fölmerülő üzleti' lehetőségekről a hazai exportőröket. Egyéni benyomásokkal tarkitott előadása vé­gén rámutatott még azokra az alapvető elvekre és kereskedelmi szokásokra, amelyeket az angol kereskedővel való üzletkötés esetén a magyar ke­reskedőnek szem előtt kell tartania. Előadását az­zal fejezte be, hogy bár ezidőszerint Angijával igen nehéz üzletet kötni, mégis megéri a fáradsá­got, mert a helyesen kiépített kereskedelmi kap­csolat igen előnyős üzletet jelent. Ikrényi Bertalan dr. értékes előadását a halfe gatóság lelkesen megtapsolta. —ooo— Károlyi Gyula öról visszavonul a politikai élettől Budapest, március 30. Politikai körökberf nagy feltűnést keltett Károlyi Gyula gróf volt, miniszterelnöknek az az elhatározása, hogy visszavonul a politikai élettől és lemond felső-\ házi tagságáról. Elhatározását összefüggésbe! hozzák azokkal a tárgyalásokkal, amelyeket a felsőház a zsidójavaslat most meginduló vi­tája ügyében folytatott A felsőház egyesitett bizottságai pénteken délelőtt ülnek össze s zsidójavaslat előkészítésére. Ezen az ülésen fog eldőlni, hogy a felsőháa többsége milyen áláspontra helyezkedik Káro­lyi Gyula gróf visszavonulása után. Azt befe-^ jezett ténynek tartják, hogy a felsőház a javaslatot általánosság­ban elfogadja. Bnool diákod diáklányok a nyári szünidőre vendégül jönnek le családokhoz, kik az angol nyelvben gyakorta­óhajtanak szerezni. Yuinlcgiyóriylcs" Délnia­tot 37*

Next

/
Oldalképek
Tartalom