Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-30 / 73. szám

Csütörtök, 1939. március 3(T. D £ I MAGYARORSZÁG 5 dk ki a közegészségügy minden vonatkozásban, aminek bensőségesen örülhetünk, a tanyavilágban még mindig bántó és elszomorító clmaradottágot észlelhe­tünk. A tanyai központokban kevés költséggel lehet nfegépitenünk az iskolafürdöt, ugyancsak tanyai érdekből szükségesnek tartom az iskolafogászati intézmény szervezését is. A városi üzemek között a közkórházról, mint a legfontosabb üzemről kell megemlékeznem. Közkórházunkban nemcsak vá­rosi betegeket vesznek fel, hanem igen nagy a száma azoknak, akik távolabbi vidékről keresnek itt gyógyulást. A város egészségrendészetének egyik bántó része a piackérdcs megoldatlansága, illetve a piac sokai panaszolt tisztátalan­sága. A Mars-tér egy részének rendezésével ez a kérdés még nincs megoldva, ugy, hogy itt még to­vábbi teendők kivánatosak. — A nemzetnevelést felső fokon a honvédelem szolgálja. Az ősök által szerzett és megtartott, de a trianoni megalázó békediktátum által megcson­kított hazánk földjének védelme, a szentistváni határokért folytatott állandó küzdelem megköve­teli, hogy hadseregünket, amely nemzeti célkitű­zéseink harcosa és nem idegen elemek­ből, hanem édes fiainkból, testvéreink­ből áll, szivünk minden dobbanásával szeressük S feladatának végzésében rendelkezésünkre álló eszközökkel áldozatosan támogassuk. (Éljenzés és taps.) — A kormány által képviselt reformpei' ;ka csak akkor válik vérré, ha a hivatása magas slán álló tisztviselői kar az életbe átviszi. Felelőssé­gem tudatában felügyeleti hatáskörömben szigo­rúan fogok ügyelni arra, hogy a kormányzatom alá rendelt hivatalokban ilyen tisztviselői gárdát találjanak. Hála a gondviselésnek, hogy Szeged ebben a tekintetben vezet. — Fanatikus hive vagyok a rendnek. Az or­szág vitális érdekeit veszélyezteti minden olyan törekvés, amely szándékosan, avagy jóhiszeműen, de felelőtlenül az ország alkotmányos rendjének a felbontására törekszik, illetve mozdítja elő. Az ilyenirányú kísérleteket kíméletlen szigorral az összes rendelkezésemre álló eszközökkel meg fo­gom akadályozni. — A gazdasági kérdéseket illetőleg nem látom városunk déli fekvése éghajlati adottságának a kihasználását a szöllő. különösen a gyümölcsgaz­dálkodás terén és mint gyakorlati gazda mondom, itt még rendkívül sok a tennivaló. — Igen fontos feladat szülővárosom másik ér­tékes rétegeinek: az iparosoknak, kereskedőknek foglalkoztatása. Sajnos, Szeged tőkeszegény város s igy a kormányzatnak kell segítségül jönnie oly intézmények létesítésével, amelyek a magyar jövő szempontjából parancsolói szükségletként jelent­keznek. A város kulturális életének reprezen­tánsai: a muzeum, és a Somogyi-könyvtár to­vábbfejlesztése, épületeinek kibővítése és Városi /feneiskola kérdése, a fogadalmi templom belső kiképzése, a tatarozási kedvezmények, stb, mind­mind megoldandó föladatok. Amint látjuk, tenni­való az van elég. — A Magyar Élet Mozgalom ősi magyar föl­dón uj magyar életet hirdet. Ezzel a felhívással fordulok éü is Szeged közönségéhez rangra, va­gyonra, származásra, foglalkozásra való tekintet nélkül. Fajtánk ősi jellemvonása az individuális életszemlélet. Népünknek ezen ázsiai őshazából hozott váraikatdiktálta sajátos adottsága volt az oka, hogy a történelem viharában szétszórva, megfogyatkozva, évszázadokon át dacolni tudtunk minden beolvasztási törekvéssel szemben, a Kár­pátok övezte völgyben helytállva, magyarok ma­radtunk, sőt idegen népeket magyarrá tudtunk át­hasonitani. Anélkül azonban, hogy ezen ősi jel­lemvonásunkat megtagadnánk, a mai sorsdöntő időkben szükség van összetartásra, egyakarásra. — A magyar katona hősiessége mint ragyogó "követendő példa áll előttünk, hogy a fegyelmezett­ség nagyszerű eredmények szülője. Erre -a fegyel­mezettségre igen nagy szükség van a polgári életben. Ne igyekezzünk egyéni módon értelmez­ni a magyar jövő célkitűzéseit, hanem a. túlzó, idegen hatásokat kerülve, fe­lelősségünk tudatában, népünk sajátos adottságait figyelembe véve, igyekez­zünk az ősi magyar földön uj magyar életet teremteni, píafalmas éljenzés és taps.) _ Ne keressük, ami bennünket szétválaszt, ha­nem azt, ami összetart. Ila minden magyar össze­tart és egyet akar,, visszatér még hazánk régi di­csősége, ősi szabadsága. Az üdvözlöbeszédek sorát Vinkler Elemér dr. nyitotta meg, aki a MÉP részéről mondott kö­szöntő beszédet és többek között ezeket mon­dotta : — Az a férfiú, akit a kormány választása, a kormányzó ur őfőméltósága bölcs elhatározása és az Isten rendelése a szegedi főispáni tiszt magas méltóságára emel: egy percre sem felejtheti cl, hogy hivatalos őrzője és letéteményese a ke­resztény nemzeti gondolat jegyében mindig épitő szegedi szellemnek, annak a szegedi szellemnek, amelyet a legelső magyar ember lelkisége márkáz. — És nem lokálpatriotizmus annak a megál­lapítása, hogy Szegednek istenadta különleges missziója van. Megérezte ezt király és nemzet, amikor ezt a várost az árviz után a hullámcir­ból virágzó uj életre támasztotta és a trianoni pusztulás után megérezte ezt a magyar tudomány egyik bőven buzgó forrása: a Ferenc József-tudo­mányegyetem is, amikor itt a szegedi talajon fa­kadt a régi tradíciókhoz nem hűtlen uj életre; és megérezte a város boldogemlékü nagy patrónusa, amikor Szegedet az ország második kulturális és gazdasági centrumává kívánta fejleszteni; és meg. érezte a hívást a mi nagy főpásztorunk, amikor Szent Gellért püspöki székhelyét magyar földre: ide plántálta. És éreznie kel! mindezeken ketesz­tü! ennek a városnak a különleges lelkét és külön­leges misszióját Szeged mindenkori főispánjának is. — Szegedi szellem és szegedi misszió. Ez a kettős mérce, ami alá minden respektusnak és pártfegyelmúnk mellett is, mindenkit odaállítunk, akinek kezébe t város sorsa helyeztetik. — Am minden okunk megvan arra, hogy higy­ji:k, Tukats Sándor dr. őméltósága Szeged váró; most üunepiesen tisztébe iktatott uj főispánja gon­dos kertésze lesz a kertnek, amelyet kiváló előd­jétől a hivő szó parancsára átvesz, hogy hü sá­fára iesz a szegedi nagy elődök drága hagyomá­nyokkal teli kincsesházának, hogy amellet, hegy szigoru őre lesz az állam rendjének, egyben tudós orvosa lesz e város sebeinek és gyengéd dajka­lója, ha kell; harcos bajvivója a város, az ő szü­lővárosa becsületes és jogos érdekeinek. — Mondhatná valaki: honnan jött az uj sze­gcdi főispán, hiszen nincs politikai priusa. ila ne­tán támad ilyen észrevétel cs ennek nyomán, iigylehet, nem is rosszindulatú érdeklődés: ez utób­bi számára sönnyü lesz a megnyugtató felvilágo­sítás. Az uj szegedi főispán valóban nem volt ed­dig látható a politikai színpad rivaldafényében; az uj főispán valóban nem vádolható azzal, hogy bármikor a köz szolgálatát az egyéni érvényesülés céljával összetévesztette volna, vagy arra felhasz­nálta volna, de bizonyos, hogy Szeged uj főis­pánja ide. erre a helyre: jó helyről jött. Jött: 3 szegedi tanyák világából, az ő hires almafái kö­zül, jött az egyetem laboratóriumából, tudományos kutatásainak műhelyéből, jött a katedráról, ahol az uj magyar ifjúságot a veritékesebb uj magyar Ezután a Polgári Szabadsággá t szónokaként Pap Róbert dr. szólalt föl. — Nem pusztán hagyományos szokásnak te­szek eleget, amikor az ellenzék: a Polgári Sza­badságpárt nevében fölszólalok, hanem teszem ezt azért is, mert ez ünnepies alkalommal kife­jezést akarok adni annak a nagyrabecsülésnek, amellyel a főispán ur személye iránt viseltetünk. — Már az a körülmény, hogy a főispán ur az egyetemi katedrát cseréli föl a főispáni székkel, bizalmat kelt bennünk, mert a vélelem amellett szól, hogy aki a tudományok müvelője, az tisz­tábban látja a dolgok összefüggését, abban az objektivitás, az eltérő álláspontok mérlegelése és figyelembe vétele lelki alkatrésszé válik. — Megnyugtató reánk az is, hogy a főispán ur régi szegedi köztiszteletben álló család sarja tehát ismeri ennek a városnak a múltját, amel.y­— Adja a magyarok Istene, hogy Így legyen. A főispánt székfoglaló beszéde után a dísz­közgyűlés percekig állva ünnepelte. élet számára tanitotta-neveltc; jött egyházközsé­gének tanácsosi stallumából, a fogadalmi tem­plomból, ahol annyiszor térdeltünk az oltáriszent­ség hódolataban egymás mellett, jött át a Dóm-té­ren, amelyen a nemzet nagyjainak emlékei között Szeged naggyáalkotójának szelleme lebeg . , . Igy és innen jött ide: a főispáni székbe. — És mi, az ő híveinek és munkatársaínak ha­talmas tábora, hisszük, hogy a főispáni székben is jó helyen és helyén lesz. Jó helyen lesz: feje fölött és bizonyára szivében is, szülővárosának szép címerével és feje fölött, és bizonvára szivé­ben is, a keresztre feszitett képével. Ezekkel oz adottságokkal felruházott lélek magát tagadná meg, ha nem szeretetet és áldozatosságot sugá­rozna. — Erős a meggyőződésünk és örvendező bit­tel hisszük, hogy főispán ur ezekkel a szépséges, de sokszor töviskoszorus lelki ékességekkel pél­daadó módon előttünk halad. És mi ezen az uton bizalommal és ragaszkodással követjük. És ami­kor párlom nevében ezen ünnepi alkalommal a fő­ispán ur őméltóságát lelkes támogatásunkról biz tosilani szerencsés vagyok, a haza és városunk érdekében kifejtendő közéleti munkájára az Isten bőséges éPasát kérem és ehhez mlndnvájunk ne­vében szivein mélyéből sok szerencsét kívánok. A sürü és lelkes lapssal fogadott szép szavak után Hunyadi-Vas Gergely dr. a szegedi gazdák nevében beszélt és visszapillantott az elmúlt husz esztendőre, az uj Magyarország születésére, amikor a sze­gedi gondolat iv megszületett. Hangoztatta az önmagunk ereiébe való bizakodást, a keresz­tény és nemzeti pi'léren álló kölcsönös megbe­csülést. A főispán személyében a népi gondolat megtestesülését látja. Tukats főispán, mint gyakorlati gazda, ismeri a gazdapanaszokat, a homokkal való viaskodását a föld népének, ép­pen ezért a gazdik bizalommal tekintenek Tu* kats Sándor d'-. főispáni működése elé. A következőkben a szeoedi kereskedők és iparo­sok üdvözletéi Rainer Ferenc tolmácsolta, aki azt hangsúlyozta, hogy ma sok iparosnak és kereskedőnek nem a földi javakban kifejezhető érték, hanem a szebb, boldogabb jövöbs vetett hit a legnagyobb vagyonté'.ele. Ezek az iparo­sok és kereskedők remélik, hogy a magyar élet területének kitágulása üt Szegeden is, amely még ma is küzd életlehetőségeinek meg­teremtéséért, meg fogja hozni a változást, a biztosabb megélhetést,- a nagyobb darab ke­nyeret. ben különböző társadalmi osztályokhoz tartozó és különböző pártállásu emberek egybeforrtak a nemzeti és a városi érdekek önzetlen szolgálatá­ban, ismeri a város osztatlan lakosságának erő­feszítését e város fejlesztéséért cs nagygyátete­léért. — Ha mi belpolitikai kérdésekben ellenzéke vagyunk is a főispán ur által képviselt kormány­politikának,.ez nem, lehet akadálya elveink meg­valósítására irányuló törekvéseink kölcsönös tiszteletbentartásának. A Teleki-kormány nem adta eddig annak jelét, hogy párttotalitásra egy­pártrendszerre törekszik, azért mi ugy gondoljuk, hegy a mi pártunk, mindaddig, amig a szege,ii polgárság egy jelentékeny részét magában fog­laija, az ország virágkorában érvényesült és azt visszaidézni hivatott elveit, szabadon hirdetheti és követheti. Lehet, hogy zászlótartóink közül Vinkler Elemér dr. a Magyar Élet Pártja nevében köszöntötte az uj főispánt Pap Róbert dr. beszéde a Polgári Szabadságpárt nevében

Next

/
Oldalképek
Tartalom