Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-25 / 70. szám

8 T>ÉÍ MAGYARORSZÁG Szombat, 1959. március 25. kárpitos asztalos II UH • IV Mi termeikben. lüiToir Jtmtt nem lát a kirakatban. megtalálja emeleti mintaW • A e MAV Klauzál-tér 6 5 ll © I Virágh cukrászda mellett D XI. Szegedi Ipari Vásárral egyidőben nagyobbszabásu állaikiállitást is tartanak (A Délmagyarország munkatársától.) Az idei Szegedi Ipari Vásár előkészületei — amint a vásáriroda jelenti — gyors iramban haladnak előre- A közeli napokban már megjelennek az utcákon a vásár művészi kivitelű szines plakátjai is. Ezzel egyidejűleg az ország minden városában kifüggesztésre kerülnek ezek a plakátok, amelyek nemcsak a vásárt propagálják, de a szegedi kézműiparnak is dicsőséget szereznek, mert a vásár azt jelenti, hogy a szegedi iparosság a vásár-rendezés folyamatosságával bizonyítja élniakarását és élnitudását. A szegedi vásár vidéki látogatottságának biztosítására szolgál elsősorban a féráru kedvezményes vasúti jegy, amelyet a miniszter most engedélyezett, másodszor a vásárral egyidöre eső számos szórakoztató és tanulságos esemény, amely részben a vásár keretében zajlik le, részben pedig a város más pontján. Ilyen többek között a Szegedi Gazdasági Egyesület állat kiállítása, amelyet a szegedi hid lábénál építendő nagyszabású kiállítási területen helyeznek el. Ilyen az a magyaros viseleiverseny, amelyet a vásár rendez s amely a Városi Színházban zajlik le. Vonzóereje lesz még az idei vásárnak az idegenek részére kidolgozandó helyi program is, amely az ideutazók egésznapos szórakoztatását kívánja biztositani. Erről rövidesen részletes tájékoztatót nyújt a vásáriroda, mert ez a terv most van kidolgozás alatt. 1 Minden felvilágosítást készséggel megad a Szegedi Ipari Vásár központi irodá.'a: Horváth Mihály-utca 3., telefon: 14-15. ^ _ Készít elsőrendű ktvitst-írteWK. ben szobafestést, mázolást ígP^ir / f-/ Jr / " I «s butoríényezést jutányos ZZ -J m jfm s m É m ?f/ árban. Cégtalajdonos: ^stcinavtHÍUalat s*?J2*™4ír Telelőm tv-4'Z. Előzetes jelentés a tavaszi divat újdonságairól, sőt furcsaságairól (A Délmagyarország munkatársától). A tavaszi divat már egész változatosságában kialakult a budapesti divatbemutatókon, csupán a tavasz késik. Attól félünk, hogy a népies időjóslás sem válik bc az idén s hiába mondja a biztató csengésű rigmus, hogy: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget'', mert Tél apó nagyon befészkelte magát s nem akar nyugalomba vonulni. Ila már éjszakai fagyok és nappali szeles hideg idő keserítik el az embert, lássuk legalább, hogy divat őfelsége mit tartogat tavaszra a hölgyek- számára? Hadd vigasztalódjunk és derüljünk egy kicsit a tavaszi divat újdonságain és furcsaságain . . . Az egyik szegedi divatház tulajdonosnője n legfrissebb tavaszi holmikkal megrakodva most érkezett haza Budapestről s az alábbiakban adott gyors áttekintést a divatfronton szerzett impresszióiról: Kabátok — 'A tavaszi kabátok nagyon bőhátuak; difatszinek: rozsdabarna, búzakék, terakotta, sárga, sőt az egész világos vajszin, vagy nyersszini ..piszkos-fehér". Az celgáns komplékabátok viszont kizárólag sölétszinüek: sötétkékek, vagy feketék s ami a legérdekesebb, már hajlanak a svejfolt vonal felé. A könnyüanyagu kabátok között is láttam már svejfoltakat, egészen bö ujjakkal. Rendkívül divatos az idén a kosztüm — Már látni a puhaszövésü anyagokból készült kosztümöknél glolinis szoknyákat és a kosztiimdivatbun erősen dominál a kockás, valanrnt a csikós anyag. Magas, szőke mancken éppen egy halványszürke kosztümöt mutat be előttünk égy fiat-alesszonynak. A rővidkahátos, bájos kis kosztüm érdekessége a szoknya vasalást, amely éppen olyan éles s ugyanazon a helyen alkalmazták, mint a férfinadrágok élvasalását. — A kockás anyagokból készült kosztümök szabása skótos, ami azt jelenti, liogy a szoknya igenrövid és a kabát hátán szemberáncot és keskeny övet is alkalmaznak — folytatja divatbcszámolóját informátorunk. A ruhák — A tavaszi ruhák legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy nagyon rövidek, éppen, hogy a térdet eltakarják, vagy még azt sem. Divatszinek: a ciklámen, a világos pasztell-szinek, a középkék és a sötétkék. A tavaszi divat legkackiásabb különlegessége: az alsószoknya. Sokat hallottunk és olvastunk már róla, hogy jön majd és hódit, de — az igazat megvallva—, nem hisszük addig, amig nem látjuk, helyesebben, amig nem látunk végiglibegni néhány divatdániát a tavaszi korzón, amint sikkes tavaszi kosztümje alól csipkés alsószoknya kandikál ki . . . Tavaszi divatinformátorunk hozott magával egyet mutatóba, suhogó harangszabású, könnii és habos kis taft-alsószoknya, mintha csak jó dédanyáink tulipántos ládájának mélyéről került volna elő . . . Alsószoknyák — A legdivatosabb alsószoknyák csipkés fehér batisztbóí készülnek. Sötét ruhák alól sokszor két ujjnyira is kikandikál a fehéren villogó, csipkés alsószoknya — mondja a divatszakértőnő, majd azzal egészíti ki „tudósítását", liogy nagyon sok a csikós ruha, ezek is többnyire harnng-szabásuak, söt keersztbecsikos anyagokból is gloknis ruhákat készítenek. — E-z a divat — fejezi be a beszá'm'ólót. tíijd mosolyogva hozzáteszi: — De nem ezt viselik . . . Mert a kétujjnyira kikucskukáló, suhogó alsószoknya és a harangszabású, élire vasalt kosztümalj nekünk, jó szegedieknek csak távolban csillogó divatálom, éppenugy, mint a magas, parafatalpakra szerelt trottőr-cipő és a farsangi móka-kalapokhoz hasonló, fejtetőn ülő, apró „félkalapok'', a tavasz továbi furcsa, szertelen és éppen ezért igazált tavaszi újdonságai. Pusztamérges! fevél Pusztamérgesről kaptuk az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztőség! őszinte köszönetet mondunk azért a líkkért, amely vasárnap jelent meg nb. lapjukban és a pusztamérgesi homok! hőseinek életéről számolt be. Mint a helyi viszonyok ismerője engedtessék meg nekem, hogy a ( beszámolót kiegészíthessem. A községet nem Ormai, hanem Ormódi Béla alapította, aki nevét a pusztamérgesi terméketlen homoksivatagok hires bortermőszőlővé való telepítésével annyira megörökítette, hogy a község bálából utcát is nevezett el róla. A hegyközségi törvény szükségességéről nem akarok .rost vitázni, a pusztamérgesi borpince szövetkezetről sem akarok most szólni, hanem a legaktuálisabb kérdésről, a munkás és munkaidő viszonyáról kívánok néhány adattal szolgálni. Az év elején, mikor a szöllőbirtokosok leszerződtették az egész munkaidényre a munkásokat, a tavalyi munkabérhez viszonyítva 25 százalékos munkabéremelést -ajánlottak fel annak ellenére, hogy minden mezőgazdasági termény ára — a bor kivételével — a mélyponton van, ami a gazdák helyzetét nehézzé tette (pl. egy q rozs 12 50 P, t1 kg élő marha 30—38 fillér, egv pár malac 10—l'J pengő, hizott sertés 60—70 fillér) és annak ellenére, hogy a megélhetés olcsóbb ezévben. mint! tavaly, (1 kg hus 1 pengő, 1 kg szalonna 1.20—< 130, 1 kg zsir 1.40—1.50 P). A 25 százalékos emelést a munkások nagyrészc örömmel fogadta, azonban leszerződni mégsem akart, miután az emiitett tanitó közreműködésével megtartott összejöveteleken nekik átlagos 5 pengő napszámot Ígértek, ami 100—130 százalékos emelkedésnek feM meg. Ugyanazon ^ időben nyilatkozott a képviselőházban a földművelésügyi miniszter, hogv a munkabérek tavalv óta 17 százalékkal emelkedtek orszáifos átlagban. Hosszas tárgyalgatások után. mikor a munkások kedélvállapota lecsillapodott, legnagyobb részük a termelők által már előzőleg önként Felajánlott 25 százalékos emeléssel leszerződött. Nem helytálló az informátornak az a megállanitása. liogv Tölsrvcsi tanitó vitte sikerre a bérmozffalmat. A ..kivívásra" szükség nem volt, mert a 25 százalékos emelést a termelők a szerződletési aiánlatkor rögtön felajánlották, ugyanakkor. amikor a szomszédos kiskunhalasi és kiskunntajsai földeken az idei szerződtetések csak 15 százalékos munkabéremeléssel történtek. Sajnos, a munkások egyrésze mégis elégedetlen maradt, a felelőtlen Ígérgetés hatása alatt. A beígért bér a mezőgazdaság mai állapotában sajnos, megfizethetetlen. Ha megfizethető volna, ennek elsősorban a gazdák örülnének legjobban, mert elsősorban a termelő tudja azt, hogy a munkás annál szivesebben dolgozik, minél jobban tudják megfizetni. Ami azt a beállítást illeti, hogy a más vidékről hozatott munkásokat csak az itteni bérmozgalom megsemmisítésére szerződtettek volna, azt jegyezhetem meg, hogy amióta a pusztamérgesi telepek fennállanak, minden évben kellett más vidékről is munkásokat hozatni, egyszerűen azért, mert nir.es elég helybeli munkás. A cikk részletesen beszámol a pusztamérge*! homok hőseiről, akiknek munkáját jól ismerik azok is. akik régen benne élnek a homok müvelésében, dolgoznak érte. A homok verejtékcsen dolgozó hőse mellett — jogosan mondhatjuk hősók azok is, akik világpiacot teremtettek a pusztamérgesi bornak, világhírűvé tették az akkor vasul, müut. hiányában eldugott kis falut és felvirágoztatták azt. Hősök azok a gazdák is, akik átvészelték az elfagyás, az aszály, a 10 filléres borár. a boletta, a világháború, a forradalom és a megcsonkított ország termelési és értékesitésf kríziseit és küzdve kitartottak. A legnagyobb hősök azok. akik kérges tenyerükkel törik a sivár honiokot termővé, a szorgalmas, dolgos munkáskezek. akik ezért nem is várnak elismerést (dc politikát sem), hanem becsületesen kiérdemelt kenyeret. Soraim közléséért fosadi»k hálás köszönetemet fe maradok hazafi a* tisztelettel: (aláírás'), Pusztamérges, március 22.