Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-17 / 63. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1939. március 17. Az Országos Mezőgazdasági és Kiállítás Tenyészállat­vásárra szóló Igazolványok a Délmagyarország jegyirodáiéban: Arad?-u>ca 8. szám alatt kaohatok S Teleki miniszterelnök deklarációja a Ruszinföld visszacsatolásáról A képviselőház általánosságban elfogadta a zsidójavaslatot, a mó­dosításokat a bizottság tárgyalja Budapest, március 10. Történelmi jelentőségű, deklarációval ke/.dödött a képviselőház csütörtöki | ülése, Teleki Pál gróf miniszterelnök deklará­ciót tett a Ruszinföld visszacsatolásáról. A dekla­rációt a képviselők lelkes hangulatban, viharos éljenzéssel vették tudomásul. A képviselőket a folyosón minden belpolitikai kérdést háttérbe szo­ritva, a két nap óta tartó események foglalkoz tatták. Az ülés megkezdése előtt értekezletet tar­tott a kormánypárt, amelyen lelkes ünneplésben részesítették a miniszterelnököt, Csáky külügymi­nisztert, Bartha Károly honvédelmi minisztert. V 3 y László báró pártelnök jelentést tett a párt szervezkedéséről, központi propagandaosztályt állítanak fel Kolozsváry-Börcsa Mihály vezetésé­vel. A kormánypárt értekezlete után, az ellenzék rezetői keresték fel a miniszterelnököt. Téleki Pál gróf kijelentette, hogy minden a legnagyobb rend­ben folyik, semmi akadálya nincsen annak, hogy a képviselőház tovább folytassa tanácskozását. Megegyezés jött létre arról, hogy a beterjesztett számos módosítás miatt a részletes tárgyalás le­folytatása előtt a zsidójavaslatot visszaküldik a bizottsághoz, hogy a módosításokat letárgyalja. Zsúfolt karzatok, ünneplőbe öltözött képviselők Jelenlétében kezdődött meg a Ház ülése, Dará­n y i elnök bejelentése után Teleki Pál gróf mi­niszterelnök emelkedett szólásra és a következő deklarációt tette: A miniszterelnök deklarác'óia — IIosszu hetek óta tartó, a közelmúltban meg­ismétlődő kihivások folytán, másrészt a cseh-szlo­vák államnak részeire bomlása és az ennek nyo­mán keletkezett anarchikus állapotok folytán egyik napról a másikra szükségessé váltak poli­tikai és katonai elhatározások, avégből, hogy a tőlünk lelkében soha el nem vált ruszin népnek és u magyarságnak érdekeit egyaránt megvédjék. A képviselők lelke3 tapssal és éljenzéssel ünne­pelték a miniszterelnök bejelentését. — A ruszin nép tömegei és vezetői azzal a kéréssel fordultak a magyar kormányhoz — foly­tatta a miniszterelnök —, hogy az élet- és va­gyonbiztonság gyors helyreállítása céljából kato­nailag haladéktalanul szállja meg a ruténlaktn földet. A magyar kormány a felkérésnek eleget tett és a honvéd­ség hatalmába veszi az egész Rutén­földet. 'A képviselők pártkülönbség nélkül felugrálnak ! PBRISI NAGY ÁRUHOZ RT. iZEGEO, CSEKONICS és KISS UCCa SAROK Méteráru maradékok PARISETT tyiüselyem maradék «j|> kis szépséghibával, 1 méter m'a I0 Mintás KREPDESIN műselyem maradék kis szépséghibával A ah 1 méter IsClf Mintás MAROKKÉN műselyem maradék ks szépséghibával, A CQ 1 méter IsüU Mintás GEORGETT műselyem maardék kis szépséghibával, A ^fl T méter !• I U helyeikről, feláll a karzatok közönsége is és az egész Hazat betölti a lelkes éljenzés és tapsvihar. Több képviselő harsányan kiáltja; — Éljen a korir.ányzl Horthy Miklós kormányzót ünnepli vi­haros lelkesedéssel a képviselőház. Teleki Pál gróf miniszterelnök a kormányzó ünneplése után igy folytatta: — Honvédségünk fellépése már eleve meghiú­sít minden elképzelhető ellenállást vagy táma­dást. Hadseregünk abban a helyzetben van, hogy a legrövidebb időn bcliil és remélhetőleg vérontás nclkül megszállhatja a Ruténföldet és ott a nor­mális rendet helyreállíthatja. Ezzel azt a földet, amelyhez Magyarországnak életbevágó érdekei fű­ződnek és amely ezer éven át Magyarországhoz tartozott, az anyaországhoz visszakapcsoljuk, ön­kormányzatot adva az ősi kötelékeken belül is a testvér rutén népnek. (Llkes éljenzés közepette Földesi Gyula felvidéki képviselő Teleki Pál­hoz lép és meleg kézfogással köszöni meg sza­vait.) Teleki miniszterelnök: Ebben a pillanatban, amikor dicső honvédségünk a Kárrátok bércei felé menetel, szálljon az egész nemzeti testvéri üd­vözlete a felszabaduló gens fidelissima felé. (A náz minden oldalán ismét feltört az éljen­zés cs taps.) A zsidótavaslal fárnyalAsa Körülbelül huszperces szünet után Darányi Kálmán elnök jelenti, hogy a zsidójavaslat általá­nos vitája a legutóbbi ülésen véget ért. R u p e r t Rezső, mint a különvélemény be­nyújtója szólalt fel ezután. — Aki az ősök útjáról letér — mondotta —, az nem jó uton jár és különösen Magyarországon nem magyar uton jár. Az igazságügyminiszter ur crv.elése csinált közvéleményre támaszkodik, mert ha argumenlumálása és idézetei helyesek lenné­nek, akkor vehetnénk idézeteket a protestánsok ellen, a parasztság ellen is. Rupert beszédét a jobboldalról közbeszólások zavarják. — Szavazzunk! Szavazzunk! — kiáltják. P u p e r t: Az 'gazságügyminiszter ur azt a kijelentést tette hogy nem egymilliókétszázezcr ember sorsáról van szó, hanem mindössze 550.000 ezer ember sorsáról. Ez az 550000 ember is meg­érdemel emberi könnyeket. Beszédének további szavai elvesznek a lár­mában. — Szavazzunk! Szavazzunk! — kiáltják. — Hagyjuk meg a magyar emberek magvar szivét ... — mondja Rupert, a többi elvész a lármában. — Szavazzunk! Szavazzunk! — kiált­ják jobbról. Ezután következett a szavazás. A javaslat mellett szavazott a kormánypárt, az egész kereszténypárt, a Bornemisza—Mikecz-cso­port, a NEP-ből kilépett disszidensek, a Sztra­nyavszky—Kornis-csoport. Eellcne szavaztak a disszidensek közül Tahy László. Fellner Pál, Mándy Sándor, a jelenlevő Független Kizgazdapártiak: Andaházy Kasnya Béla, Sulyok Dezső. Horváth Zoltán, Dulin Jenő, Sándor István, továbbá Rassay Károly Gratz Gusztáv, Apponyi György gróf, Fábián Béla, Bró­dy Ernő, Rupert Rezső. SÉemv Antal gróf, Payr Hugó és a szociáldemokraHT párt jelenlevő hét tagja. Darányi Kálmán elnök ezután szavazásra telte fel Shvoy Kálmán határozati javaslatát, amelyek közül az első a zsidó olimpiai bajnokok mentesítésére vonatkozik. Tasnádi Nagy András igazságűgymlnisz­ter a javaslat elutasítását kérte, mert az előadó terjesztett be ilyen értelmű módosítást. A Ház s határozati javaslatot elvetette. Shvoy Kálmán második határozati javaslata, a hadifoglyok, hadiözvegyek, hadiárvák és az el­lenforradalomban résztvevők mentesítéséről szólt. Tasnádi Nagy igazSágügyminiszter ezt a a javaslatot sem fogadta el. A Ház igy is határo. zott Ezután megkezdték a javaslat részletes vitáját. Zsitvay Tibor a házszabályok alapján java­solta, hogy miután az előadó a javaslatnak maja­nem mindegyik szakaszához terjesztett be mód<»­sitást, utalják vissza a javaslatot bizottsági tár­gyalásra. A Ház Zsitvay javaslatát elfogadta. Darányi elnök napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését héttőn délelőtt tartja, napirendjén a javaslat részletei tárgyalásával. Otthon-Mozgó, Szőrét) Péntek, szombat, vasárnap. Rendes helyárak I János vitéz 1 Délmagyarország előfizetőinek és csa­ttdlaa'alnak legyenként 10 f.kedveim ónv 77 baleset, 10 öngyilkos­ság, 14 eltűnés (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­igazgatási bizottság csütörtöki ülésén Buócz Béla dr. főkapitányhelyettes ismertette a rendőr­ség februári jelentését. A jelentésből kitűnik, hogy februárban gépjármütulajdonosváltozás 33, kerü­letváltozás 15 esetben volt. Gépjárművezetői vizs­gát 34-en tettek, motorkerékpárra 11-en nyertek képesítést. A közönség rendelkezésére 12 autó­busz, 51 bérgépkocsi, 71 egyfogatú, 7 kétfogatú, 20 bérszolga áll. Az elmúlt hónapban 6 közleke­dési baleset volt, ezek közül 2 súlyos, 1 könnyű sérüléssel végződött, 7 szálloda, 5 kávéház, 71 vendéglő, 167 kocsma áll a közönség rendelke­zésére. — Az elmúlt hónapban a közbiztonsági álla­pot megfelelő volt — folytatja a jelentés. A bűn­cselekmények száma a szokásos mértéket nem haladta meg. Az összes bűncselekmények száma 334. ezek közül eredményes nyomozással 220. ered­ménytelen nyomozással 114 végződött. A bűncse­lekmények közül áz ember élete és testi épsége ellen 43 iránvult, a vagyon elleni bűncselekmé­nyek száma 247 Baleset 77 ford'Ut elő. öngyil­kosságot 10-en követtek cl. eltűnt 14 személy. Ki­hágási feljelentést 494-et tettek. 74 gvülést jelen­tettek be. amelvekből egvet nem engedélyeztek. Fogadalom A Qsillagbörtön komor falai között ünnep­re gyűltek össze a rabok. Mint minden közü­let, intézmény és egyesület, ugy a börtön is áldozott a márciusi emlékezésnek. Az egyik nagyteremben sorakoztak föl a „lakók" és foglaltak helyet a meghívottak. (A hallgatóság között ült egyébként a 9923-as számú rab: Szálasi Ferenc is.) Az emlékezés a megszo­kott ünnepi program szerint bonyolódott le. A hazafias dalok és néhány lélcknemesitő beszed után fölállt egy szürke darócruhába öltözött férfi — a Csillagbörtön egyik ápoltja — és stentori hangon szavalta el a „Nem­zeti dal"-t. Dörgő taps zúgott föl, amikor ki­jelentette, hogy: „A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk', Hogy rabok tovább nem leszünk . . A Szegedi Kereskedelmi és üror­bank Klauzál-féri borházában őí szobás modern, kom­forlos lofás máíus 1-től bérneüdandő. raegfehlnUietö a dfb arákban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom