Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

19 DÉf MAGYARORSZÁG Vasárnan, TQ5Q. február 12. Páratlan heduezmánv a Dálmanuarorszán oluasdínah A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI, PODMANICZKY UCCA 8 SZ igazgatóságával sikerült olvan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 20 százalékos kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, köz­ponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos ked­vezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatal* díjmentesen bocsájt olvasói rendelkezésére. ^ Klauzál ós a Tunyogi győzött a KlSOK-ko­wárlahdabajuokság első fordulóján. Szombaton rendezték meg a rókusi tornacsarnokban a KISOK­kosái labdabajnokság első fordulóját, amelyen a Klauzál és a Tnnyogi együttese győzött. Eredmé­nyek: Klauzál-Dugonics 48:24 (21:16), játékvezető Hajdú Gvula; góldobók: Kiss (14), Kovács (12\ Térbe (7)v Dósai (6), Molnár (5), Halász (3), László, illetve Koczka I. (5), Koczka II. (2), Tóth (2). Padi (3) éS Mocsai (2). - Tunvogi-Baross 36:17 (17:3), játékvezető Antal József, Góldobók: Bnumstark (16), Aradi (9), Mátvás (5), Berénvi (f>). illetve Kcnderessy (9), Dóczy (6), Tóth (2;. — A'asárnap déellőtt fél 10 órakor a Klauzál—Tu­nyogi, fél 11 órakor a Baross—Dugonics találko­zót bonyolítják' le a rókusi tornacsarnokban. * A.Zrínyi közgyűlése. A Zrínyi vasárnap dél­előtt 10 órakor a, Baífay-étterem külön helyiségé­ben tqrtja tisztújító közgyűlését, amelyen való­színűleg egyhangú választás lesz. * KEAC—Postás. Ma KEAC-Postás barátsá­gos fjtballmérközés lesz délután fél 3 órai kez­dettol az egyetemi stadionban. A KEAC nélkülöz­ni fogja a főiskolai csapatban szereplő játéko­sait. * tTJsjtentlváni játékosok a Zrínyiben. Az USE visszalépett a II. osztályú bajnoki küzdel­mektől és igy felszabadultak a futballistái. Te­kintettel arra, hogy az ujszentiváni csapatban több tehetséges játékos van, nagy versenyfutás kezdődött az egyesületek között azok megszerzé­se érdekében. A „versenyfutásból" a Zrínyi ke­rült ki győztesen, mert sikerült leigazolnia a két legjobb ujgzcntiváui játékost, n jobbszélső Zop­pét és a center lluhnt. E adok diákoknak kedvezményesen Gizella lér 5. ») Horváth Jánosné S/oged sz. kir, város I. fokú közigazgatási hatósága. 6467—1939. kig. sz. Tárgy: Engedélynélküli szőlőtelepítésekre utólagos engedély kérése Hirdetmény Értesíteni mindazokat a szőlőtulajdonosokat, akik 1929. évtől kezdve engedély nélkül sző'öt tele­pitettek, hogy ezen telepítésükre az 1933. évi 85.000. számú F-'M. rendelet 69. paragrafusa alap­ján 1939 február hó 28-ig utólagos engedélyt kér­hetnek.' Utólagos kérelmezés alá esnek mindazok a szőlőtelepítések, melyek mezőgazdasági müve­lés alatt álló területen történtek, vagy az öreg sző'.ő-kipusztulása .után a terület hosszabb ideig mezőgazdasági művelés alatt állott és a uarlag­ie.rü'e en történt. telepítések. Nem kc'l kéremezni az utólagos telepítést ab­ban az e.ciben, ha a birtokosnak és feleségének az összes szölőterii elek 1000 négyszögölet neiu ha­ladja meg. -. . A kérvénynek tartalmaznia kell a szőlőterület iülönevét, he'yrajzi számát, a nagyságát és a telepítési évet A kérvényre 2 pengős okmánybélyeg teendő és közvet'enül a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz eimzendö és küldendő. Akik engedélynélküli telepítésükre utólagos en­gedélyt r.e.n kérnek, a törvény értc'mébm áz enge­délyné'.küll te "pitósük kiirtását cl kell rendelni. Szeged, 1939 február 11-én. Dr, Rö'.h Dezső sk. t. tanácsnok. Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 6739—1939.'* I. sz. Versenytárgyalási hirdetmény Szeged sz. kir. város részére 1939- évben szüksé­ges nyomtatványok és értékjegyek szállítására 1939, évi február hó 22-én délelőtt 10 órakor a gazdasági ügyosztályban (Bérház, II. em. 23.) nyilvános versenytárgyalást tartunk, a beérkezett ajánlatokat ugyanezen napon és időben felbontjjuk s ez alkalommal ajánlattevők, vagy meghatalma­zott képviselői jelen lehetnek. Ajánlati minta, vállalati és szerződési feltételek a gazdasági ügyosztályban (Bérház, II. em. 22.) díjmentesen rendelkezésre állanak. Csakis az Itt nyert nyomtatványok felhasználásával lehet aján­latot benyújtani. , Az aláirt ajánlatokat sértetlen borítékban elhe­lyezve és pecséttel lezárva, fenti időpontig a városi iktatóhivatalba (Városháza, földszint 14.) kell be­nyújtani. Az ajánlat borítékját a következő felirat­tal kell ellátni: »Ajánlat a 6739—1939. sz. ver­senytárgyalási hirdetményben közölt nyomtatvá­nyok szállítására.* Az előirt mintákat a versenytárgyalás idő­pontjáig a gazdasági ügyosztá'yba keli benyújtani. Bánatpénzül az ajánlati végösszeg 2 százaléká­nak megfe'elő összeget kell a város letétpénztá­rába befizetni s u letéti nyugtát az ajánlathoz mellékelni. Amennyiben az ajánlat végösszege 15.000 pengőt nem halad meg, a Közszáliitási Sza­bályzat 30. paragrafusában megnevezett kisipa­rosok, stb. bánatpénzt nein kötelesek letétbe he­lyezni. Szeged, 1939 február 17. Dr. Pá fy József po'garmester. Szeged sz. kir. város I. fokú közigazgatási ható­i nága, mint I. foktu tüzxendésizeti hatóság. 5636—1939. kig. sz. Tárgy: Takarmány bera­kodás és cséplés. Hirdetmény A 180.000—1936. B. M. sz. rendelet 126. pa­ragrafus'3. bekezdése szerint az állandó jellegű szérűskerteken kivül eső bármely más területen cséplés céljából mezőgazdasági terményeket össze­hordani, továbbá a hivatkozott számú B. M. ren­delet 126. paragrafus 6. bekezdése szerint az ál­latok etetése és aljazása céljából szalma- vagy taka.rrnápymennyirégct a város belterületére időn­kint behordani és kc.-íckben, udvarokban, színekben és pad ásokon, stb. raktározni csak hatósági enge­dély alapján szabad. A 180.000— 3936. B- M. sz. rendelet 126. paragra­fus 7. bekezdése szerint a már eddig kiadott, vagy ezután kiadandó ilyen hatósági engedély a visz­szavonásig érvényes. A hatósági engedély kiadása iránti kérelmeket folyó évi ápri'i-. hó 15-ig kell a tüzoltófőparancsi­noksdgnál előterjeszteni. A mezőgazdasági terményeknek és takarmány­nemüeknek a váro3 belterületére engedély nélkül való behordása kihágást képez és pénzbüntetéssel büntetendő. Szeged, 1939 február 5. Dr. Röth Dezső sk. t. tanácsnok. J avasx hírnöke ! Legkorábbi kifejtő fajborsók, Erfurti kalaráb, kel ós kárfioi magvak megérkeztek, nálam meg­szokott jó ni ni Ós égben már kaphatók HEGEDŰS NÁNDOR, veteniéiivinaffkercskedő. Tisza L. k. 51 u3 könyvek —oOo— Könyv a Ilimről SmoDka 'János ismert magyar filmproducer, akinek ténykedéséihez a nemrégiben bemutatott János vitézen kivül 23 magyar film megszületé­se fűződik, Mesegép a valóság-ban cimmel köny­vet irt, amely riportszerüen mulatságos hangon leleplezi a filmgyártás titkait. Szinte halljuk a moziban a „tudálékos szomszédot", aki a könyv alapján bámulatba ejti tudatlan szomszédnőjét. Mikor például a szereplőt robogó autóban be­szélgetnek és az ablaküvegen át látjuk az utcák világvárosi forgatagát, egy kézlegyintéssel fog­ja elintézni: „Humbug back projection, ott ül­nek egy álló karosszeriában a műteremben és a világvárosi forgalmat csak rávetitik az ablak­üvegre". Vonat fut ki az állomásról. Ugyan ké­rem — mondja ® jólinformált szomszéd — álló szerelvényt fotografáltak és a kocsira szerelt felvevöképet húzták visszafelé. Mindazok szá­mára, akifc kapcsolatot keresnek a filmmel, nél­külözhetetlen a könyv, megismerik a film bo­szorkánykonyháját. —oOo— Kiss Lajos: X szegény emb'er "élele. Kiss La­jos, a kiváló néprajztudós évtizedeket töltött az alföldi magyar szegény parasztság között, hall­va, látva és érezve: és mint tudós, híven és lel­kiismeretesen följegyezett mindent, amit hallott és tapasztalt. Igy gyűlt össze ennek a könyvnek anyaga: hiteles képe az alföldi parasztszegény­ség életének, melv századok óta jóformán válto­zatlanul nehéz. Csak a legkiválóbbak tudták a néprajz tudományos anyagát oly izes és szép magyarsággal előadni, oly művészi realizmussal elénk állítani, mint Kiss Lajos. A könyv a ma­gyar nép ismeretét megkönnyítő, müvek sorában kivételes helvet foglal cl. A kötet az Alhenaeum kiadásában jelent meg. Szeged sz. kir. város I. fokú közigazgatási hatóságától 5619—1939. kig. sz. Tárgy: A tűzkár elleni biztosítás. Hirdetmény Szeged sz. kir. város I. fokú közigazgatási hatósága, mint tüzrendészeti hatóság, a tűzrendé­szet fejlesztéséről szóló 1936. évi X. tc. végre­hajtása tárgyában kiadott 180.000—1936. B. M. sz. rende'ct 75. paragrafusának rendelkezése folytán fel­hívja a város lakossága figyelmét a tűzkár elleni biztosítás előnyeire. Mindenkinek számolnia kell a tűzkár veszé­lyével és vagyonát oltalmaznia kell a tűzkár ese­tére. Ezt az oltalmat a jól megkötött lüzkárbizto­sitás nyújtja, mert aki tűzbiztosításról gondos­kodott, annak tüz esetén anyagi kára megtérül. Figyelmezteti azonban a hatóság a város lakos­ságát, hogy saját érdekében helyesen akkor jár el, ha a valóságos érték szerint biztosit. Ugyanis az értéken felüli, úgynevezett túlbiztosítás csak a magasabb díjtétel fizetési kötelezettségét vonja maga után, de az értéken felüli biztosítási összeg érvénytelen is. Ugyancsak helytelen az értéken aluli biztosítás is, mert kár esetén nem a tényleges értéknek, hanem csak a biztosított összegnek megfelelő kár­térítési összegre van a biztosítottnak igénye. Minthogy villámcsapás is okozhat károkat, cél­szerű nemcsak az épületek egyes részeit, hanem azok minden részét biztosítani, azok pedig, akik gazdálkodást folytatnak, legajánlatosabb, ha az épületbiztositás mellett úgynevezett mezőgazdasá­gi áta'ánybiztositást kötnek. Az ilyen biztosítás magába foglalja mindazt, ami a gazdasághoz tar­tozik és a termés is a learatás pillanatától kezd­ve biztositva van mindaddig, amig azt a gazdaság terű teréről el nem szállítják. Szeged, 1939 február 8-án. Dr. Röffi Dezső sK. t. tanácsnoki"

Next

/
Oldalképek
Tartalom