Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-11 / 34. szám

Szombat, 1939. február TT: DÉLMAGYARORSZÁG 7 Kerékpár, rádió, gramofon, varrógél alkalmi vételek fs. Alkatrészek, lemezek óriást választékba r hosszu'részíeíre Déry GéDáruháx rt 9 Kiss u. Alapítva 1882. Naoy íavilómüheh Iflszinház és mtivéfzcr • HETI MŰSOR: Szombat délután: llárom a kislány. Filléres belyárak. Szombat este: Marica grófnő. Ketten egy jegy­gyei. Vasárnap délután: Csavargóhcrceg. Mérsékelt helyárak. Vasárnap este: Piros bugyelláris. Ketten egy Jeggyel. Hétfőn este: Nótás kapitány. Kelten egy jegy­gyei. Kedd délután: Francia szobalány. Filléres helyárak. Kedd este: Aranyember. Ketten egy jeggyel. Szerda este; Bubus. Bemutatóelőadás. —oOo— Backhaus zongoraestje Finom angolszász professzorok jelennek meg Igy hűvösen és előkelően, ezüstösen őszülő hajuk­ka', világos koponyájukkal, a tudás szellemével és nyugalmával, megfontoltan szétnéznek a terem­ben, ráhajolnak az operációs asztal fölé, aztán az é'.et és tudás magabizó biztonságával biztatóan és reniénytkcltően, egy finom, szinte láthatat­lan vonással a szájuk szélén rámosolyog \ a betegre, megnyugtatva és fö'emelve: itt nem le­hetnek tévedések és nem lehetnek meglepetések, itt a rendelőben és a műtőteremben gyüznic keli a tudásnak, a biztonságnak, a nyugalomnak... — igy je'ent meg pénteken este a Tiszában \\ i helm Bazkhaus, hogy átadja egy hosszú idő után telje­sen megtelt, lelkesen zsongó és telhetetlen te­remnek mindazt a tudást és nagyvona'u biztonsá­got, ami egy zongorába belefér. A tudás meg­vigasztal és fölemc', mig a szertelen, villanó köl­tészet magávalragad és szárnyakat ad, — igy szólalt meg Wilhelm Backhaus zongorája csalha­tatlan biztonsággal, a tudás varázserejével, a já­ték és a lehetőség legszélesebb határait mutatva meg a boldogan bizakodó és fcljebb-feljebb' kí­vánkozó, a tudást rajongó lelkes nézőtérnek. Backhaus elsősorban tudósa a zongorának, amelynek nem lehetnek olyan völgyei és erdői, ef­fektusai és lehetőségei, amelyek meg ne nyílná­nak a játéknak c határaiban. Félelmete­sen könnyed és egyszerű tud lenni a félelmetesen rejtélyes és végzetesen szövevényes utakon, ez a nyugalom már több a játék fölényénéJ, ez a zavartalan egyszerűség már maga a zongora, ahogy megszólalhat — a költök villanó isme­retlenje alatt... Maga a niü szólalt meg alaposan és részletesen, véletlen hibák és villanó szikrák ncküli, maga a mü, ahogy az opuszok őrzik hiánytalanul és biztosítva az időkön által. A já­Ick és a zongora kitárult határai fellelkesítik a tndárt rajongó termet és csak a játék varázsla­tán tul jelentkezik majd az a nyugtalan és vi­vődő, szenvedő és megsebzett szellem, amely nél­kül hiába volna csalhatatlan és fölényes egysze­rűség. Ez a hibátlan és zavartalan egyenes vonal mu­tatkozik meg akkor is, ha Backhaus Bachot, vagy Beethovent, Brahmsot, vagy Chopint ját­szik. Mégis ugy véljük, maga ez a fi­non), kissé hűvös, könnyed és nyugodt biztonság, amely Backhaus egyéniségét megadja elsősorban a Waldstein-szonáta zengő dinamikájában és széles,adagiójában, méginkább Brahms fé­lelmetes Paganini-variációjában jelent­kezett, 'amelyeknek tolmácsolása méltán ragadta meg a nagyokat lélekző nézőteret. Éppen a dübör­gő monumentális magyarázza a Mondschein­szonáta lirikusabb színeinek távolodó árnyalatait, mig Bach Olasz kancertjének gótikus dómji is­mét kitárult a maga épületének visszhangzó fen­ségével. És Brahms-, Beethoven-játéka mellett egy sorozat Chopin-etüd is megmutatta Backhaus zongorájának méreteit. Igen, de ez a zongora va­lóban 'sak Backhausé volt, mert a zongora ilyen tudósának játékánál ismét felmerül az annyiszor sürgetett és múlhatatlan kívánság: régen elmúlt az ideje annak, hogy koncertre képes és ilyen já­tékra való hangversenyzongorát kell beszerez­nie Szegednek (városnak, vagy zeneiskolának), mert alkalmas és hibátlan hangversenyzongora nélkül vissza kell fejlődnie a szegcdi zongorakulturának. Backhausnak is sokszor kel­lett megküzdenie az ilyen manifesztációra már nem egészen alkalmas zongorával, de tudási dia­dalmasan győzte le a hiányokat. Koncertje mél­tón sorakozott a Harmónia tradícióihoz és eléggé cl nem ismerhető áldozatos célkitüzéschcz, ameiy­lyel a koncertáló kultura legjelesebbjeit szólal­tatja meg a pódiumon. — A terem ismét idézte régi nagy események ünnepélyes forróságát, a ritkán látható ünnepi terem forrón ünnepelte a zongora egyik legbiztosabb tudósát, aki a ráadá­sok ékszercinek egész sorával fejezte bc az es­tét, amely — ha hiányzott is a lira meleg és halk bensösége —, a zongora és a zavartalan tudás győzelme volt. (v. gy.) —oOo— 4 színházi Iroda hirel Ma este Is ketten egy jeggyel mehetnek szín­házba a Marica grófnő pompás előadására, amely­nek főszerepeit Sz. Patkós Iroia, Mészáros Ági, Komlós Juci, D. Kovács, Veszely és Ilerczeg ját­szák. A DMKE kulturpengők ezekre a rendki"ül kedvezményes helyáru előadásokra nem érvénye­sek. Csavargóhereeg, ez a nagysikerű eredeti ope­rett kerül szinre vasárnap délután mérsékelt helv­árakkal, de ugyanabban a szereposztásban cs ki­állítással, amellyel a remek zenés, táncos darab sorozatos előadást ért meg. Piros bugyelláris, a leghíresebb magyar nép­színmű vasárnap este ketten egy jeggyel akció­ban van műsoron. Természetesen zsúfolt ház lesz ez alkalommal is. Nótás kapitány és az Aranyember követi hét­főn és kedden a hét nagy, olcsó előadássorozatát. Az egész város a Bubus szerdal premierjét várja, olyan kitűnő hir előzi meg ezt a remek zenés vígjátékot. FILM Ködös uíate Bemutató a Korzó Moziban — Valóban művészi eszközökkel hozta létre a francia filmgyártás legújabb alkotását, a „Kö­dös utak"-at, amely a legutóbbi velencei filmver­senyen első dijat nyert. A film legfőbb érteke az a hamisítatlan életszerüság, amely a művészi beállításokból, a szereplők játékából cs a legki­sebb mozzanatokból is szinte vérző, fájó, remegő elevenséggel kiárad. Annál nehezebb volt ilyen markáns módon viszaadiy -a való eletet, mert a cselekmény grandguign.olszcrü törtétlései a drá­mai monenlumokban kissé színpadias vakvágány­ra tévednek. Ez a filnt mindenesetre jogos nyer­tese volt a világdijnak, mert megvan benne min­den, ami mai, valószerű, igazán emberi . . . Emberek a ködben . . . Ködös, ismeretlen táv­latokból jönnek elő és ismeretlen végzet ködfel­hőjében tűnnek el. Ami a két ködös enyészet kö­zött van, az a kikötőváros nyomorultjainak élete. Valamennyien a "bűn hínárjában vergődnek, csak­nem mindegyiknek véres a keze. vagy véres a lelke, de mindnyájan, kivétel nélkül szeretet után vágyakoznak s ugy nyuitiák ki karjukat a ködös végtelenből véletlenül feléjük sodródó szeretet után, mint az örök ködben élő mocsárvilág a nap­fény után . . . Emberek a ködben . . . Jean Gabin, a szökött fegyencek s egvéb ködben bujkáló bű­nösök pártfogója, valamennyien élő. húsból és vérből való figurák. Kár. hogy a film első fele túlságosan ködbeburkolt, kissé sötét s igy a tég­megkapóbb jelenetek elsikkadnak. Pedig érdemes felieatyezni azt a gyönvörü rendezői meglátást, amikor az éhes, szökött katona remegő kezében tartott kényérszéletet világitia meg a helviség egyetlen lámpája. Sok hasonló ielene'M említhet r nénk meg, a ködben úszó tengert. a kikötőmunká­sok hajnali munkáját, vagy a kikötőváros pisz­kos kis zugutcáinak életét. A film valamennyi jelenete tiszta művészetet, sok lelki mozzanatot tükröz és ez az, ami az utóbbi időben újra tisz­tult magasságba lenditette a francia filmgyár­tást. fl »Sörbe éiszaka«: a bohémek farsangi mulatsága Sehova vidámabban nem vonul be Karnevá' hercege, mint a bohémvi'ág »Görbe éjszaké-.-jára Nemcsak azért olyan vidám mihdég a hangulat a bohémbálon, mert a legközvetlenebb mulatsága a szezonnak, hanem azért is, mert ezen az éjszakán búcsúzik Karnevál a "táncoló fiatalságtól. Ebből az alkalomból a Tísza-kávéházat szépen feldíszítik és tág helyiséget bocsátanak a táncolók rendelke­zésére. Február 20-ánál vidámabb farsangi bú­csúztató aligha volt még Szegeden. —oOo— Beleszaladt az autó egy fuvaroskocsiba (.1 Délmagyarország munkatársától.) Pénteken éjszaka súlyos szerencsétlenség történt a nemzet­közi útnak Szatyinaz és Felsöközpont közti szaka­szán. Egy autó, amely a város felé igyekezett, há­tulról beleszartdt egy ugyancsak a város felé tartó fuvaroskorsiba. Az összeütközés következté­ben a kocsin ülő Vida József 41 éves fuvaros, Páva-utca 3. szám alatti lakos az úttestre zuhant. A mentők agyrázkódással és bokatörés e', szállítot­ták a sebészeti klirikára. A szerencsétlenséget előidéző autó az összeüt­közés után e'robogott, a nyomozás folyik utána. Szeged sz. kir. város adóhivatalától. Hirdetmény A m. kir. földművelésügyi miniszter ui" 157.800—1938. F. M. számú rendeletével az Or­szágos Mezőgazdasági Biztositó Intézetnél baleset esetérc önkéntesen biztosított gazdasági munka­vállalók, az úgynevezett rendkívüli tagok biztosí­tási diját, valamint a munkaadók (gazdák) által gazdasági cselédeik után fizetendő hozzájárulási (balesetbiztosítási) dijat egységesen évi 2.— prn-i gőre emelte fel az 1939. évre. Azok a munkaadók, akik az 1939. évre az eddig megállapított 1.44 P hozzájárulási (balesetbiztosítási) dijpit már befi­zették, pótlólag kötelesek a különbözetet — 53 fillért — a városi adóhivatalnál befizetni, mert a gazdasági cseléd (munkavállaló) csak akkor van biztositva, ha az évi 2.— pengő hozzájárulási dij teljes egészében be van fizetve. Felhívom ezért a gazdasági cselédet tartó mun­kaadókat (gazdákat), hogy a hozzájárulási dijat a városi adóhivatalná', a VIII. kerületnél sürgő­sen egyenlítsék ki és amennyiben az 1939. évre az 1 pengő 44 fillért már befizették volna, ugy a hiányzó 56 fillért is egyenlítsék ki saját erde­kükben. Szeged, 1939 február hó 6. Városi adóhivatal. Felelős szerkesztő: BÁRTFAI LÁSZLÓ —oOo— Felelős kiadó? H U N Y A B E N E I) F K D r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom