Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-11 / 34. szám

7 15 ÉL MAGYARORSZÁG szombat, t559. február 1t. könyvtár igazgatójává nevezték ki. A tudományos munka teréről 61 éves koráluin hivta cl a pápa és 1918]>nn Lengyelországba küldte, mint apostoli vizsgálót. Lengyelországi munkásságának eredménye az volt, hogy 1919brn Lengyelország rendes diplomáciai összeköttetésbe lépett a Szentszékkel, nmire XV. Benedek pápa Ratti Achillést lepnntói érsekké nevezte ki. Mint varsói nuncius, 1020-ig éltetője volt n lengvel ellenállásnak és nagyrészt neki köszönheti a lengyel nép, hogy sikeresen szállt szembe nz orosz bolsevista hadsereggel, amely Varsó kapni előtt állott. Ratti Achilles ugyanis nem menekült el Varsóból, megtanult lengyelül és állandóan buzdította, bátorította a lengyeleket 1921-ben milánói érsek és biboros lett, de már öt hónappal később. 1922 február 6-án pápává választották. XI. Piti* nánává választása után az eddigi szokásoktól eltérően maga is megjelent n Szent Péter-templom egyik erkélyén és onnan osztott áldást nz egybegyűlt tömegeknek. Ez már a Vatikán és n Quirinál köz.öti visztony mcgjavulásáno'- első hnjnnlsugnrn volt. XI. Pius pápa ielsznvn „Krisztus országában Krisztus békéje" s programja a világi apostolok és a napság szoros együttműködését adó katolikus akció. »A magyar nemzet maradjon méltó őseinek vaMásos szelleméhez!« Az uj pápa uralkodásának első évében már megmutatta,-bogy Magyarország, nz ősi katolikus állam mennyire közel esik szivéhez. A magyar püsDöki kor tisztelgésére válaszolva, arra buzdította n magvar nemzetet, hogv maradjon méltó őseinek vallásos szelleméhez és akkor jobb jövőt remélhet I A Szent Imre-ünnenscgcken S i n c e r o bíboros-legátussal képviseltette magát s mindenkor tüntető melegséggel beszélt Magyarországról és a magyarokról. M<;g élénken emlékezetes az elmúlt évi Szent István-ünnepségek alkalmából tanúsított, valóban jó atya gondoskodásához hasonlatos mayntartása. amikor Pacelli biboros államtitkárral küldte el áldását a magvar nemzetnek s amidőn megengedte, hogy az eucharisztikus kongresszust Magyarországon rendezzék meg s ezzel az egé«7. világ katolikusságának figveirnét felénk irányítsák. A háhoru é« a belvi'longások által taoyöngü't Olaszországban szivesen látta a fascizmus rendteremtő kormányát, bar annak kezdeti visszaéléseit apostoli bátorsággal, keményen ostorozta. A fnscistn kormánv végtőre is mindiohbnn becsülni kezdte az egvbáz törekvéseit s ezért, főleg az iskolai bitoktatás tercn. egyre inkább igénybe vette nz egvháznt és többi elvett egyM»í rnö1p*et vissza is adott eredeti rendel'eté«ének: XI. Pius és Mussolini nevéKez fiiződ'k a római kérdés megoldása is s a Meráni egyezményben. 1029 február 11-án a nána a Vatikán-városra s bizonyos epületekre szorított pápai alÁramvonalas autó 20.000 km.-f futott, 4 személye*. 22 lóerős motorral e 1 a dó. Érdeklődni: F r i e d m a n ZoP/ n Munkács. Kossuth utca 42. 160 PT VTOLSO NAPI-ftfl [ fr.90 | II | 7.90 1 II 1 8.90 | | 9.90 | | 10.90 | Z/URKó cipóüzlet. Kossuth laios suqárut 6. lammal egyetértően rendezte az egyházi viszonyokat. A kiegyezés ellenére n Vatikán cs a Quirinál viszonya még az olasz uralkodónak n pápánál tett látogatása után sem lett teljesen zavartalan. A mexikói, spanyolországi, litvániai, oroszországi és csehországi vallásüldözések is megnehezítették XI. Pius pápa uralkodását. A jótékonyság és a tudományok apostola XI. Pius pápa nagyon sokat tett az egyházi tudományok érdekében. E célból újjáépíttette a római Gergely-egyetemet s a Propaganda-épületet, fölállította a Keleti Intézetet s nz orosz kollégiumot (Russcium), valamint a keresztény régészeti főiskolát, majd újjászervezte a teologini főiskolák és egyetemi székek tanmenetét. Mint a „missziók pápája" megrendezte nz 1925-iki szentévben a hatalmas missziós kiállítást és személyesen szentelte föl az első kinai és japán püspököket. A bolsevizmus és éhínségek által pusztított Oroszországba segélymissziókat küldött, a stockholmi és lausannei protestánsegvségi konferenciára a meghívást nem fogadhatta el. ellenben az egyházegvség kérdésében kifejtette álláspontját a „Martalium animus" kezdetű endiklikában. (1928). Az 1925-iki jubileumi évben közel egymillió zarándok kereste föl Rómát, akiket Pius pápa mind személyesen fogadott. Ez alkalommal nyolc magyar zarándoklat tisztelgett a Pápánál. Az elhunvt XI. Pius pápa avatta szentté a többi közt Lisieuxi „Kis" Terézt, Connisius Pétert. Vianneyi Jánost, Bellarmino Robertet, Nagv Albertet, valamint a kanadai vértanukat. Boldoggá avatta: Don Bnscot és másokat, mig Cannisius Pétert, Keresztes Szent Jánost és Bellarmino Robertet egyháztanitókui jelentette kit Bajorországgal, Romániával, Poroszországgal, Lengyelországgal s több délamerikai állammal konkordátumot kötött. Nagv feltűnést keltettek szociális körlevelei, a Quadrogesimo Anno és Nova Impendtnt kezdetüek (1931) éppúgy, mint a házasélet tisztaságáról (Casti connubii, 1930) és a nevelésről (Divini illius Magistri 1929) szóló, valamint a németországi ujpogány-. sággal foglalkozó „Mit brennender Sorge" kezdetű klasszikus körlevelei. Egyházpolitikájának két legfontosabb mérföldköve a keleti egyház fölzárkózása a római egyház mellé és jótékonysági mozgalmai. Irodalmi, tudományos munkássága Tudományos irodalmi munkásságának egyik legértékesebb müve: a II. Pius néven ismert, nagy humanista pápának 40 levele az ő rendezésében jelent meg. Régészeti tanulmányt irt az Ambrosiana legrégibb képeiről (1897), ezenkívül több hagiografiai tanulmánya, értekezése, liturgikus munkája és kritikai tanulmánya jelent meg. Irt egy kódexet is; 321 oldalas, gyönyörű munka, amelyet 1909-ben kezdett meg és évek hosszú során keresztül dolgozott rajta. Tudományos munkásságának rendkívüli értéke révén XI. Pius pápa a tudós pápák sorához tartozik. Az elhunyt pápát már milánói érsek korában a hivek valóságos rajongással vették körül. Amikor mint újonnan kinevezett érsek bevonult a székesegyházba, a nép valóságos virágszőnyeget szórt elé s bevonulása igazi diadalmenet volt. A milánói érsekség egyébként — Szent Ambrus és borromei Szent Károly öröke — a legfontosabb érsekségnek számit. XI. Piust 1923-ban a budapesti Filologiaí Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. A tudományok iránti rajongása mellett is* mert volt a turisztika iránt érzett szeretete. Bravúros turista-teljesítményeiről ő maga irt cikkéket olasz sportlapokban. Egyike volt az elsőknek, akik Macugnnva irányából á 4638 méter magas Monté Rose csúcsára föliutottak. Fiatal turista korában megismerte á Monté Blanc csúcsait ís és al>g volt kvarcnak nevezetesebb pontra, ahol Ratti Achilles ne fordult volna meg. Az utolsó órák Hetek óla aggodalommal figyelte az egész világ a Vatikánvárosból érkező jelentéseket. Tegnap már Róma valamennyi templomában három, nnpos fohászkodást rendeltek cl XI. Pius pápa felgyógyulásáért. A Szent Atya már három hete bronchtisbcn szenvedett, amelyhez szerdán könynyobb meghűlés járult. Csütörtökön reggel 9 órakor kapta az első aszmalikus rohamot. Délután 3 órakor súlyosabbá vélt a roham, amelynek következtében a Szent Atya háromnegyed órára elvesztette eszméletét. Magas kora miatt n tüdőgyulladás veszélye is fennállott, ezért a Szent Atya karosszékben pihent. Körülölte állandóan három orvostanár teljesített szolgálatot. Bonamone, M i 1 a n I és Rocchi professzorok. Még az éjszaka folyamán veseszakorvost is hivtak a nagy beteghez. A Szent Anya rokonai az éjszakát már a Vatikánban töltölték. Hiába volt minden küzdelem, hajnalban 5 óra 31 perckor — miután Lauri biboros kezéből felvette az utolsó kenetet — meghalt. Bélce! Béke .. . A Szent Atya szombaton még átdolgozta nz éjszakát, az orvosok határozott tilalma ellenére. Ezen az éjszakán irta azt a beszédet. amelyet megkoronázásának 17-ik évfordulóinr a: egybegyűlt bíborosok és püspökök előtt tervezett elmondani. A beszednek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak és kontaktusba hozták azzal, hogy amikor Chamberlain angol miniszterelnök legutóbb megjelent a Szent Atya előtt, szóba. került, hogy a pápa felhívással fordul a világ közvéleményéhez a gyűlölet, a háborúk, az egyház; valamint a zsidóság üldözése ellen. A követ< kező napokon már annyira kimerült, hogymunkáját nem tudta folytatni, ehhez járult utolsó meghűlése is. ( A Szent Atya az utolsó pillanatig öntudatánál volt, együtt mondotta az imát környezete tagjaival. Közvetlenül halála előtt kezével áldást osztott. •— Paceí Pace1..» <— Béke, béte!. <. — Ezek voltak utolsó szavai, melyek szinte végrendeletként a világhoz szálltak. A végső sóhaj után arcát fehér selyemkendővel borították le. Pacelli államtitkár hagyományos szokás szerint odalépett a pápa ágyához és háromszor nevén szólította. Azután a jelenlevők felé fordult s az előirt szavakkal bejelentette a pápa halálát, letérdelt és a De Profundist mondotta. A szertartás befejeztével Pacelli biboros .a vatikáni palota másik szárnyába vonult, merV-