Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-10 / 33. szám

Péntek, 1039. február 10. DÉ í M Á G Y AR O R S Z Á G 3 A 13-ik szakaszt, amely a a» iparengedélyek, kiállításával kapcsolatban rendelkezik, Makkal Já­nos előadó a következő kiegészítést indítvá­nyozta: »Fog1alkozást közvetítő irodák, továbbá hitel­hírszolgálatra és hiteltudósi'tásra zsidó iparenge­dé'yt nem kaphat. Foglalkozást közvetittő irodák a jelen törvény hatálybalépte előtt zsidónak adott iparengedélye 1940 december 31-ig megszün­tetendőd A bizottság ugy határozott, hogy a szakaszt a legközelebbi ülésen tárgyalja. Makkai János előadó uj szakasz beiktatását kérte, amely igy szól: Mező- vagy erdőgazdasági ingatlant ^ zsidó élők közötti jogügylet utján csak árverés, vagy árverés hatályával magánkézből eladás so­rán és csakis hatóság engedélyével tett vételi engedély alapján, továbbá iáikkor szerezhet, ha a) az ingatlan gyár-, bánya-, ipar., vagy fürdő­telep létesítése, kibővítése, vagy fentartása cél­jaira szerzi meg es a szerző fél az ingatlan fek­vése szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara által kiállított nyilatkozattal igazolja, hogy a megszerezni kívánt ingatlanra kcreskedc'r i üzlet folytatásához van szüksége, — b) s megszerezni kivánt házhely ingatlan céljára alkalmas, 600 négyszögölnél nem nagyobb Rupert Rezső az uj szakasz teljes törlését kérte. M e g a i-M e i s s n e r Károly azt kérte, hogy i rendelkezést a kerti és szőlőgazdasági területekre is terjesszék ki. Tasnádi Nagy András igazságügyminisz­ter kérte, hogy a szakaszt változatlanul fogadják el. A bizottság igy határozott. Ezután M a k k a i előadó uj 16-ik szakaszként a következőket indítványozta: „Zsidót a megállapított korlátozásokra tekin­tet nélkül lehet mezőgazdasági ingatlanoknak tulajdonul, vagy kishaszonbérletek céljára áten­gedésre kötelezni". Rassay Károly nemcsak azért kéri a sza­kasz törlését, mert érdemileg nem ért vele egyet, hanem mert a benyújtásra kerülő füldrcformja­vaslathoz tartozik. Farkas Elemér, Rupert Rezső és Dulin 'Jenő hasonló értelemben szólalt fel, T a h y Lász­ló indítványozta, bogy a zsidók1 országos arány­számuknak megfelelően hat százalékban birtokot szerezhessenek. Tasnádi Nagy 'András Igazságügyminísz­fer: Nem lehet vagyonelkobzásról beszélni, hiszen komoly vagyoni megtérítésről és ellenértékről vgn szó. Az az indítvány, hogy 300 holdat, mint maximumot meg kell hagyni a zsidó tulajdonosok kezében, ellenkezik a javaslat elvi alapjával, ugyanebből az okból nem fogadja cl Tahy László indítványát sem. A bizottság ezután a szakaszt változatlanul el­fogadta. A javaslat részletes tárgyalását pénteken dél­után folytatják'. Ma és nvidennap Petéfl Sándor diadalmas J*nos wité*-e Dayka Maralt, Csortes, Gázon, Simor Zrssl, Pállá Imre, Kiss Ferenc főszereplésével a BELVAeOCI MOZIBAN. 5, 7, 6 Korzó Mozi Péntektől hétfőig Csak felnőtteknek » A budapesti ROYAL' APOLLO nagysikerű új­donsága Ködös utak Bűnügyi történet. Főszerepben JEAN GABIN Glattfelder Gyula megvésfőpásztor zárószavaival befejeződött az Ecüo Catholica Szent Isiváíi-előartássorozafa „Ai öKöíloő Követelése ellen bátran Kell felemelni szavunhaf abban az országban, ameln SzenI István szellemében volt mindig moeuar és az öröh isleni lörvéniyeh szerint volt Keresztem)" — „Az Isteni törvén!) tétele ez: „Elmenvén tanitsatoK es hfrdesseteKaz igazságot" es nem az, hogy „elmenven izgassatoK..." Somogyi István dr. előadása a Keresztény lelKiségröl és a zsldOKérdésről (A Dcirnagyarország munkatársától.) Az Actio Catholica csütörtöki záróelöadásán teljesen megtöl­tötte az érdeklődő közönség a Katolikus Ház dísz­termét. A program szerint P. Bangha Bc.'a jelent volna meg az előadói emelvényen, azonban beteg­sége miatt nem utazhatott Szegedre. Helyette So­mogyi István dr. főisko'ai tanár tartott előadást. Ha'ász Pál dr. móravárosi plébános bevezető szavaiban köszöntötte Gátlfelder Gyula dr. me­gyésföpásztort. Az üdvözlő szavak után Somoayi professzor mondotta el előadását. — A mai legidőszerűbb probléma: á zsidókér­dés, — mondotta. Ezt a kérdést nagy igazsdgsze­r eleit rá, megértéssel, érzékkel és elfogulatlanul kell kezelnünk. Szállóige az, hogy minden ország­nak annyi zsidója van, amennyit megérdemel. Vizs­gáljuk meg tehát: mi az oka annak, hogy országunk életében felmerült a zsidókérdés? A liberális gondolkodás — melyet igen sok keresztény is kép­viselt — utat nyitott a zsidóságnak. Már ebben az időben felemelte szavát a zsidóság beözönlése ellen a katolikus magyarság. Aztán jött á kom­munizmus és ez megmutatta, hogy nem minden zsidó vo't hiue ennek a véres, destruktív szel­lemnek és nem minden keresztény volt ellene. Igen sok zsidó és igen sok keresztény együtt me­nekült a vörös terror elől. Ez a tanúság azt az óvást tárja elénk, hogy ne élezzük ki a zsidó­kérdést. Ma vészharangot kongatnak, min­denki, a másik ember családfájára kíváncsi, ezt kutatja és a kutatás eredménye értékmérővé i vá'.ik aszerint, hogy valaki árja-e, vagy nem. Van­nak példák, hogy egy-egy őst lopásért, vagy más bűnért elitéltek a régi törvények. S ez nem baj, ez nem szégyen, mert az illető ős szinárja volt...? — A zsidókérdés megoldásánál azt ke!l tekin­tetbe venni — folytatta —, hogy mennyiben használunk ezrei a keresztény Magyarországnak. Ha kiszorítjuk a zsidóságot az eddigi pozíciókból, akkor vigyáznunk kell arra, hogy pótolni tudjuk őket. Mert ha ezt nem tudjuk, akkor nem használ­tunk, hanem kárt okoztunk. Vigyáznunk kell arra is, hogy az elvett állásokba más, nem asszimi­lálódó idegen ne kerüljön, mert mi nem akarunk senki gyarmata lenni! Mi ezredév óta nem házmesterek, hanem háziurak voltunk. A szellemi téreri sem lehet tűrni, hogy idegen szellem üljön a nyakunkra, 1 nem engedhetjük, hogy keresztényi lelkiségünk jelszavait felhasználják egy kétségtelenül destruktív törek­vés céljaira. •— Mert a destruktív szellem akkor is rontó, ha nem zsidó csinálja, hanem keresztény; s igy következhet be az a vádemelés ellenünk, hogy bunkókkal és bombákkal oldjuk meg problémáin­kat, ezt nem szabad tűrni, nem lehet megengedni, I mert ez ellenkezik a katolikus szellemiséggel. | — A kereszténység isteni rendeltetése mellett egyik legfőbb bizonyíték, hogy. a keresztrefeszitett Megváttó eszméi éppen a számban kicsi, hatalom­i ban gyenge zsidó néptől indultak el lé'ekhóclitó utjukra. S ennek a keresztnek, ennek a szimbó­lumnak megérté.:e, az eszmék áté'.ése megérteti ve­lünk annak az elvnek ellenkezőjét, mely azt tart­ja, hogy a szerecsen nem lesz fehér, a kínai nem lesz egyenes szemű és a zsidó nem lesz más, ha megkeresztelkedik. Testileg valóban nincs változás, de a keresztség nem test, hanem a lélek szentsége. 1— A pogány fajmithosz a most hangoztatott fajkutató elvek alapján könnyen kezdhet irtó­háborút ugy kereszténységünk, mint magyarságunk ellen, — folytatta. Ne várjuk meg azt az időt, értsük meg, hogy • nemzeti életünk, jövőnk azt kívánja, hogy ne a pogány, ne az idegen uj eszmék, hanem ősi magyar, szent­istváni gondolat lángja lobogjon lel­künk oltárán. Á nagy tapssal fogadott és számos köz­beszólással kisért beszéd után Glattfelder Gyula dr* megyésföpásztor Heszéde zárta be a négy napos előadássoro­zatot. — Minden előadónak hálás köszönetünket nyilvánítom és különösen most — mivel ezt az előadást hallottam — külön köszönetet mondok Somogyi professzornak. Tiszteletet és elismerést érdemel az a bátorság és fel­készültség, mellyel egy nehéz kérdésben az igazságot világította meg. — Bátorság kell ahhoz — mondotta —, hogy egy félrevezetett közvélemény elölt az igazságot meg merjük mondani. A szenve­délyek idejében és túlfűtött hangulatában merészség kell ahhoz, hogy megmondjuk: kétszer kettő négy. Van egy isteni matema­tika is: „Elmenvén tanítsatok és hirdessétek az igazságot": ez a tétele és nem az, hogy „elmenvén izgassatok..." S aki az igazság hirdetésére vállalkozik, az bátor apostol, aki Isten szavát követi, nem pedig néplázitó, aki hazudva nem az isteni áldást, hanem a népi kegyet keresi. — Nem bunkót és nem bombát kell nyúj­tani azoknak, akik a maguk vérmérséklete szerint segíteni akarnak, hanem világosságot kell gyújtani; a lélek, az Isten világosságát. A világosság még nem jelent tüzet, olyan tü­zet, mely elpusztítja azt is, amit meg akarunk tartani. Ha ezt a tüzet az ész, az értelem szikrája gyújtja meg azért, hogy világítson s nem azért, hogy pusztítson, akkor elértük azt a célt, melyet keresztényi lelkünkbe ol­tott az Isten: az Ő világát már a Földön is széchenyi mozi. mindennap 5, 7, •} bolvary géza » T'/ZAViRAG

Next

/
Oldalképek
Tartalom