Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-04 / 28. szám

4 D É I M A C, y A R O R S Z X G Szombat, 1Ö39. februír A Felgöngyölíti a rendőrség a szegedi kártyafrontot Tizenkilenc ember ellen indul vizsgálat a szerdal razziából kifolyólag (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentet­tük, hogy szerdán délután a rendőrség az egyik belvárosi kávéház hátsó helyiségéből rajtaütéssze­rűén 12 tagu társaságot állított elő tiltott szeren­c cjáték miatt. A razziára az adott okot, hogy egy ismcrtncvü íö'dbirtokos nővére feljelentést adott bc a rendőrségen a titkos kártyaklub ellen, mert fivérétől nagyobb összegeket nyertek cl. Az előállított kártyások kihallgatása szerdán a későesti órákig tartott és még máig sem fejező­dött be egészen. Ezidcig 10 egyén e'.lcn inditol­tak vizsgá'atot a szordadclutáni razziából kifolyó­lag, lehet azonban, hogy még további eljárások indulnak olyanok ellen, akik a razzia alkalmával nem tartózkodtak a helyiségben, de kiderült ró­luk, hogy tiltott szerencsejátékot szoktak ott űzni. A rendőrség különben a közeljövőben folytatni fogja a meglepetésszerű razziákat, mert eltökélt szándéka, hogy felgöngyölíti a szegcdi kártya­frontot. ¥ Az előállított kártyások és azok ügye, akik he­lyet adtak a tiltott szerencsejátékot játszó társa­ságnak, a járásbíróság elé kerül. Antal István államtitkár előadása Pécsett a parlamentarizmus és az összeférhetetlenség kérdéseiről Pécs, február 3. Csütörtökön nyitották meg ün­i epélyCi külsőségek között a pécsi egyetem Ad Astra-előadássorozatát, a megnyitó előadás meg­tartására Antal István dr. igazságügyi államtitkárt hívtak meg. Az államtitkárt Pécsett ünnepélyesen fogadták, az előadást Birkás Gé:u rektor nyitotta inog, majd Antal államtitkár Ölnegyedórás előadást tartott a jxirlamenldrizmus i's az összeférhetetlenség kérdéseiről. — A po'itika tudományának egyik problémája «- mondotta — napjainkban az a kérdés, hogy válságban van-e a parlainentárizmus. Szinte ki­merlthciet'en változatokban foglalkoznak a kér­désül különösen azóta, hogy a fasiszta és a nem­zeti szocia'ista államberendezkedés az államveze­tésnek a parlamentáris kormányrendszertől eltérő formáját produkálta. A parlamentárizmus krízise nem szünlc.hetö meg, csak ha szakítunk a választó­jogi miszticizmussal és nem kezeljük közjogi dogmaként az á'tn'ános választójog ^egyedül üdvö­zítő* voltát. — Az összeférhetetlenség kérdésinek megfelelő szahd'yozdaa — folytatta Antal államtitkár elő­adását —, illetve a törvényhozás függetlenségé­nek a biztosíldsn egzisztenciális érdeke volt a magyar parlamentárizmusnak, de egyben a függet­len magyar államiságnak is. Dc ha az összeférhe­tct'enség körét túlságosan tágra szabjuk, előáll­hat az a veszély, hogy elzárjuk a szakemberek elöl a parlament felé vezető utat, ha pedig tul­szükre, megteremtjük az úgynevezett hivatásos po­litikusok kasztját. Az összeférhetetlenségi bírás­kodás tekintetében nem tudom elfogadni azt a nézeiet, amely szerint azt ki kell venni a törvény­hozás kezéből és esetleg birói szervre bizni. Hang­súlyoznom kell azonban, hogy egyedül a jogsza­bályokban foglalt szankciók nem elégségesek a probléma megoldására. Gyökeres javulás ezen a téren csak abban az esetben remélhető, ha a leg­nagyobb súlyt a közéleti nevelés szellemi és er­kölcsi frontjának kiművelésére helyezzük. — Nem volna helyes és tudományos felfogás — mondotta ezután Antal államtitkár — a par­lamentári. mus intézményét az államvezetés olyan véglege; és változtathatatlan formájában felfogni, amely nincs alávetve a fejlődés törvényének. A nagy nyugati hatalmaknál kialakult uj államkor­mányzási rendszerek mélyén megtalálható az a momentum, amc'y azokban á landó és nincs alá­vetve az idő változásának: a népi gondolat és a szociá'is eszmék. Ezek az eszmék, i'Jetve azok gyakorlati követelményei azonban megvalósítha­tók a; ősi magyar a'lamvezeiési princípiumok ép­ségben tarlósával, különösen akkor, ha azok in­tézményeit a ávetjük a kor szelleme állal köve­telt reformoknak. A magyar parlamentárizmus is kétségkívül reformokra szorul, de az ezen a téren megvalósítandó reformok sem veszthetik szóm elől a magyar történelemnek azt a tanítását, hogy a magyarzágot pusztán halalmi szóval kormányozni sohasem lehetait és ebben az országban az ered­ményes és tartós országiásnak azok voltak a ki­emelkedő korszakai, amikor a társadalom önte­vékeny erői a'akitottdlc ki az a kotmányosan ér­vény asii'ő autonom nemzeti akaratot. A mi kis országunk csak akkor biztosithatja a maga létét és jövendőjét — fejezte be előadását —, ha hű­ségesen ragaszkodik a maga fajiságához és a fa­jiság ta'ajába gyökerező ősi nemzeti intézmé­nyeihez. IzcrCvcs szent jogaink védelmére egyesül a nemzet minden fia József főherceg nagy beszéde a honvédelmi javaslat felsőházi tárgyalásán I Budapest, február 3. A felsőház pénteken a honvédelmi javaslatot tárgyalta. Elsőnek József főherceg szólalt lel nagy érdeklődés mellett. Be­szédében megállapította, hogy hatalmas, átfogó és részleteiben átgondolt vcdcröjavaslatról van sző, amelyben hazánk biztonságának zálogát és nemzetünk boldogabb jövőjének egyik szilárd alapkövét látja. Az egész világ állig fegyverben áll. Nekiink is vanmk nagy érdekeink és ezeréves . szent Jogaink, amelyeknek védelmére hazánknak minden fia Le l, hogy glédába álljon. — Mindnyájan tudjuk, mit jelent a jól felsze­relt, erős hadsereg: az ország biztonságát, füg­g-f enségének f' tétlen m-góidsdt. Sokat bqgzéL­nek mannpíég a magyrr egységről. Lelnt^ ha­lam abb magyar egys-i.ei elképzelni, mint azt, hogy a nemzetnek minden, fia hazánk sérthejet­ségének cs függetlenségének védelmére és fel­tétlen fcntartá ára egyesül? Függetlenségünk meg­beesü hetetlen és semmiért fel nem áldozható nem­zeti kincs. — Ugy van! Ugy van! — hallatszik minden ol­dalról. —A javaslat — folytatta József főherceg — igen tág hatáskört nyújt a mindenkori honvédel­mi miniszternek, ami bizonyos aggáiyokra adhatna okot, ha nem vonatkozna kizárólag a honvédség eset eges. háborps aJicióképességánek és szükség­leteinek előteremtésére. -Erre ftff&len^ szükség van. Ki kqy azonban jelentanam,' bogy bármilyen más, honvédségünk életérdiekeit nem érintő vcy natkosá-ban iuzn messzemenő, tágkörű felhatal­mazást egyetlen kormánynak sem tudnék meg* szavazni, mert ezzel esetleg alkotmányunkat is ve­szélyeztetném. Juhász Andor volt a következő felszólaló. Hely­telen az egyéves önkéntesség eltörlését azzal in­dokolni — mondotta —, hogy ezt a jogegyenlő­ség kivánja. A jogegyenlőség azt kivánja, hogy azok, akiknek kiképzésük, életpályájura való elő­készületük tizenhat-husz évig is eltart, tényleges katonai szolgálatuknak rövidebb idő alatt tehess senek e'eget. A nőkre vonatkozó intézkedések is külön meggondolást érdemelnek. Bizalmát fejezi ki a honvédelmi miniszter iránt. Gróf Apponyi Károly a nemzetközi feszültség okairól beszélt. Kijelentette, hogy minden áldo­zatot meg kell hozni a honvédség erdekében, ne­hogy beteljesedjen rajtunk a rómaiakat legyőző gall hadvezér, Brennus jeligéje: Vae victis! Jaj a legyőzötteknek! Kolossváry Mihály volt a következő felszólaló. Paradoxonnak tűnik fel az a je.eiiség, hogy ami­kor a szivek béke uldn vágyakoznak, ugyanakkor az államok a hadsereg végnélküli fejlesztésérői készítenek törvényekít. Mindenki érzi, de különösen mi, akik legtöbbet szenvedtünk, hogy békét kel­lene teremteni Európában, de nem a fegyverekre épitett békét, nem oktroj-békét, hanem az eltiport, de fe támasztott igazság békéjét, a történelmi jo­gok békéjét, a megélhetés alapjait képező gazda­sági szükségességek békéjét és a visszaállítandó ezeréves igazságos határok békéjét. Barczy Gábor: A tiszteknek át kell érezniök milyen nagy érték van rájuk bizva. Felül keh emelkedniük minden pártpolitikán, mert tudják, hogy esküjükhöz hiven kell szoigálniok. a legfőbb hadurat és a magyar alkotmányt. Megnyugtató biztoüték a honvéde'mi miniszter kijelentése, hogy teljesiti kötelességét azokkal a tisztekkel szem­ben, akik tiszti esküjükről esetleg megfeledkezve a pártpolitikába belekapcsolódnak. A javaslatot örömmel e.fogadta. Meskó Zolán tábornok-orvos volt az ülés utólsó szónoka. Ez a törvény a magyar nemzet élnl­akn.rá-íának a törvénye — mondotta. Megemlé­kezett az elmúlt év őszén lezajlott eseményekről, a hadsereg gyors megszervezéséről, a Felvidék ka­tonai megszállásáról, majd megemlítette a vizke­reszti támadást, amely több volt, mint határinci­dens és ezért a magyar nemzetnek meg kell kap­nia caz elégtéie't. A magyar honvédség minden egyes alkalommal hősiesen viselkedett. Büszkék va­gyunk a honvédség minden katonájára és tiszti­karára. A levcntcintézmény fogja megvetni a jövő­ben a katonai szolgálat alapját. Fontos, hogy senkit se érjen hátrány a katonai szolgálat miatt. Nagy súlyt kell helyezni a nemzet légvédelmére is. A javaslatot elfogadta. A honvédelmi javaslat vitáját szombaton dél­előtt folytatja a felsőház. ÍJ szovjet megszünteti budapesti követségét Budapest, február 3. A MTI. jelenti: A szovjetkormány február 2-án közölte a mosz­kvai magyar királyi követtel, hogy buda­pesti követségének működését meg óhajtja szüntetni és a Magyarországgal való diplo­máciai kapcsolat fenntartásával egy más ál­lamban székelő szovjetkülképviseletet kiván megbízni. Páris, február 3. A Jour budapesti jelen­tése szerint magyar politikai körökben meg­lepetéssel állapítják meg, hogy Szovjetorosz­ország sem Németországgal, sem Olaszor­szággal, sem Japánnal nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat, most azzal az az ürüggyel, hogy Magyarország csatlako­zott a kommunistaellenes egyezményhez, visszahívta magyarországi követét Mind­amellett Budapesten egyáltalában nem kel­tett nyugtalanságot a szovjetorosz kormány cselekedete. A magyar fővárosban hangoz­tatják, hogy Szovjetoroszország legyengült állam és vezetői magatartásinak semmi je­lentőségé nincs. A budapesti szovjetarosz követ remélhető mielőbbi távozása, lénye­gesen tehermentesíteni fogja a magyar rend­őrséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom