Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-04 / 28. szám

4 D É I M A C, y A R O R S Z X G Szombat, 1Ö39. februír A Felgöngyölíti a rendőrség a szegedi kártyafrontot Tizenkilenc ember ellen indul vizsgálat a szerdal razziából kifolyólag (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentettük, hogy szerdán délután a rendőrség az egyik belvárosi kávéház hátsó helyiségéből rajtaütésszerűén 12 tagu társaságot állított elő tiltott szerenc cjáték miatt. A razziára az adott okot, hogy egy ismcrtncvü íö'dbirtokos nővére feljelentést adott bc a rendőrségen a titkos kártyaklub ellen, mert fivérétől nagyobb összegeket nyertek cl. Az előállított kártyások kihallgatása szerdán a későesti órákig tartott és még máig sem fejeződött be egészen. Ezidcig 10 egyén e'.lcn inditoltak vizsgá'atot a szordadclutáni razziából kifolyólag, lehet azonban, hogy még további eljárások indulnak olyanok ellen, akik a razzia alkalmával nem tartózkodtak a helyiségben, de kiderült róluk, hogy tiltott szerencsejátékot szoktak ott űzni. A rendőrség különben a közeljövőben folytatni fogja a meglepetésszerű razziákat, mert eltökélt szándéka, hogy felgöngyölíti a szegcdi kártyafrontot. ¥ Az előállított kártyások és azok ügye, akik helyet adtak a tiltott szerencsejátékot játszó társaságnak, a járásbíróság elé kerül. Antal István államtitkár előadása Pécsett a parlamentarizmus és az összeférhetetlenség kérdéseiről Pécs, február 3. Csütörtökön nyitották meg üni epélyCi külsőségek között a pécsi egyetem Ad Astra-előadássorozatát, a megnyitó előadás megtartására Antal István dr. igazságügyi államtitkárt hívtak meg. Az államtitkárt Pécsett ünnepélyesen fogadták, az előadást Birkás Gé:u rektor nyitotta inog, majd Antal államtitkár Ölnegyedórás előadást tartott a jxirlamenldrizmus i's az összeférhetetlenség kérdéseiről. — A po'itika tudományának egyik problémája «- mondotta — napjainkban az a kérdés, hogy válságban van-e a parlainentárizmus. Szinte kimerlthciet'en változatokban foglalkoznak a kérdésül különösen azóta, hogy a fasiszta és a nemzeti szocia'ista államberendezkedés az államvezetésnek a parlamentáris kormányrendszertől eltérő formáját produkálta. A parlamentárizmus krízise nem szünlc.hetö meg, csak ha szakítunk a választójogi miszticizmussal és nem kezeljük közjogi dogmaként az á'tn'ános választójog ^egyedül üdvözítő* voltát. — Az összeférhetetlenség kérdésinek megfelelő szahd'yozdaa — folytatta Antal államtitkár előadását —, illetve a törvényhozás függetlenségének a biztosíldsn egzisztenciális érdeke volt a magyar parlamentárizmusnak, de egyben a független magyar államiságnak is. Dc ha az összeférhetct'enség körét túlságosan tágra szabjuk, előállhat az a veszély, hogy elzárjuk a szakemberek elöl a parlament felé vezető utat, ha pedig tulszükre, megteremtjük az úgynevezett hivatásos politikusok kasztját. Az összeférhetetlenségi bíráskodás tekintetében nem tudom elfogadni azt a nézeiet, amely szerint azt ki kell venni a törvényhozás kezéből és esetleg birói szervre bizni. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy egyedül a jogszabályokban foglalt szankciók nem elégségesek a probléma megoldására. Gyökeres javulás ezen a téren csak abban az esetben remélhető, ha a legnagyobb súlyt a közéleti nevelés szellemi és erkölcsi frontjának kiművelésére helyezzük. — Nem volna helyes és tudományos felfogás — mondotta ezután Antal államtitkár — a parlamentári. mus intézményét az államvezetés olyan véglege; és változtathatatlan formájában felfogni, amely nincs alávetve a fejlődés törvényének. A nagy nyugati hatalmaknál kialakult uj államkormányzási rendszerek mélyén megtalálható az a momentum, amc'y azokban á landó és nincs alávetve az idő változásának: a népi gondolat és a szociá'is eszmék. Ezek az eszmék, i'Jetve azok gyakorlati követelményei azonban megvalósíthatók a; ősi magyar a'lamvezeiési princípiumok épségben tarlósával, különösen akkor, ha azok intézményeit a ávetjük a kor szelleme állal követelt reformoknak. A magyar parlamentárizmus is kétségkívül reformokra szorul, de az ezen a téren megvalósítandó reformok sem veszthetik szóm elől a magyar történelemnek azt a tanítását, hogy a magyarzágot pusztán halalmi szóval kormányozni sohasem lehetait és ebben az országban az eredményes és tartós országiásnak azok voltak a kiemelkedő korszakai, amikor a társadalom öntevékeny erői a'akitottdlc ki az a kotmányosan érvény asii'ő autonom nemzeti akaratot. A mi kis országunk csak akkor biztosithatja a maga létét és jövendőjét — fejezte be előadását —, ha hűségesen ragaszkodik a maga fajiságához és a fajiság ta'ajába gyökerező ősi nemzeti intézményeihez. IzcrCvcs szent jogaink védelmére egyesül a nemzet minden fia József főherceg nagy beszéde a honvédelmi javaslat felsőházi tárgyalásán I Budapest, február 3. A felsőház pénteken a honvédelmi javaslatot tárgyalta. Elsőnek József főherceg szólalt lel nagy érdeklődés mellett. Beszédében megállapította, hogy hatalmas, átfogó és részleteiben átgondolt vcdcröjavaslatról van sző, amelyben hazánk biztonságának zálogát és nemzetünk boldogabb jövőjének egyik szilárd alapkövét látja. Az egész világ állig fegyverben áll. Nekiink is vanmk nagy érdekeink és ezeréves . szent Jogaink, amelyeknek védelmére hazánknak minden fia Le l, hogy glédába álljon. — Mindnyájan tudjuk, mit jelent a jól felszerelt, erős hadsereg: az ország biztonságát, függ-f enségének f' tétlen m-góidsdt. Sokat bqgzéLnek mannpíég a magyrr egységről. Lelnt^ halam abb magyar egys-i.ei elképzelni, mint azt, hogy a nemzetnek minden, fia hazánk sérthejetségének cs függetlenségének védelmére és feltétlen fcntartá ára egyesül? Függetlenségünk megbeesü hetetlen és semmiért fel nem áldozható nemzeti kincs. — Ugy van! Ugy van! — hallatszik minden oldalról. —A javaslat — folytatta József főherceg — igen tág hatáskört nyújt a mindenkori honvédelmi miniszternek, ami bizonyos aggáiyokra adhatna okot, ha nem vonatkozna kizárólag a honvédség eset eges. háborps aJicióképességánek és szükségleteinek előteremtésére. -Erre ftff&len^ szükség van. Ki kqy azonban jelentanam,' bogy bármilyen más, honvédségünk életérdiekeit nem érintő vcy natkosá-ban iuzn messzemenő, tágkörű felhatalmazást egyetlen kormánynak sem tudnék meg* szavazni, mert ezzel esetleg alkotmányunkat is veszélyeztetném. Juhász Andor volt a következő felszólaló. Helytelen az egyéves önkéntesség eltörlését azzal indokolni — mondotta —, hogy ezt a jogegyenlőség kivánja. A jogegyenlőség azt kivánja, hogy azok, akiknek kiképzésük, életpályájura való előkészületük tizenhat-husz évig is eltart, tényleges katonai szolgálatuknak rövidebb idő alatt tehess senek e'eget. A nőkre vonatkozó intézkedések is külön meggondolást érdemelnek. Bizalmát fejezi ki a honvédelmi miniszter iránt. Gróf Apponyi Károly a nemzetközi feszültség okairól beszélt. Kijelentette, hogy minden áldozatot meg kell hozni a honvédség erdekében, nehogy beteljesedjen rajtunk a rómaiakat legyőző gall hadvezér, Brennus jeligéje: Vae victis! Jaj a legyőzötteknek! Kolossváry Mihály volt a következő felszólaló. Paradoxonnak tűnik fel az a je.eiiség, hogy amikor a szivek béke uldn vágyakoznak, ugyanakkor az államok a hadsereg végnélküli fejlesztésérői készítenek törvényekít. Mindenki érzi, de különösen mi, akik legtöbbet szenvedtünk, hogy békét kellene teremteni Európában, de nem a fegyverekre épitett békét, nem oktroj-békét, hanem az eltiport, de fe támasztott igazság békéjét, a történelmi jogok békéjét, a megélhetés alapjait képező gazdasági szükségességek békéjét és a visszaállítandó ezeréves igazságos határok békéjét. Barczy Gábor: A tiszteknek át kell érezniök milyen nagy érték van rájuk bizva. Felül keh emelkedniük minden pártpolitikán, mert tudják, hogy esküjükhöz hiven kell szoigálniok. a legfőbb hadurat és a magyar alkotmányt. Megnyugtató biztoüték a honvéde'mi miniszter kijelentése, hogy teljesiti kötelességét azokkal a tisztekkel szemben, akik tiszti esküjükről esetleg megfeledkezve a pártpolitikába belekapcsolódnak. A javaslatot örömmel e.fogadta. Meskó Zolán tábornok-orvos volt az ülés utólsó szónoka. Ez a törvény a magyar nemzet élnlakn.rá-íának a törvénye — mondotta. Megemlékezett az elmúlt év őszén lezajlott eseményekről, a hadsereg gyors megszervezéséről, a Felvidék katonai megszállásáról, majd megemlítette a vizkereszti támadást, amely több volt, mint határincidens és ezért a magyar nemzetnek meg kell kapnia caz elégtéie't. A magyar honvédség minden egyes alkalommal hősiesen viselkedett. Büszkék vagyunk a honvédség minden katonájára és tisztikarára. A levcntcintézmény fogja megvetni a jövőben a katonai szolgálat alapját. Fontos, hogy senkit se érjen hátrány a katonai szolgálat miatt. Nagy súlyt kell helyezni a nemzet légvédelmére is. A javaslatot elfogadta. A honvédelmi javaslat vitáját szombaton délelőtt folytatja a felsőház. ÍJ szovjet megszünteti budapesti követségét Budapest, február 3. A MTI. jelenti: A szovjetkormány február 2-án közölte a moszkvai magyar királyi követtel, hogy budapesti követségének működését meg óhajtja szüntetni és a Magyarországgal való diplomáciai kapcsolat fenntartásával egy más államban székelő szovjetkülképviseletet kiván megbízni. Páris, február 3. A Jour budapesti jelentése szerint magyar politikai körökben meglepetéssel állapítják meg, hogy Szovjetoroszország sem Németországgal, sem Olaszországgal, sem Japánnal nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat, most azzal az az ürüggyel, hogy Magyarország csatlakozott a kommunistaellenes egyezményhez, visszahívta magyarországi követét Mindamellett Budapesten egyáltalában nem keltett nyugtalanságot a szovjetorosz kormány cselekedete. A magyar fővárosban hangoztatják, hogy Szovjetoroszország legyengült állam és vezetői magatartásinak semmi jelentőségé nincs. A budapesti szovjetarosz követ remélhető mielőbbi távozása, lényegesen tehermentesíteni fogja a magyar rendőrséget.