Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-21 / 42. szám

ft DÉL MA r,y A R ORSZÁG Kedd, TQ5Q. február 2T. lOszinház és intivcfzcf • HETI M Ü S 0 K J Ma, kedden délután: Franria szobaláiiv. Fillé­res helyárak. Ma, kedden csie: Bajadér. Operett. Ketten egy jeggyel! Sferdán esle: Egy asszony hazudik. Bulla El­ma vrndégfelléptáycl. Páratlanbérlet '26. Csütörtök délután: Egy asszony hazudik. Bulla Jilnia felléptével Bérletszünet. Csütörtök c-tc: A Conway-család. Bulla Elma felléptével! Prcinierbérlet 23. Péntek este: Vadvirág. Operett. Kelten egy jeggyel! Szombat délután: Bubus. Filléres hclyárakkal. Szombat este: Cigánybáró. Ketten egy jeggyel! Vurárnap délután: Bubus. Mérsékelt helyárak­kal. Délutáni bérlet. Vasárnap este: Cigánybáró. Ketten egy jegv­cryel! Hétfőn este: Márciusi szél. Vigjátékbemuíató. I'rcmierbérlet 29. Kedden délután: Bubus. Filléres helvárakkal. Ke dden esle: Márciusi szél. Páratlanbérlet 27. DMKE. Szerdától: Hadik-huszárok. Eredeti operett­bemutató. —nOo—< =a Nagy sikert aratlak a felsővárosi műkedve­lők. Nagysikerű jólékonycélu előadást rendezett vasárnap esle a Szegedi Felsővárosi Katol'kus Népkör, u felsővárosi kultúrházban. Szépen ösz­<zctuniill, ambiciózus előadásban szinre hozták a „Tatárjárás" cimü népszerű operettet, a követ­kező szereplőkkel: Buttcr Béla, Vülgvesi Mária, Rényé Anna. Zilahi Kálmán, Szűcs Sándor, Pál­Ti Zoltán, Bárány Pál, Jójárt József, Jóiart "Fás. ló, Fejes Tilior, Boros József, Bozóki Árpád, Ragi Manyika, Bodó József, Boros Rózsa, Csáki József, Farkas György, Klivinvi Anni, Kovács Orbán, Tatár Mihály és Kopasz József. A rende­zői munkát Bárány Pál látta el igen lelkese, :cig n karmesteri pálcát Botossy Béla nagyszerű érzékkel kezelte. Az énekek betanításáért Török Józsefet és Jójárt Lászlót illeti elismerés. Gyú­lni Ferenc diszlctci is nagy sikert arattak, nem­különben sok taps illette meg a Felsővárosi „Visszhang" Dalkör kitűnő énekegyüttesét, —oOo— Harmónia hangversenyeit Szombat, Tisza 8. VIII. mcstcrbérlet Mercedes Capsir a milánói Scala és római Teatro Reale világ­liiiii koloraturénekesnőjc ária- és áalGst Jegyek Dcirnagyarország jegyirodában és Har­móniánál. —oOo— A színházi iroda hírei A „Francia szobalány" madélutáni filléres előadásán a társulat legjobbjai lépnek fel, élükön R.,logh Klárival. Ketten egy jeggyel: „Bajadér". Kálmán Tmre legendásan szép muzsikáju operettjét, a ..Bsja­dér'M, a .címszerepben Sz. Patkós Irmával, ma fste a népies előadássorozat keretében eleveníti fel n szinház. Bulla Elnia három vendégjátékát ismét nagv szcrc'eltel várja a közönség. Szerdán este és csü­lotökön délután • Fodor László: „Egy asszony ha­zudik" cimü szinmüvélien, 'csütörtökön este pedig n modern angol irodalom legsz.ebb alkotásában; Copwny esa)ád"-ban jútsza a főszerepet „Márciusi szél", /ágon Isivánnik, a Vígszín­házban átütő sikert aratott vígjátékát hétfőn este mutatja be a társulat. Csupa szellemesség és fi­nom hangulat ez a színpadi játék, amely Szegedet is meg fogja hóditani. „Vadvirág'' cs „Cigánybáró" a „Ketten egy jeggyel" akcióban. Pénteken, szombaton és vasár­nap esle ez a két remek niagyar darab kerül szin­re a legjobb szereposztásban rendkívül kedvez­ményes helyárakkal. BlILLA ELMA vendégjátékai: 6zcrdán este, csütörtökön délután .EGY ASSZONY HAZUDIK" csütörtök este; „A CONWAY-CSALAD" SZEGEDI KÉZMÜVESBANK" Előnyős feltételekkel nyújt zálogkölcsönt ' _ ' arany, ezüst és mindennemű értékre, £OpHAZA ingóságokra Kölcaey-u. 7 és Kárász-u. 11. Tel. 12—79 ~ CSERZY BE LA: A nagy palóc SzegeJen (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 9 Ezen érv előtt meghajolt Mikszáth. Fel­ült a kocsira, Gelléri meg melléje. Már ép­pen elindult a kocsi, amikor Gelléri ijedt hangon rászólt a kocsisra: Aztán Mikszáth felé fordult és szinte meg­rökönyödve mondotta: — Hé, álljon megl — Kálmán, a vonaton -maradt a csoma­god! . Mikszáth erre harsányan felkacagott. — Dehogy is maradt az ott. Itt van-e! — mutatta a kezében szorongatott kis papír­csomagot. — Ez az egész csomagod? — kérdezte szinte elképedve Gelléri. — Ez hát, de induljunk már el, mert tényleg azt hiszik, hogy jelölt vagyok, aki dikcíózásra vár. A kocsis ezekre a szavakra megcsapkodta a lovakat, Mikszáth pedig mosolyogva ma­gyarázta Gollérinek: — Ausztráliába, vagy az Északi-sarkra kell vinni csomagot. Szegedre, minek? Hoz­tam magammal három tiszta gallért és há­rom pár tiszta harisnyát. A többit, ami kell, meg tudom én itt is venni. Csomaggal utaz­gatni nem okos dolog. Két veszély is fe­nyeget ilyen esetben: elhagyhatjuk, de el is lophatják a csomagunkat. Hát érdemes ek­kora méregnek ki tenni magát nz ember­nek? Hotrv a kényelemről ne is beszéljek... Mikszáthnak ez az utolsó mondata volt tulajdonképen őszinte. Utolérhetetlen volt a kényelem szeretetében. A kocsi a Hétválasztó-szálloda előtt állott meg. Itt talált ideiglenes otthont Mikszáth. A kocsiból kiszállva, Gelléri kezetnyujtott kartársa felé. — Most elbúcsúzom tőled, de rövidesen érted jövök. Akkor elviszlek a szerkesztő­ségbe. Várj meg. Szervusz! * Gelléri félóra múlva már ismét ott volt a Hétválasztóban, hogy magával vigye Mik­száthot. Legnagyobb megütközésére azon­ban nz ágyban találta az irót. — Mi történt veled, Kálmán? — kérdésé­ből kihangzott a megdöbbenés. Mikszáth aj­káról most sem tünt el a fanyar mosoly. — Aktuálisabb lenne most azt kérdezned: mi lel engem? Könnyebb lenne a felelet, hogy a hideg. •— Ráz a hideg? — Látod, a betegség olyan ellenség, ami­vel szemben nem kelhetünk birokra. Csak­nem kirázta az imént is belőlem a lelket ez a hideglelés s nekem gyáva módon, mint már sokszor, csak tűrnöm lehetett. Gelléri nem győzött eléggé sajnálkozni; dc súlyos szemrehányásokat is tett MÍK* száthnak, mert megállapodásuk ellenére előbb jött le Szegedre, mintsem szabad lett volna egészsége miatt. Hümmögött egyre és ismételgette, hogy bizony a Hungária* kávéházban várakozik rá Enyedi Lukács, e Szegedi Napló szerkesztőségének tagjaival, — Ott van — motyogta — Polczner ügy* véd is s az ellenzéki párt több vezérfórfia.. * Ejnye, ejnye, de sajnálatos... — töpren* gett Gelléri. — Ne sajnálj semmit — szólalt meg vé* gül Mikszáth, — felöltözöm és veled me* gyek. Már nyúlt is az ágy előtti székre helye* zett ruhája felé. — Szó sincs róla! — tiltakozott most Gel­léri, akinek azonban minden tiltakozása, ér* velése, sőt könvörgése is süket fülekre talált Mikszáthnál. Néha mint most is, megdob* bentően csökönyös palóc volt Mikszáth. Pillanatok alatt fölrángatta magára a ruhát és mór indulásra készen állott. — Na, mehetünk — mondotta es kinyi* totta az ajtót, hogy kitessékelje a még min* dig rimánkodó, egészségéért aggódó kolle­gáját. A Hungária-kávéházban kissé fagyos volt a fogadtatás. Egvedül Enyedi üdvözölte lel­kesen. A többiek: udvariasan kezetszoritot­tak vele. Különösen Polczner, meg az ellen­zéki korifeusok viselkedtek tartózkodóan. Az elhanyagolt külsejü Íróról nem volt ked­vező az első impresszió. Ráadásul most, be­tegen, kedvtelenül, egyébként is előnytelen volt a bemutatkozása. Polcznerék össze is néztek s a tekintetükből kivillant a gondo­lat: Hát ettől volt ugy elragadtatva Enye­di? ... Félóráig sem maradt közöttük MikszátK. Betegségére hivatkozva, bucsut vett n tár­saságtól. Ezúttal azonban nemcsak Gelléri kísérte haza a beteg irót, de vele ment Enyedi is." A Hungáriában maradt társaság vélemé­nye percek alatt kialakult: a' budapesti uj­ságiró nem az, akit vártak Szegedre ... Enyed'ek szerencsétlenül „melléfogtak" e szerződtetésnél. — Hót nem megmondtam én azonna1 Envedinek? — fordult magaigazolásu' Polczner felé az egyik vezérférfiu. — És hogv udvarolnak neki Enyedick ... — méltatlankodott egy másik, (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom