Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-14 / 36. szám

Kedd, 1959. Február 14. DÉLMAGYARORSZÁG 5 A kevermesi jegyző éleMialálharca egy hallás lámadóval A törvényszék 6 hónap! börtönre ilélíe a merénylőt (A Délmagy irország munkatársától.) Nem min­dennapi érdekességü bünügyet tárgyalt hétfőn a törvényszék l/ngvdry-tanécsa. Borsos Béla 48 éves kevermesi földműves vo'.t a vádlott, akit szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolt az ügyészség. A vádlott személyi adatainak felvéte­lénél kiderült, hogy Borsos Béia február 13-án született és ez a közhiedelem szerint szerencsét­len nap valóban szerencsétlenséget hozott rá, inert éppen születésnapján került a bíróság elé. Az 1938 november 10-e óta letartóztalásban levő Borsos Bé'át fegyőr vezette elő. Az elnök is­mertette előtte a vádiratot. A vádirat szerint Bor­sos tavaly november 10-én Kevermesen este 10 óra tájban belopódzott Sírokmán János községi segédjegyző házához, elbújt a folyosón és az este fél 10 óra tájban hazatérő jegyzőre rátámadt: a na a levő baltával agyba-főbe verte. Sirokmán segédjegyzö szerencsére nem veszítette el esz­méletét, sem lélekjelenlétét és védekezett. Hosszas dulakodás után sikerült kicsavarnia támadója kezé­ből a fejszét és védekezésképpen ő is több he­lyen megsebesítette Borsost. Borsos Bé'a kijelentette, hogy nem érzi ma­gát bűnösnek, inert nem bántotta a jegyzőt, csak hallomás­ból van tudomása az esetről. A történtek e'.őtt nem ismerte Sirokmán Jánost, soha semmi baja nem volt vele. Előadta, hogy a háborúban gránátnyomást kapott. Olyankor, amikor heves megrázkódtatások érik, vagy töb­bet iszik a kelleténél, a gránátnyomás következté­ben mindig elveszti em ékszőlehetségct. Abban az időben is ilyesmi történhetett vele. Az előző na­pokban kisleánya rendkívül súlyos operáción esett át és ő bánatában 8-án délután elmént invii. Az elnök elébe tárta a nyomozati vallomást, amelyben összefüggően mondotta el a büncse'ck­ményt. A cselekmény délutánján rendkívül sokat ivott, este fél 10-kor hazament, magához vette a baltát és öntudattan bolyongott a földeken, majd a hátsó kertikapun bement az aljegyző házához és ott a folyosón lesbeállt. A többire itt sem em­(.4 Délmagyarország munkatársától.) Nem mer­nénk állítani, hogy a világ állandóan fejlődik, de vannak térej, ahol az élet határozott előrehaladást mutat. Például: a nőifodrászat olyan fejlődésen ment át az elmúlt évtized alatt és olyan tökélyre jutott, amilyenre még nem volt példa, amióta nő és női tetszenivágyás van a világon. Talán fur­csának tűnik a világ és a nőifodrászat fejlődését kapcsolatba hozni. De, hogy ez mennyire jogosult: tessék megkérdezni a hö'gyeket. Valóban, a nőifodrászat hatalmasat lendült előre. A húszas évek sofőrtipusu hölgyeinek bubi-, sőt elonfrizurája után, természetes visszahatásként jött a harmincas éveket jellemző visszatérés a onöies nö« diszes hajviseletéhez. Ez az izlésvál­tozás idézte e'ő aztán a komplikált technikai beren­dezések, bonyolult hajpreparáiási módszerek meg­teremtését. Vagy talán nem is következmény voit ez, hanem ez volt az oka mindennek? Lehet! Azt mondják, hogv a háborút a fegyvergyárosok csi­nálják. * • a i * Vasárnap es'.c saját szemeinkkel győződhettünk meg a nőifodrásziuar. köze'ebbröl a szegedi női­lékszik. Sirokmán János községi aljegyző elmondotta, hogy nem ismerte a vádlottat, sem hivata'i, sem magánéletében nem találkozott vele. Amikor Bor­sos rátámadt, ő kétségb£o:etten védekezett, mind­ketten a fö'dre kerültek. Sikerült megkaparintania a fejszét és ő is több sebet eijtett ellenfelén. Később haloltta,, hogy Borsos eretleg azért hara­gudott rá, mert ne d tiTajdonitotta házának és fö'djének e'árverezését, hö'ott az árverést egy bé­késcsabai bank kezdeményezésére egyik hivatali kartársa eszközölte. Elmondotta még az aljegyző, hogy érzése szerint Borsost va'aki felbujtotta el­lene. ö azt a házat, amelyben lakik, olyan em­bertől ve: te, aki árverésen szerezte meg Vincze Józseftől. Hallotta és tanukkal tudja igazolni, hogy Vincze fc akart a bérelni Rozin Lajost, hogy az ölje meg öt. Ez a Vincze József jóbarátja Borsosnak. Sirokmán Jánosné elmondotta, hogy a dulako­dás zajára ébredt és kirohant a folyosóra. Férje és egy előtte ismeretlen ember véres fejjel bir­kóztak a földön. Egyszercsak az isme.ellen fel­ugrott, ellökte öt és kirohant az utcára. A többi tanú arra vonatkozólag tett vallomást, hogy Borsost iszütos embernek ismerték, akinek a legkevesebb ital is gyakran megártott. Kéil János dr. törvényszéki orvosszakértő arról számolt be, hogy Sirokmán és Borsos sérülései is rendkívül su'yosak voltak. Incze Gyu'a dr. elmeszakértő a vizsgá'ati fog­ság tartania alatt megvizsgálta Borsos elmeálla­potát. Megfigye'ései szerint a vádlottnál az tín­tuda'.lansdg, mint beszámithaiailansdgok kizáró ok, nem igazolható, de iclült iszríkossdgából fo'yó­lag akarata rendkívül korlátozott. A tanúvallomá­sokból kitünőleg a cselekmény e követésekor a vád'ott aikoholmérgzésben szenvedett. A vád- és védőbeszéd e'hangzása után a tör­vényszék bűnösnek mondotta ki Borsost a vad­szerinti büncse ekménybeen és G hónapi börtönre itó'.te. A büntetésből 2 hónapot és 20 wpot a vizsgá'ati fogsággal ki öltöttnek vetlek. A vád'ott sirva jelentette ki, hogy megnyugszik az ítéletben. Az ügyész súlyosbításért, a védő a bűnösség megd'apitdsa miatt fellebbezett. fodrászipar színvonaláról. Ekkor tartotta a fpd­rászipartestület héthe'.es továbbképző tanfolyamá­nak befejezéseként frizurabeniu/atójat az ipartes­tület márványtermében. Az iparügyi minisztérium támoga á ával megrendezett tanfolyamnak 25 részt­vevője volt; segédek és öná'ló iparosok vegyesen. Hitler János és Waltrich János fodrászmesterek végezték a résztvevők oktatását. Hogy milyen eredménnyel, arról élénken tanúskodtak a bemu­tatott szebbnél-szebb frizurák. Este 8 órakor már zsúfolva volt az ipartestület nagyterme. A terem közepén 20 tükör előtt dol­goztak a bemutató résztvevői a nagyszámú közön­ség élénk érdeklődése mellett. Csakúgy villogott a fehérruhás fodrászleányok és segédurak kezében a »stit fcsü«, mert a tstilkefe*, amint fürge ujjaik alatt boszorkányos gyorsasággal formálódtak a rollnik, loknik és egyéb hajalakzatok. Amig folyt a lázas munka, megkértük egyik elő­kelő belvárosi fodrászüzlet tulajdonosát: táiékoz­lassa a Délmagyarország hölgykozönségét az idei legújabb frizuradivatról. — A tavaly rendkívül divalos nvakbafésülést úgynevezett »apród-frizura« kimegy a divatból —« mondotta informátorunk —, ehelyett a fölfelé fé­sűit loknis frizurát hordják most a hölgyek, amely szabadabbá teszi a nyakat és rendkívüli mó­don emlékeztet a háborút közvetlenül megelőző békeévek divatjára. Annyival is inkább hasonlít ez a viselet a békebelihez, mert az estélyi frizurák­nál most is alkalmazzuk a művirág-, strassz-, sza!• lag- és to'.ldiszitéseket. Persze sokkal raffináttabb módon és a mai fejlett géptechnikának megfele­lően. Nagyon divatos ezeknél a fölfelé fésült fri­zuráknál, de a többi formáknál is a hajnak hátul a tarkótól kezdődő, középen való elváiasztása * A frizurák elkészültével a modellek a színpadra gyü'ekeztek és megkezdődött a program második része. Erdei László, a Hivatásszervezet ben tömö­rült fodrászsgédi kar einöke üdvözölte a megjelen­teke;, majd Cserzy Mihály dr., a szegedi kereske­delmi és iparkamara ti kára mondott beszédet. A kamara jókívánságait tolmácsolta a fodrászmes­terék és segédeik összefogásához, amely ezen a tanfolyamon szorossá vált. Ezután megkezdődött a modellek bemutatása. A szinpad közepén förá'.litott, élesen megvi'ágitott ezüst körben jc'ennek meg a fejek. Negyven szebb­nél-szebb frizura vonult el a közönség előtt, ta­núskodva a tanfolyam uagy hasznáról. A kezdők csoportjában nagy sikere volt Bárifi Mária dél­utáni frizurájának, Kovács János, Gombos Júlia, Bánfi Sándor és Pd'mai Erzsébet estélyi frizurá­nak. A haladók csoportjában Szécsényi Ferencné rózsaszinvirágos estélyi feje, Kucsera Erzsébet, Hitler Szidónia, Somogyi Ferencné, Lung Erzsébet, Ária Eta, Tóth Erzsébet, Bozóki Mária frizurái aratták a legnagyobb sikert. Beke Sándor modern férfifrizurát mutatott be. Bemutatásra került né­hány mestermunka is. Igy Bálint Béláné strassz­és virágdiszes estélyi frizurája, Hiller János, He­rédt Gizella és Watlrich János modelljei, vala­mennyi egy-egy remekbekészült frizuraköltemény. Őszinte e ismerést ke'tett ugy a szakkörök, mint a nagyközönség körében Heim Aranka rendkívül izlé-es, könnyed, nemesvona'.u, fekete taft- és nagy vörös tüilcsokorral díszített estélyi frizurája. Wa'.trich János gazdag diszi.ésü rokokkó-Darókáiá is sok tapsot kapott. * Az, hogy a fenti neveket kiemeeltük, nem je­lenti azt, hogy a többiek nem produkáltak szépet­és kiválót. A többi frizurák is megérdemlik a leg­teljesebb elismerést. Bata Szilvesztcrné modern fantázia-, Somogyi Ferencné estélyi és moderni délutáni, Hill János egy estélyi és két fantázia-, Beke Sándor délutáni, Kovács Istvánné estélyi, Kölni Ilona felfelé fésült estélyi, Jungen Elemérné estélyi, Sashalmi Adolfné estélyi, Kosóczky Má­ria estélyi, Kohn Erzsébet modern estélyi, Zsid­ják István fantázia-, Kovács István nappali, Ka­posvári László estélyi, P. Kovács János estélyi, Weisz Sárika estélyi, Domonkos József délutáni, Laudisz Mária estélyi, Bodor László estélyi, Tóth Ferenc estélyi, vitéz Szabó Sándornd estélyi, Fricska Anna estélyi, Gyuránki Rózsika fantázia-, Pósa Böbe délutáni, Sárközi Klára estélyi, Hódi Lajos délutáni, Bánffy Sándorné estélyi frizurával mutatkozott be, * • -" • • ' ' A műsor befejezéseként Heim Antal és Hitler János szó'alt még fel, megköszönve Antal Dénes iparostanonciskolai igazgatónak és Dudás Sándor szakosztályi elnöknek, hogy támogatták a tanfo­lyam megrendezését. P. Nagy Töhötöm, a Hiva­tásszervezet elnöke nevében és megbízásából Rosta András dr. mondott baszéáeí, majd két hálás ta­nítvány virágcsokrot nyújtott át Hitler és Weltrich mestereknek. A bemondó tisztét a műsor folyamán Rólh Aurél fodrászmes'.er látta el. * ! A jólsikerült bemutató után kezdetét vette a táncmulatság, amelyet a Göndör hajam rövidre...* kezdetű csárdás hangjaira nyitott meg a derék fodrásziparosság fiatalsága.) (ász.) Frizura-költemények káprázatos fölvonulása a vasárnapi fodrászbemutaíón

Next

/
Oldalképek
Tartalom