Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

Ifi DÉLMAG yAR ORSZÁG Vasárnap, I05Q. február 12. versenyekhez, -amelyeknek a szegedi fogadalmi f templom az első három cvben szinhelye volt. a rádió figyelmébe! Az utolsó öt évben teljes visszaesés mutatko­zott az európaihirü szegedi nagyorgona „karrier­jében" ... Az épitő miniszter meghalt, a rádió, amely kezdetben felkarolta a szegedi dóm orgo­nájának szerepeltetését, teljesen kihagyta niiiso­'ábé>| a fogadalmi templomból történő közvetíté­seket. Ennek oka állitólag abban rejlik, hogy ..a közönség nem kívánja a zeneileg tulmngas szín­vonalú hangversenyeket". Nem hisszük, hogy ez igaz lehel, mert a rádiónak az a hivatása, hogy a magyar néprétegeket nevelje, a magyar kultú­ra színvonalát magasabbra lendítse, s ennek 9 hivatásának minden tekintetben meg is felel. Nem értjük tehát, hogy évek óta miért hanyagol­ják el a szegedi Dómot, miért nem hallhatjuk ai rádió hanghullániain át a szegedi nagyorgona csodálatos hangjait? Más országban, bárhol büsz­kélkednének a világ harmadik jelentőségű orgo­nájával és legalább kétszer-háromszor évente be­mutatnák Európa rádióhallgató, zeneileg oly igé­nyes közönségének. Hisszük, hogy ez a helyzet ja­vunkra megváltozik és az immár tiz éves, sze­gedi nagyorgona „karrierje" tovább ivei, az európai zcnekultura magasztos, büszke csúcsai felé. Csányi Piroska. Füxői 178 ayóoyhasKölöi a lea­lökéleíesebb szabás­sal uf moáelel* széria saeciálisan Részit Höfle fűzős Klauzál tér 3. Megszüntették az eljárást a nemzetgyalázássa! vádolt üldözési mániás üvegessegéd ellen Patologikus mániája, hogy állandóan láthatatlan szellenet üldözik 7 t a y-R i f g 1 c r Ernő, a Bazilika orgonamü­része érkezett Szegedre, ő szólaltatta meg elő­ször a nagyorgonát s a Dóm kupoláját ostromló, hatalmas, csodalatos bangók messze szárnyal­tak. ki a nagyvilágba, a külföld előkelő szakte­kintélyeihez. akik csoportosan jöttek, hogy meg­hallgassák Európa nagyságban második, minő­ségben legelső orgonáját. Budapesten 1930 szeptemberében volt nz'or­pmnépiiök nemzetközi kongresszusa s ennek tagjai, valamint több hírneves orgonaművész jött le Szegedre, hogy vélcpiényt mondjanak az or­gonáról. Tgy D unk el be rg Olló, a passaui székesegyház orgonamüvészc, M o i s s i Ferenc bécsi orgonaművész, li a n s Hc n n y Johann hamburgi műépítész és orgonatervező, Mathias X Ferenc, a Szent Leó székesegyház zeneisko­lájának igazgatója, Shmidhauer Lajos orgo­namiivész, Bersdorf Károly sziléziai orgona­építő, Lankaiiff Vilmos weikersheimi orgo­fip.szakértő, Wegcnstetn Emil Temesvárról és még számos külföldi oigonologus. valameny­nyien lelkesülten gratulállak Angszter Emilnek) és az orgona tervezőjének, Geiyer Józsefnek. M o i s s i Ferenc — többek között — igy nyi­latkozott a szegedi n igy orgonáról: — Ilyen orgona nincs több egész Európában, nires Bécsben, ha hazatérek, azonnal ismertetem a világhírű hangszert a „Rciehpost" hasábjain!" 1990 októberben volt a fogadalmi templom fel­szí ntclése s ez alkalomból négy nagyszabású hangverseny szinhelye volt a Dóm. Október 23­An szentelték fel a templomot, ekkor volt Dobná­nyi „Szegedi misé"-jénck bemutatása, majd 21­én a Palrszfrina-kórns szerepelt a Dómban és Antos Kálmán, n nagyszerű kvalitású szegedi or. gonaraüvész szólaltatta meg a nagyorgonát. 25­•n a hírneves magyar orgonaművész: Sehniidt­h a u e r La jos játszolt a Doniban, 26-án pedig \V e h n t r Géza. A magyarországi orgonaművé­szek közül Antalffy-Zsiros Dezső, az Ame­rikában élő, nigy magyar orgonista, Sugár Viktor, Kereszt hy Jenő, Németh István (Pozsony) és Zalán ffv Aladár, a külfö'dlek közül pedig kétszer játszott Dunkclberg Ot­tó, a passaui dóm orgonamüvészc, aki különösen improvizációival keltett nagy feltűnést. Rajta ki­viii Alfréd Sitlard, a berlini Hochschulc or­gonatanára. Bach utolérhetetlen interpretálója csillogtatta művészetét Szegeden, majd Franz Schütz, a bécsi zeneakadémia orgonaprofesz­szóra, Ruttkovsky Bronisláv Varsóból, prof. D r e s s 1 e r Ferenc Xavier, mind a legnagyobb elragadt dússal nyilatkoztak a szegedi orgoná­ról és felejthetetlen élményt vittek magukkai. — A sorozatos koncertek megrendezése el»ö­sfuban az akkori káplán, Balogh István dr. érdeme volt — fejezte be visszaemlékezéseit Csornák Elemér karnagy, aki bucsuzóul kije­lentette, hogy életének legszebb élményei fűződ­nek azokhoz a világraszóló, nagyszabású hang­PÁRISI HAGY ÁRUHÁZ RT. SZEGED, CSEKOWKS és KIK U«ft SAROK Kerékpár igazolvány —16 Kerékpár fékgumi 08 Klipszcsavar 4 darab —ló Recés, vagy biitz nadrágszorító 1 pár —10 Gumi ragasztó 1 tubus —12 Ülés spirál rugó —14 Kerékpár olajozó — Is Szelepgumi 1 méter — 18 Pedálgumi kockás — 18 Bedugós pumpatömlő —.21 t.ámpatartó — 22 "zárnyis pumpatartó 1 pár —.22 Nyeregorr rugó —24 Kerékpárolaj 1 üveg —21 Kerékpár névtábla —.21 Kerégpár lapos kulcs -,-.24 Macskaszem —.26 Kuprugó ; —28 Kerékpár zománc szines' 1 doboz —28 Első tengely >-.29 iumi vagy fa fogantyú 1 pár —38 Kormány csengő —45 Pedál tengely —.58 (A Délmagyarország munkatársától). Ér­dekes ügyet tárgyalt a mult év novemberé­ben a szegedi törvényszék ötöstanácsa. Ac­kermann Antal 47 éves budapesti * üveges­segéd volt a vádlott, a magyar nemzet meg­becsülése ellen irányuló vétséggel vádolta az ügyészség, mert a Békéscsaba—Szolnok kö­zött közlekedő vonaton o következő kijelen­téseket tette: „"Magyarországon rosszul kormányoznak, rosszul gazdálkodnak a megmaradt földdel. Barbár nép a magyar — mondotta —, csak lopni tud és hazudni. Itt csak az a fontos, bogy fizessen az ember, jót azonban nem élvez a nép. Máskép kellett volna intézni az ország sorsát, ugy, ahogy 1919-ben kezd­ték. Románia a Balkánon van, de azért szi­vesebben tartózkodom ott, mert ott rende­sebbek az emberek", — mondotta Acker­mann. Ackermann elismerte, hogy részben meg­tette az inkriminált kijelentéseket. Tizenöt évvel ezelőtt Magyarországról indult tra­gédiája — mondotta. Jólmenő üvegesüzlete volt Budapesten, ekkor ismeretlen emberek üldözni kezdték. Leveleit felbontották, meg­figyelés alatt tartották, ugy, hogy állandóan rettegésben élt. Ekkor menekülni kezdett üldözői elől. 15 év alatt bejárta egész Euró­pát, de seholsem találta nyugtát. Titokzatos ellenségei mindenüvé követték, ha zárt he­lyiségben tartózkodott átvilágították a fala­kat és ugy figyelték — vallotta. Mikor Hol­landiából hazafelé jött és a vonaton a né­met nővel beszélgetni kezdett, akkor is na­gyon ideges volt, mert aznap mérgezett ci­garettát adtak el neki egy trafikban. A tanuk elmondották, hogy hallották a vonaton megtett nemzetgyalázó kijelentése­ket. Azt is hallották, hogy Ackermann né­metnek vallotta magát. Ács Sándor dr. törvényszéki orvos­szakértő kijelentette, Kogy a vádlott üldözési mániában szenved. A rendelkezésére álló rövid idő alatt azon­ban nem volt módjában megfigyelni, hogy teljes mértékben beszámithatatlan-e. A törvényszék elrendelte a vádlott elme­állapotának megvizsgálását és az orvosi vé­leménynek az Igazságügyi Orvosi Tanács­hoz való felterjesztését. Az Igazságügyi Orvosi Tanács vélemé­nye most érkezett meg Szegedre. A véle­mény szerint Ackermann paranoia perse­cutoria, üldözési téveseszme hatása alatt áll, mégpedig olyan mértékben, hogy ez már elmebajnak" számit. Fixa ideája, hogy láthatatlan szel. leinek üldözik teljesen beszámitha­tatlanná teszi. A törvényszék az orvosi szakvélemény alapján megszüntette az eljárást Ackermanri Antallal szemben és szabadlábra helyezte a vizsgálati fogságban levő embert. n Katolikus Növédo Egyesület nagyböjti előadásai (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület nagyböjti előadások és lelkigyakorlatok rendezésére készül. A nagy­böjti előadások tárgya az egyház és a szociális kérdés. Az előadásokat február 22-étől kezdődöfeg négy szerdán keresztül sorozatosan tartják meg az egyesület Korona-utcai székházának nagytermében délután fél 6 órai kezdettel. Az első előadást Knébel Miklós dr. pápai kamarás tartja meg feb­ruár 22-én délután fél 6 órakor »Az evangélium tanítása a földi javak élvezetéről ós a 1 ciki sze­génységről« cimmel. Az előadások további sorrendje a következő: március 1-én »Az evangélium tanítása a szociális szeretetrő'«, Madarász István dr. prelátus-kano­nok előadása, március 8-án »Az egyház szociális tevékenysége a keresztény ókorban", Kcrner Ist­ván budapesti szemináriumi igazgató előadása, március 15-én »Az egyház szociális tevékenysége a keresztény középkorban és ujkorban«, Oslay Os« vald ferencrendi atya előadása és március 22-én »A nagy pápai körlevelek: a »Rerum Noverumn ós a y>Quadra yesslmo Anno« ismertetése. Az előadások után litánia és szentségi áldás lesz a jelenlévők részére. A litániát P. Oslay Osvald, a Patronesse Testület lelki vezetője végzi, míg a zenei részt Zdmbó Károly rókusi főkántor adja elő. Az ünnepi zárólitániát Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök végzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom