Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

Vasárnap, 1959. február 12. DELMAGYAROR S Z Á G A 10 EVES SZEGEDI ORGONA (A Délmagyarország munkatársától). Többféle időszerűség jogosít fel arra. liogy a szegedi fogadalmi templom hírneves, remckbekészült orgonájáról cikket írjak. Az egyik szomorú aktualitás a szegedi nagyorgona művészi kivitelezőjének, Angsztcr Emilnek néhány nappal ezelőtt bekövetkezett halála, a másik az, hogy ilyenkor, év elején a statisztikusok idényét éljiik és a nemrég elkészült idegenforgalmi kimutatás, sal kapcsolatosan meg kell említenünk, liogy a Dóm európai liirü orgonája idegenforgalmi szempontból egyik fővonzóerejc Szegednek. A harmadik aktuálitást utoljára említem, de nem ulolsótuiajdonképen érkeztünk el c szegedi jelentősebb nagyorgona sorban, mert évfordulóhoz történetében. Tiz esztendeje annak, hogy a szegedi fogadalmi templomban megkezdték az akkor még nem ilyen hatalmas méretűnek tervezett orgona megépítését. Az orgona diszpozícióját G e i y e r József orgonologus tervezte, míg az alkotás kivitelezője a pécsi Angszter-gyár volt. Az építési munkálatokat 1929 szeptemberében kezdték cl és befejezték 1930 julius 1-én. Ezek az adatok, amelyeket mindenki ismer a szegedi nagyorgonáról, mint idegenforgalmi érdekességről, -az orgonamii keletkezésének történetét, amely kulturális szempontból is érdeklődésre méltó, nem ismerik llven nagy általánosságban. Éppen ezért érdekesnek tartottuk a történet felelevenítését s e célhói felkerestük Csornák Elemért a fogadalmi templom lelkes, kitűnő karnagyát, aki az alábbi adatokkal szolgált az. orgona történetéről: ORGONA KELL A FOGADALMI TEMPLOMBA! Mikor a jezés előtt fogadalmi templom már végső befeállott. szegedi zenei körökben felmerült az orgonaépités kérdése. — A szegedi viszonyokat tekintve, mi legfölfebl) 40—18 regiszteres orgonáról álmodoztunk. •— kezdte visszaemlékezéseit Csornák karnagy. I)c segítségünkre jött néhai Klebelsberg Kúti ó gróf, az akkori kultuszminiszter nagy szere, tv és érdeklődése, amely minden szegedi probléma iránt a „nagy építő" lelkében megnyilatkozott. Klobelslicrg Kunó volt azt. aki a dóm orgonaépitési ügyét is lelkesedéssel felkarolta. — Boldogult Várhelyi József prelátus egy alkalommal dr. Balogh akkori belvárosi segédlelkésszel felutazott Budapestre és Klebelsberg miniszter urnák előadták kérésüket „Felépül a fogadalmi templom — mondották —, megfelelő orgona kellene" — folytatta Csornák Elemér, majd rátért arra. bogy az egykori kultuszminiszter Várhelyi prelátust, a fogadalmi templom eslö plébánosát őszintén szerette és tisztelte. A tervet Klebelsberg Kunó gróf igen kedvesen fogadta s megkérdezte, mibe kerülne az orgona építkezése, ha az ország legnagyobb orgonáját is meghaladnánk? — Belekerülhet 110—150 ezer pengőbe — mondotta a prelátus. Ezt a keretet a miniszter tudomásul vette s ezen belül az orgona építkezése rövidesen meg is indult a minisztérium, kegyúr és egyházközség segítségével. EURÓPA MÁSODIK ORGONÁJA". , Ettől kezdve szinte „karrier-történet" a szegedi nagyorgona története. Klebelsberg Kuuó gróf, akinek kulturális célkitűzése az volt, hogy a megcsonkított Magyarország csak kulturális fölénnyel tudja magára vonni a külföld figyelmét. sokat utazott Európában s mindenütt a kulturális kapcsolatok kimélyitésén fáradozott. Egv izben Barcelonában járt. Spanyolor 3i:ágl)a akkor iné:; kulturális célok és érdeklődések vonzották az idegeneket — és ott a székesegyházban egy Eclio-Work távniü — annyira megnyerte tetszését, hogy hazajövet Budapestről telefonon hivta fel a szegedi belvárosi plébániát és közölte, hogy a szegcdi orgonába okvetlenül bele kell épileni egy Echo-Werkct is. Az orgona tehát, amelyet nyolcvan regiszteresre terveztek, az Echo-müvcl 11(5 regiszteresre bővüli. A kupolában elhelyezett távmü volt tehát Klebelsberg Kunó gróf spanyolországi utjának Szegedet érinlö. nagyszerű eredménye. A néhai kultuszminiszter második külföldi utja alkalmával, amikor Stockholmba látogatott r! Berlinen keresztül utazott és a hamburgi Szent Micliaelis templomban meghallgatta Európa akkor második hirességü orgonáját. Ott hallotta a „De PrOfundis"-miivet s ennek a zenei élménynek szépségét azonnal Szeged számúra akarta gyümölcsöztetni. Amikor svédországi Htjáról visszatért, azt indítványozta, hogv a szegcdi orgonát olyan méretűre emeljék, hogy az legyen Európa második orgonája ... A hamburgban hallott De Profundis-szcrkezettel ismét bővült n llö regiszteres orgona s igy lett a hamburginál, amely 162 regiszleres. négy regiszterrel nagyobb. Klebelsberg Kunó gróf ezzel is kitűzött célját akarta szolgálni, hogy a magyar kultúra magas szinvonalára felhívja Európa s az egcsz világ figyelmét. Célját cl is érte, mert a szegedi Dóm orgonája n«mesak európai, hanem világviszonylatban is a zenei körök érdeklüdéséii"k központjába került. A világ legnagyobb orgonája Denwerbrn van (Amerika), 210 regiszteres játékkal. utána következik a passaui orgona, amely Európa legnagyobb orgonája 230 regiszteres játékkal s Európában a második, nz egész virágon pedig .?. harmadik a szegedi Dóm orgonája, utána a hamburgi orgona következik. 7200 SÍPOS, ÖT MAXI*A LOS BAROKKKENAISANCE-STILÜ A SZEGEDI nagyorgona Gehcr József, az orgona tervezője öt maruálosra tervezte a szegedi nagyorgonát, amelynek konslrukcióia a barokk és renaisancc-korok stílusának művészi elgondolásai egységesítése, fel szere'vc -az összes kupolákkal, háromszoros preTavaszi es nijári DIVATLAPON fredefi párisi D1VATRAJZ0H Dénes István hOiiuvhereshedés ISzeded, Kiauó-u. 2. Tel. lí-so. • iss paiációval és a modern technika vívmányával. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az orgonában '200 sip van. Igaz, hogy a Dc Profundis-szerkezet még a mai napig sem készült el — ianiert anyagi okokból kifolyólag —, de az orgona játékasztalát ugy konstruálták íjieg, hogy amenyiryiben a niélytáv.mü elkészül, csak egyszerűen bele kell kapcsolni, mert az összes regiszterei megvannak már. Az orgona megépítésének eddigi költségei körülbeiül 110 ezer pengős költséget jelentettek. A valóban mesteri kivitelezést a pécsi Angszter-gyár a legnagyobb szaktudással, körültekintéssel és nem utolsósorban lelkesedéssel alkotta meg. A napokban elhunyt Angsztet Emil volt az orgona művészi kivitelének tervezője. Angsztcr Emil ezzel a mesteri alkotásával a külföldi orgonológusok és orgonaszakértők legmesszebbmenő elismerését vívta ki, nemcsak önmagának, hanem a magyar alkotómüvészetnek is hírnevet, dicsőséget szerezve. Angszler Emil az orgona épitési munkálatait személyesen irányította, igen gyakran fordult meg Szegeden és a legapróbb részletekre is gon dosan felügyelt. Az ő lelkes munkájának abban az időben legnagyobb elismerője Klebelsberg Kunó volt. aki az épités ideje alatt a készülő orgonát számtalanszor megtekintette és boldog volt, amikor az orgonán az első regiszterek megszólaltak . . . EURÓPAI TIIRÜ HANGVERSENYSOROZAT 1930 június elsején már teljesen készen volt az orgona, de csak szeptemberben szólalt meg először avatott művész keze alatt. S z a k o 1 fmm^m s! 1 liter kryptongáz van. Ez a ritka, aranynál is értékesebb nemesgáz adja a Tungsram Krvptonlámpa tündöklő fehér fényét.