Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-10 / 7. szám

DEL'MAG/A RORStAG Kedd, 1959. január 10. moimo lovak Kiskundorozsma 12.000 külterületi lakosa anyakönyvezető és állatorvos nélkül Mint egyik kistemplomtanyai előfizetőjük azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok a Főszerkesztő Úrhoz, hogy nb. lapjában közérdekű panaszos cikkemet közzétenni szíveskedjék. A különböző helyeken megtartott tanyakongresszuson sok szó esett már az alföldi tanyákon elő sokszázezer tanyai lakos felkarolásáról és központok létesítéséről. Sajnos a kiskundorozsmai tanyavilág ezirányu és egyre sürgetőbb óhajai mindmáig teljesítetlenek maradtak. Negyvenhat éve Kistemplomtanyán lakom és indíttatva érzem magamat, hogy ezt a közérdekű, fontos ügyet a kezembe vegyem és az illetékes hatóságok figyelmet minden rendelkezésre álló eszközzel felhívjam. Ilyen szándékkal már 1930-ban 600 tanyai gazda aláírásával a kiskundorozsmai képviselőtestülethez memorandumot nyújtottam be azzal a tartalommal, hogy Kistemplomtanyán jegyzői kirendeltség anyakönyvi kerülettel sürgősen állittassék fel. A közgyűlés kérelmemnek helyet adott és u határozatot Csongrád vármegye kisgyülése is jóváhagyta. Egész 1937. évig hirt sem hallottunk, l'.ogy mi lesz a határozatok után az anyn' " íyvi kerülettel. Végre 1937 őszén a község főjtj /.ője meglepetésszerűen azt az inditványt terjesztette a közgyűlés elé, hogy mivel a jegyzői kirendeltség felállítása késik — pedig ennek felállítása sürgős volna — javasolja, hogy úgynevezett párhuzamos anyakönyvi kerületet állítsunk fel és az uj (tanyai) kerület már 1938 január 1-én kezdje meg működését. A közgyűlés ilyen értelemben el is fogadta a főjegyző előterjesztését, majd a határozatot jóV áh ágyás végett a belügyminisztériumba terjesztetlek fel Ma már 1939-et irunk, de a jóváhagyás — sajnos — még sem történt meg. Kiskundorozsma 32.000 kat. hold területen fek. szik a szegedi határba beékelve; 20C00 lakosa van. Ebből 12000 lélek a tanyán él. A tanvavilág négy központra osztotta fel önönmagát. Központnak azonban tulajdonképen csak Kistemplomtanvát lehet számítani, mert ott vannak a közintézmények A kistemplomtanyai tömörülés 1883. évben kezdődött, amikor ott kápolna épült, pontosan r. tanyavilág középpontján és az egész tanyavidék állal könnyen megközelithetöen, Kislcmplomtanvának van 1500 lelket befogadó kőtemploma, állandó lelkésze, lelkészlakja, amelyet a hivek nz anyaközség segítsége nélkül közadakozásból maguk épitettek. Négy tanerős állami iskolája, községi orvosa és gyógyszertára, temetője, temetkezési vállalata, egészségháza, postahivatala telefonközponttal, községháza, gőzmalma, 8 vegyeske r< sk'edése, 2 gabonakereskedése, gazdaköre, 30 különféle iparosa, 2 vendéglője is van a településnek, ahol hetenként kétszer forgalmas piac, hetenként pedig sertésvásár is vnn. Kislcmptomtanya-központot Csergő Károly ,rr., Csongrád vármegye ny. alispánja, az ország legkifejlettebb központjának minősítette. A kiskundorozsmai tanyai lakosság nagyon el ran keseredve, mert a hatóságok nemtörődését látja. Tudja azt, hogy az anyakönyvi kerület felüli tása külön megterhelést nem jelent, mert a Közgyűlési határozat szerint az anyaközségben levő négy seffédjeavző eeyikét rendelnék kl. Községháza pedig már 10 év óta van Kistemplomtanyán és csekély áron a célnak megfelelően átalakítható volna. Nem niul iszthatom el megemlíteni még azt, hogy Si'tralaghv Ferenc jelenlegi községi állatorvost 1928. évben Kisteniplomlanyára választottuk meg. A pálvázati hirdetmény is ugy szólt, bogy a megválasztott állatorvos Kistemplomtanyán köteles lakni, ő azonban a választás után Kiskundorozsmán telepedett le. Pedig ott lakik Somló iárási állatorvos is, aki megszabott díjazásért szívesen végezné a vágóhídon a husvizsgálatot. A tanyán kell elsősorban az állatorvos, mert ott tenyésztik az állatokat, nem a belterületen. Kiskundorozsma képviselője: Szeder János. A képviselői ur a jegyzői kirendeltséget, anyakönyvi kerülettel és uz állatorvos kihelyezését, minden megerőltetés nélkül keresztül tudná vinni, ha az anyaközség nem volna féltékeny. Ez volt a tanyaközpont fejlődésének mindig a kerékkötője. Kistemplomtanya és az egész külterület az anvaköszégben minden közkiadásból kiveszi a részét, jogosan követelheti azt, hogy a legfontosabb és legszükségesebb közigazgatási tényező; az anyakönyvvezető és az egyik állatorvos Kistemplomtanyán legyen. Tűrhetetlen állapot az, hogy a tanyán élő 12.000 lakós születés és haláleset bejelentése végett 15—25 kilóméter távolságról menjen be Kiskundorozsmára. Tclejs tisztelettel: Benkc Gedeon községi képviselő. —ooo— Lehef-e általánosítani ? Tisztelt Délmagyarországi Kötelességemnek tartom, hogy elsősorban köszöntsem a Délmagyarországot szellemi átalakulása alkalmával. Én ugy érzem, de velem együtt sokan éreznek és gondolkodnak igy, hogy erre az átalakulásra mindenkinek szüksége volt, a Délmagyarorszáír leghűségesebb olvasóinak is, akik tisztán látják, hogy a közszellemmel nem helyezkedhetnek szembe s hogy nem mondhat le egyetlen elesett, eltaposott, vagy üldözött ember azoknak a felmérhetetlenül nagy erkölrsi erőknek támogatásáról, melyek szolgálatába szegődött — őszinte örömünkre, — az uj Délmagyarország. S most engedjék meg nekem, hogy egy tünetre rámutassak. Jaross miniszter ur. akinek felvidéki nehéz harcait és súlyos kötelességteljesitését a legnagyobb hálával kell köszönnünk mindnyájunknak, legutóbbi beszédében azt mondotta, hogv akadtak nagyon Vitünő zsidó emberek a Felvidéken, akik elsősorban vették ki részüket a kötelességteljesítésből és a legsúlyosabb kockázatok vállalásában. Dehát — mondotta, — nem lehet általánosítani. Szeretném megragadni ennek a kijelentésnek mély igazságát: nem lehet általánosítani. De ha nem lehet általánosítani azt az Ítéletet, amit a legkiválóbb nemzeti szolgálatot végző zsidó vallású magyarokról kell alkotni s érdemükül el kell ismerni, akkor, mélyen tisztelt Délmagyarország, miért kell, miért lehet, miért szabad általánosítani azt a megítélést, amit a magukról és a törvény parancsáról megfeledkező bűnös emberek magatartásáról alkot minden ember, akár zsidó, akár keresztény, akár telivér, akár félvér. Hu nem szabad általánosítani a jót, miért szabad általánositani a rosszat? Ha a zsidóságot nem szabad megítélni azoknak tetteiből, akik a megpróbáltatások súlyos idején legelsőrendü szolgálatot tettek a magyarságnak, miért Ítélik meg a magyar nemzeti érzés és a kulturmunka kitűnőségeit a Dob-utcai siberek aljasságaiból? Hiszen, — mint Jaross miniszter ur mondotta, — általánositani nem lehet. Egyfelől megtagadják, bogy amit egyesek nemes áldozatkészséggel és kipróbált nenazethüséggel végeztek, az nem érdeme a többinek, másfelől azt kívánják, hogy amit egyesek hibáztak, azt az egész felekezet hibájának, vétkének és faji sajátosságának ismerjék el. Ha nena általánosítható az érdéin, ne legyen általánosítható a bün sem. Nézzék csak meg a bűnök express-általánositói, hogy a zsirdrágitók és valutasiberek valóban a beszivárgók soraiból kerültek ki, de azokat a zsidó vallású magyarokat, akiknek iikapjuk is ezen a földön élt, dolgozott, szenvedett és áldozott, miért teszik felelőssé azéit, hoey a határrendőrség régebben talán nem kellő éberséggel őrködött a határokon? Nem lehetne-e a zsidókérdés megoldásának alapjává tenni azt, amit Jaross miniszter ur hirdetett: nem lehet általánositani? Fogadják őszinte tiszteletem kifejezését S köszönetemet is, ha soraimnak nagyon becsült hasábjaikon helyet adnak. T. N. Négyszemközt A polgármester asztalán találkoztam az uj magyar géniusszal, a magyar teremtőmunka, az alkotnihivatás tapintható értékével. Udvariassági gesztus, hogy s Külkereskedelmi Hivatal idei naptárát megküldötte Szeged po!gármesteréhez, dc ezen az udvariassági gesztuson tul, a szürke hétköznapok krónikása ebben a tényben csodálatos harmóniát talál. Az uj magyar szellem Szegedről indult el s annak egyik gyönyörű hajtása most Szegedre tért haza. Egy naptár. Alig nagyobb valamivel nyolcadrétnél, ötvenkét lap, csontszinü krőmópapiron, minden lap jobbsarkábau képek. Azuj Magyaiország alkotóerejének fénymásai, tájak, népviseletek, a magyar föld termékei tükröződnek vissza ezekről a lapokról. Két szegedi kép is van benne, a Körösi-csárda és egy alsóvárosi liáz, a tornácán száradó paprikafüzérekkel. Ha azt mondom, hogy ezek a képek művésziek, ugy érzem, hogy szentségtörést követek" el. mert az utóbbi háromszáz esztendőben minden germán-sablonra azt mondtuk, bogy művészi. Ezek az ötszinnyoinatu képek a fotóművészet és a nyomdatechnika oly kikristá-' lyosodott csúcspontjai, amilyeneket egy-egy ünnepélyes alkalomkor lát az ember, ha nem tudná, hogy ezt a naptárt magyar ember. Boros Sándor tervezte és ezeket a. fotográfiákat Boros Sándor és Balogh Rudolf magyar miivészek készítették. De hogy a Külkereskedőiml Hivatal a magyar exportcikkek propagáld-v sára ilyen nyugateurópai szinvonalat képviselő, művészi naptárt kiadjon, ahhoz el kellett érkeznie annak a férfiúnak, aki ma a bel- és külkereskedelmi politika élén áll s aki Ba-oss Gábor óta először bontotta ki a magyar öncélú kereskedelmi politika magasan lengő zászlóját. (—y) Tiiz a Szentháromságutcában (.1 Dcirnagyarország münka táradtól.) Hétfőni dé'után fél 5 óra tá.'bin tüz ü'.Ött ki a Szentháromság-utca 38. szám alatti háznál, amely a Dobó-örökösök tu'ajdonát képezi. A tüz a Velcsov Mihá'y bérlő lakásrészében keletkezett, ahol a kéménytől lángra'obbznak a beépített gerendák. A tüz a lakás mennyezetére is átterjedt. A tűzről értesiie.ták a tűzoltókat, akik egy piliar.at alatt lokál dltd'c a tílzet. A kár 3 400 pengő, amely bizto iiás révén megtérül. PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. iZEGEO. CSEKONICS és KISS UCCB SARO Pap irtrombita, 1 drb —.10 Szerpentin, 10 drb —.14 Hólabda, 1 csomag —.14 Török sapka • —.14 Konfetti, 10 csomag —.18 Dominó álarc a ' < —.38 Fayence kávés gyermek böjro —.14 Színes csésze aljjal —.48 Fayence kancsó — .98 Fayence fali sótartó —.98 Fayence fonott ko ár —.98 Tá'.garnitura, 3 darabos —.98 Üveg citromprés —.48 Üveg fede'es cukortartó —.68 Üveg mustártartó — .68 Edison vizes pohár, 4 dr.b —.78 Fétfehér préselt vizes pohá", 6 drb — .93 6 személyes üveg tésztáskészlet 2.28 Svájcisze.-ü női sapka Női kuli kalap 1.02 2.48