Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-10 / 7. szám

Kedd, 1959. január 10. DÉL MAGYARORSZÁG 5 Hemzzeigyalászási ügyele as ölöslanács elöli „Meg akart enni minden magyart" a volt fogoly orosz katona (A Dólmagyarország munkatársától.) Tíznapos törvénykezési szünet után hétfőn dé'előtt újból megindult a »tárgyalási üzem* a szegedi törvényszéken. ötöstanács tartotta tárgyalási napját Nóvák Ernödr. elnök vezetésével. Nazajoff Bp'int, volt orosz katona, aki hadifogolyként került ide és a háború után itt rekedt Magyarországon, közben a magyar állampolgárságot is felvette, nem:ctgya1ázás miatt került a törvényszék élé. Nazaroff Csongrádon kocsmai italozás közben gyalázó kifejezésekkel iliette a magyarságot és kijelentette, hogy «megss: minden raoak magyart». A vádlott ittasságával védekezett. V tarvényszék 1 hónapi fogházra ítélte Nazaroífot, de az ité'et végrehajtását az enyhítő körülményekre való tekintettel próbaidőre felfüggesztette. Mészáros Lajos és két fiatalkorú társa, endrődi lakosok azzal követték el a nemzetgyalázás bűntettét, hogy Kohn Károlync házáról novehiber 7-én letéptek és e'égették a nemzetiszínű lobogót. I A vádlottak fiatalságukkal védekeztek és kije- J ientették, méltatlannak tartották Kohnét arra, hogy kitűzze házára a nemzeti lobogót, mert előzőleg hallották, amint zúgolódott amiatt, hogy drága pénzen be kellett szereznie a zászlót, liszkay Loránd dr. ügyész az egyik fiatalkorú ellen elejtette a vádat. Mészáros Lajost a törvényszék 3 napi fogházra itéite tulajdonelleni kihágás cimén, de az itélet végrehajtását felfüggesztette. A másik fiatalkorú vádlott dorgálást kapott. Az Ítélet indoko'á-a szerint a fiatalemberek rosszul értelmezett hazafias felbuzdu'ásbúl égették el a zászlót és cse'ekményük nem a magyar nemzet ellen irányult, hanem olyan személy ellen, aki felfogásuk szerint nem becsülte meg eléggé a nemzeti zászlót. Prókag István almáskamarási lakost izgatással vádolta a törvényszék, mert kocsmai italozás közben az Internacioná'ét énekelte. Mivel a kihallgatható tanuk közül senki sem vallotta eskü alatt, hogy hallotta Prókayt énekelni, a fiatalembert felmentettek az ellene emelt vád alól. ,0 magyar politika tengelyébe a szentistváni gondolatot kell állítani pf1 iá Moftrau Lafos, tiomonnau Tivadar, NUHer Antal és Reibel flihálu a Krisztusi iőazsőgrO', a földreformról, a rendről és a függetlenségről beszélten a kereszténypárt vasárnapi szegedi párivacsoráfán (A Délmagyai ország munkatársától.) A szegedi Egyesült Keresztény Part vasárnap este rendezte meg nagyszámú közönség részvételével pártvacsoráját az Ipartestület emeleti termében. A vacsorán megjelenlek a párt képviselőtagjain kivül vitéz M a k r a y Lajos, Homonnay Tivadar, M ü 11 e r Antal és Reibel Mihály. A vacsorán a NEP tiztagu küldöttséggel képviseltette, magát H u n y a cl' i-V a s Gergely dr. képviselővel az élén. Kiss Gyula ügyvezető-elnök üdvözölte a Keres/Jtéypárt képviselőit, kijelentette, hogy n szegedi kereszténypárt életének uj korszakához érkezett el e látogatás révén. Vitéz Mukray Lajos országgyűlési képviselő emelkedett ezután szólásra. Beszédét Imrédy Béla miniszterelnök Vízkeresztkor elhangzott vigadói beszédének méltatásával kezdte. — A miniszterelnök szavai — mondotta n kereszténypártnak régen követelt igazságai. A Magyar Élet Mozgalmának kibontott lobogójára a krisztusi igazság, a krisztusi szellem van felírva — mondotta —, ezért az Egyesült Keresztény Párt beáll ennek a lobogónak követői sorába. A nemzeti lélekről beszélt ezután vitéz Makray Lajos, a nemzeti lélekről, amelynek két legfőbb formálója a magyar föld és a keresztónvség. — .A kereszténységnek köszönhetjük földünket és azt, hogy a pogányság széthulló életformáiéból nemzeti állammá lettünk. Továbbmenve, a szabadság és a rend azok az ígyütthatók, amelyek nemzeti létünket továbbfejleszthetik. Ennek a rendnek azonban nem ránkparancsolt, rettegésben tartó rendnek kell lennie, hanem szociális rendnek. — A krisztusi gazdasági rend az nz eszköz, amely az embert ehhez hozzásegíti. Beszéde következő részét a földkérdésnek szentelte. — A földbirtok jelenlegi elosztása nem igazságos — mondotta —, igazságosabb elosztásnak kell következnie. Minél több nincstelen magyar életet kell belegyökerezletni az áldott magyar földbe, nemcsak azért, mert megérdemlik ezek a szinmagynr rétegek, hogy földhöz jussanak, hanem mar csak azért is, mert a földbirtokkal rendelkező ember sosem lesz fölforgató cs biztos támaszává válik a társadalomnak. Hangsúlyozta ezután vitéz Makray Lajos, hogy a magyarságnak nem szabad lemondania saját életformáiról. — Ha lemondunk róla és idegen példák nyomán megtagadjuk alkotmányunkat, önállóságunknak, függetlenségünknek sírját ássuk meg. A Dunavölgyében, ahol annyiféle nemzetiség zsúfolódott össze, a népi elvet nem lehet igazságosan alkalmazni. A magyar politika tengelyébe n szentistváni gondolatot kell állítani és ez legven az egyensúlyozó erő a Dunavölgyében is. Külpolitikai orientációnkban olyan nép mellé kell állnunk — folytatta —, amelyekoldalán a szentistváni gondolatot érvényesíteni tudjuk. A politikában nincsenek örök barátságok, csak örök érdekek és a magyar ( nemzet érdekeit nem szabad feláldozni idc!

gen hatalmi törekvések kedvéért. A nagyhatású, lelkes tetszéssel fogadott beszéd után Hunyadi-Vas Gergely dr., a NEP szegedi tagozata.nevében köszönetet mondott a testverpártnak azért, hogv a disz- 1 AZ EMBER ELETE. HA RENDES AZ EMESZTESE szidálás válságos napjaiban a NEP mellé állott, Homonnay Tivadar volt az est következő szónoka. Arról beszélj hogy amikor Magyarország a lengyel-magyar határt követeli, nemcsak a maga érdekében, hanem egész Európa kultúrájának' védelmében kéri ezt. Évszázadokon át a magyarság védte az európai civilizációt és ezt nem pénzért, nem külföldi kölcsönökért tettük. — Olyan Maginot-vonal van itt most is magyar katonákból a bolsevizmus és más szélsőségek ellen — mondotta —, ami Európának egy fillérjébe sem kerül. A továbbiak során arról beszélt, hogy a kereszténypárt harcos alakulat, harcol azok ellen, akik a rend felforgatására törnek és ablakokat vernek be. A közalkalmazottak problémáival foglalkozott ezután, kijelentve, hogy a párt tovább harcol azért, amiért fennállása óta küzd: a közalkalmazottak szerzett jogainak visszaállításáért. Az ifjúság elhelyezkedésének kérdéséről emlékezett meg ezután. A magyar ifjúságnak joga van az élethez — mondotta —, joga van a családalapításhoz, de nincs joga ott kezdeni az éietet, ahol apái végezték. Az ifjúság tartson lelkiismcretvizsgálatot, mérlegelje igényeit és akkor boldog lesz. Miiller Antal n zsidókérdésről beszélt. —• A zsidókérdést a krisztusi igazság jegyében kell megoldani — mondotta. A kereszténypárt ebben a kérdésben arra az álláspontra helyezkedik, amely álláspontot B a n g h a Béla, Ravasz László és' R a f fay Sándor, a keresztény hitfelekezetek főpapjai fejtettek ki nemrégen — ez az, hogyha valakit megkereszteltek, ez még nem teszi kereszténnyé az embert. Nem spekulációból, hanem meggyőződésből keli, sőt, csak igy szabad megkeresztelkedni. Azokat, akik már kisgyermekkorukban megkeresztelkedtek és zsidó szülőktől bár, de kereszténynek születtek, nem szabad kirekeszteni a keresztény világközösségből — mondotta. Reibel Mihály zárta be a beszédek sorát. Megköszönte Szeged keresztény társadalmának a szívélyes fogadtatást és azon reményének adott kifejezést, hogy a legközelebbi választás alkalmával Szeged keresztény társadalma számarányának és vallásos érzületének megfelelően a három közül egy kereszténypárti képviselőt küld a parlamentbe. BÚTOR legoics ODDar Latíf»RpBnflR7p S^NUETK 676)N^L iparosam!. korul m nary-u. 5.