Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-10 / 7. szám

DflMAGYARORSZAG Kedd, 1939.1.10. KERESZTEflY POLITIKAI (IApilap XV. évfolyam 7. szám Rendőri ügyelet Az ma már nem vitás kérdés — a rendőrség államosítása is azt mutatja, a politika tudósai is azt tanítják az egyetemi katedrákon —, hogy a közhatalom rendőri funkciójának megvalósítása álami feladat. Ugy tanitották valamikor Concha Gvőző Budapesten, Kuncz Ignác pedig Kolozsvárt — jól esik ezekre a tiszteletreméltó nevekre emlékezni —, hogy a biztonsági rendészet működésének lényeges alkotó eleme: a társadalmi élet folyósának, rendjének szakadat Tan szemmeltartása. Az már aztán belső, szervezési probléma, diszkrecionális elhatározás kérdése, hogy honnan figyeli a rendőr az ő működését jellemző szakadatlan szemmeltartással a társadalmi élet rendjét. Kiáll-e az útkereszteződésre, avagy elvegyül-e a tárcvigalomban tömegelők közé. A társaság válogatja meg, vájjon elég-e azt diszkréten szemmeltartani, avagy ajánlatos demonstrálni is a rendőr jelenlétét. Mindezeket előre kellett bocsátani, hogy az általunk felvetett kérdés lényegéhez közelebb juthassunk. A rendőri tevékenység közérdekű, állami jellegéből következik, hogy annak minden terhét, költségét az állam viselje. Az már a köztudatba ment ót, hogy ha a p-'gárt az utcán jogtalan, mondjuk testi épségét veszélyeztető támadás éri és rendőrért kiált, a karhatalom nyújtotta védelemért nem jár külön díjazás. De ebből az is következik, hogy még kevésbé iogos és ildomos az életnek beavatkozás nélküli puszta szemmeltartásóért külön díjazást követelni. Szegeden erősen kifejlődött az az abusus, hogy bizonyos társadalmi megmozdulások (táncvigalmak, hangversenyek, előadások) esetén az államrendőrség a polgároktól külön költséghozzá'árulást kér a rendőri szolgálat ellátásáért. Ugy nevezik ezt: ügyeleti d i i. Elvileg nagyon is vitatni lehet ennek a különadónak helyességét. Tagadhatatlan, valami kesernyés mellékize van az állami funkció külön felüldijazásának. Egy pillanatig sem vitattuk, hogy a külön munkateljesítményt, külön pótdíjjal iutalmazhassa az állampénztár. Igy talán nem súrolná a kirendelt rendőr önérzetét sem a táncvigalmak rendezősége által nyögve fizetett ügyelet' iutalom. Ez a szokás — vaijon ki volt emléktáblát érdemlő mepinditó'a? —, amelynek hevessége a város belterületén is alaposan vitatható, egészen tűrhetetlen mértékig burjánzott el a tanyavilágban. Ma már rendszeres velejáróia a tanyai táncvigalmaknak, ho<-»-- oda o városi őrszemélvzet köréhői vezényelnek ki igen költséges ügveletet. Nem egy, számtalan esetben a rendőri ügyelet dija felemészti a táncmulatság összes b e v é t e 1 é t. Ezen lehet csodálkozni, de mint tény, szomorú fokmérője a tanyai nép szegénységének. A kérvénybélveg, a vigalmiadó, a zenejogdij már a ráfizetés rostát terhelik. Ezek az ügveleti dijak kerékkötői a tnnvai nép sok kulturális megmozdulásénak is. T938. április 2I-én az állami költségvetés tárgyalása alkalmával szóbakerült ez a kérdés a képviselőház pénzügyi bizottságóban. Sérelmezték, hogy a szegedi tnnvákon rendszeresítették a rendőri ügyeleti dijat, ezzel szemben azokban a tanyás városokban, ahol a csendőrség teljesít szolgálatot, ügyeleti d i j n i n c s. . Széli József belügyminiszter az 1940. évi költségvetés keretében ígért orvoslást, mert — úgymond — az 1938—39. évi költségvetésben rendőri ügveleti dijak cimén egymillió pengő bevételre számit az államkincstár. Igen kétes érzelmeket vált ki a szegedi tanyák lakosságából ez a megkülönböztetett bánásmód. A leggazdagabb magyar város, Debrecen tanyáin csendőrség tartja szemmel a társadalmi rendet, felügyele ti dij nélkül őrzi a polgárok élet- és vagvonbiz- « tonságát. Az államrendőrség jelenléte az ügyeleti dij árán teszi a szegedi tanyát rangosabbá. I Munkács, január 9. A csehek vasárnapra virradóra ujabb megdöbbentő orvtámadást kíséreltek meg Ungvár és Munkács között, Nagygejőce községnél. Az éjszaka sötétségében megkísérelt betörés ugyancsak kudarcot vallott, bár csak néhány katona tartózkodott a községben. Az orvtámadási kísérletre alarmirozták a falut, rövidesen autón érkezett önkéntesek is felvették a harcot a betörőkkel. A csehek nehéz géppuskákkal voltak felszerelve, de nyolc magyar önkéntes megfutamította a T50 tagu orvtámadó csoportot. A község temetőjében délelőtt 10 óráig tartott a harc a géppuskás csehekkel. Az önkéntesen érkező rongyos gárdisták délelőttre az utolsó csehet is kiverték a faluból. Az önkéntesek között e.gy súlyosabb sebesült van, a betörő csehek halottaikat és sebesültjeiket magukkal vitték. A magyar kormány az ujabb cseh betörési kísérlet után, azonnal ujabb erélyes lépést tett Prágában. A magyar követ közölte a cseh-szlovák kormánnyal a magyar kormány erélyes tiltakozását. A jegyzék követeli, hogy a cseh-szlovák kormány határozott biztosítékokat adjon. A magyar kormány ettől függetlenül megtette az összes szükséges határvédelmi intézkedéseket. A parlamenterek tárgyalásai során a magyar követelések eeyrészét a csehek elfogadták, igy hajlandók kiszolgáltatni a magukkal vitt lakosság és a határőrség három tagját. Ezenkívül a cseheknek vissza kell vonulniok olyan távolságra, ahonnan puskalövésekkel nem érhetik Munkács környékét. Vasárnap este a cseheknél erős csapatösszeA belügyi kormányzatnak feladata volna, hogy az ország egész területén egységessé szervezze meg a biztonsági rendészetnek legalább — a terheit. Az ügyeleti dijaknak aránytalansága, rendszertelensége — igazságtalan és sérti az államrendőrség tekintélyét is. A helyes megoldás utja adva van: azt az egymillió pengős ügyeleti különkiadást a belügyi tárca bevételi tételeinél állami kiadókból kell fedezni. A magyar tanyák a közigazgatás sokezer hiánya mellett értelmetlen, méltánytalan, a közteherviselés elveivel alig indokolható különadók súlya alatt roskadoznak. Ezen a ponton éled fel a törvényhatóság lefaragott autonómiája mellett még érintetlenül hagyott közjogi kincsünk: a jus murmurandi, a morgás és panaszkodás joga. vonásokat konstatáltak. W e 11 s t e i n János prágai magyar követ ezidőszerint szabadságát tölti, engedélyt kapott, hogy szabadságét folytassa mindaddig, amig ezek a kérdések rendezve nincsenek, amig a vizsgálatokat megfelelően le nem folytatták és kielégítő módon be nem fejezték. Wettstein János mindaddig nem tér vissza állomáshelyére, amig ezek a kérdések rendezve nincsenek. A londoni közlés London, január 9. A Reuter Iroda jelenti, hogy az angol kormány a mult hét végén közlést kapott a magyar kormánytól, amelyben a munkácsi cseh határmerényletről tájékoztatta Angliát. A csehektől — hangzik a jelentés —, Anglia mindeddig semmiféle közlést nem kapott az ügyben. A párisi cseh kövei Bonnei-nél Páris, január 9. B o n n e t külügyminiszter hétfőn délelőtt fogadta Ossuczky párisi cseh követet és megbeszélést folytatott vele a munkácsi incidensről. Karmasin "Berlinbe utazóit Pozsony, január 9. Karmasin német kisebbségi államtitkár hétfőn délután Berlinbe utazott, ahonnan a hét vége felé tér vissza Pozsonyba. Maryargyalázó merénylelek Aranyosmaróton és Nyiírán Kassa, január 9. Arnnyosmarótról érkező hirck szerint ismeretlen tettesek január mú-_ Ujabb erélyes lépés Prágában a cseh betörési kísérletek miatt A magyar határőr s visszaverte a cseh és ukrán bandák ujabb orvlámadásál fsanygejőcnél A prágai magyar követ nem tér adáig vissza, mig "Prága elégtételt nem szolgáltat