Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-08 / 6. szám

Vasárnap, 1959. január 8. DÉLM AGYÁR ORSZÁG 9 KU illet a kiszáradt Fehértó földje ? Táblai itélei előtt áll a tömörkényi telepes* utódoknak a Károlyi-örökösök és Csongrád város ellen indított pere (A Délmagyrország munkatársától.) Hatvannégy osztendő távolába nyúlnak vissza annak az évek óta folyó pernek a szá'.ai, amelyet Boda Imre és 83 társa, tömörkényi kisbirtokosok indítottak a Károlyi-család és Csongrád városa elten. A felperesek keresetükben előadták, hogy 1874ben, a: örökváltsdgról szóló törvény életbeléptekor Károlyi Lajos gróf és Károlyi György gróf eladták csanyi birtokukat 266 telepes haszonbérlőnek, az 5 őseiknek. Ugyanennek a szerződésnek feltételei szerint 'Károlyi György gróf eladta kizárólagos tulajdonát képező fehértói birtokát 13 telepes haszonbérlőjének éspedig 32.000 forintban megállapított vá'tságöss.cg ellenében. A vételár a szerződés szerint 6 száza'ékos kamattal együtt 30 éven át egyenlő évi részletekben volt fizetendő. Az igy kötött szerződés azonban csak ideiglenes volt. Az e'adó Károlyi-család kikötötte, hogy a vevők a vételár lefizetése után kapnak adásvételi szerződést. A szerződésileg átvett birtok 228 hold csongrádi ingatlanból és 226 hold 764 négyszögöl területtel felvett Fchértóbál állott. Kiszárad a Fehérlő A tó körű', ame'y az ideiglenes szerződés megkötésének idején még ténylegesen is tó és mocsaras terület volt, keletkezett a pereskedés. Tudni kell ugyanis, hogy az eladott Fehértót annakidején, amikor az eladás történt, nem mérték fel egészében. Csupán a szántóföldi részen történt meg a fö'mérés, a tói résszel, mint használhutallannat, senki ssm törődött. Úgyannyira, hogy a tó le'ekkönyvi'eg is Károlyi György gróf és annak jogutódjai r.evén maradt. Ez a helyzet csak részben vá tozoit meg; amikor 1899-ben Csany községben megkezdődött a betétszerkesztés. Ekkor a szántóíö di rész a Károlyi-család és a telepesek jogutódjai együttes fö lépése folytán a vevők nevére került, bár a vételár nem volt egészen kifizetve. Még mindig ne.n irták azonban a vevők nevére a tavat, ame'y pedig időközöm a Tisza szabályozd a következtében csaknem teljesen kiszáradt és fenekén kitűnő fő d maradt hátra szántófö'di megmüve'és és legeltetés céljára. Megkezdődött a vita: kit illet a íófenék ? A grófi csa'ád tagjai és a telepesek leszármazottai egyaránt igényt tartottak a mintegy 200 holdnyi területre, amellyel azdőtt senki sem törődött, legfeljebb halászat, vagy kenderázlatás cétjá-a használták a jturii birtokosok, de mások is. * A \e,ök, illetve utódaik, mivel ne.n volt birtokukban adásvételi szerződés, nép léptek fel perre', sőt egyesek ujabb ajánatokal te.tek a grófi családnak a tómeder földjének ' megvételére. Újból eladják a Fehérlót És csakugyan a Károlyi-család abban a meggyőzödésben, hogy a kiszáradt tó földje az ő tulajdonát képezi, 1921-ben önkéntes árverést hirdetett a tófenék eladására. Igy került a tó kiszáradt medre Csongrád város, illetve akkor még község birtokába. A község általában 1 métermázsa búzát fizetett a fötd holdjáért és nyomban birtokba js vette azt. Ennek ellenérc a tófenék még a mai napig sem került Csongrád telekkönyvi birtokába, részben, mert föl sem volt mérve és telekkönyvi cg nem volt nyilvántartva, részben pedig, mert ugy'átszik mind az eladók, mind a vevő bizonyta'anságban voltak afelől, hogy csakugyan öle', illeti-e. a föld tulajdonjoga és nem a tömörkényi telepeseket-e? \ telepes kirbirtokosok,*akiket a föld birtohbaLegszebb frizurakreációk a FEMINABAN Legtartósabb tartós ondo'.álás a FEMINABAN Legtöké e'esebb hajfestés a FEMINABAN Speciális vas- és vizondo'álás a FEMINABAN Szép asszony még szebb lesz a FEMINABAN FElYliVf A líaiouwszs/a on Khuö u. 2. vé'.e'c után Csongrád hqtalmi szóval kifxirancso'f a földekről, természetesen tiltakoztak az ingatlan e a:tá ; z ellen. Ügyvédekhez, hatósághoz, fühöz-fá. hoz sza'ndgá tak, dc mivel nem volt a birtokukban semmiféle irat, amellyel jogelődeik vételét bizonyíthatták volna, a jogé lenes eladás e'len siker reményében nem tudtak fellépni. A grófi csa'ád titkárától azonban továbbra is követelték az ügy rendezését, amit az több atkalommal levéli'.cg meg is ígért. Megindul a pör Az ígéret azonban ígéret maradt. Hosszas munka eredményeként aztán végre sikerült megszerezniük telepes utódoknak jogelődeik eredeti szerződését. Ennek birtokában mégegyszer felszólították a Károlyi-családot és Csongrád városát az ügy békés e'intézésére, de amikor a fölszóliiás eredményűim rn'radt, m ginditották a port. Ennek során a felperesek nemcsak azt kérték, hogy a bíróság helyezze őket vissza birtokukba a 200 holdnyi vitás térületen, hanem azt is, hogy az alperesek fizessenek meg nekik e'maradt haszon cimcn 31780 pengőt és még kütön 6816 pengőt, amelyet Csongrád város a Csongrád-Sövényházi Ánnentesitő Társulat rcszcic kisatátitott 10 hold földért knoott. Megvették-e csakugyan Fehérlő! a telepesek? Az 1936-bau megindított pereskedés ügyébea a tárgyalások egész sorát tartotta a törvényszéken Sehwepler János dr. törvényszéki biró A tanuk légióját hallgatta ki a törvényszék. Kihallgatták a telepesek valamennyi jogutódját, a Károlyiörökösöket és Csongrád város néhány tisztvisciőjét A bíróságnak elsősorban azt a kérdést kellett eldönteuic: a Csongrádunk eladott ingatlan az 1871-ben kötött szerződéssel a felperesek jog* elődjének eladatott-e. vagy sem cs hogy ezou szerződés alapján a felpercsok czeu ingatlanra tulajdonjogot és birtokjogot érvényesíthetnek-c. vagy; sem ? Errcvonatkozólag megállapította a törvényszék, hogy eredeti szerződés két részből áll. Az első rész vonatkozik Károlyi • György gróf és Karolyi Alajos gróf közös tulajdonát képezett csanyi birtokra, a második rész pedig kizárólag a Károlyi György tulajdonát képezett fehértói birtokra Az első részben meghatározott birtoktest tulajdonjoga tulajdonképen nem js volt vitás, hiszen az örökáron megvett birtokot a baszoubérlök és azok elődei több évtizeden kérésziül időközönként érdemleges változásokkal megújított haszonbérszerződések alapján folyton haszonbérben bírtak, arra papjakot, templomot, községházát és iskolát építettek, amitől elválasztani őket jogszerint alig volna lehető, az eladók ejre aa összváltságról szóló törvény rendelkezéseit alapul önként elfogadták. A becsatolt okmányok és tanúkihallgatások alapján ugyancsak megállapította a törvényszék, hogy i fehértói birtokra vonatkozó szerződés, amely a' csanyi szerződés okiratában foglaltatolt ugy szól, hogy a Csany községre vonatkozó feltételeket' azon változtatással, hogy a fehértói birlok vételára. 32.000 forint és hogy ezen tartozásnak biztosítására -10 katasztrális holdon dohányt kell termelni, ugy az eladók, mint a haszonbérlők aláírták és ezeknek a pontoknak teljesítésére köte. lezték magukat. A szerződésen rajta van 13 haszonbérlő alairása, valamint az eladók mecbizottjának és a két előttemező tanúnak az aláírása, valamint az eladó Károlyi grófok nyilatkozata, hogy a megbjzottjuk által kötött ideiglenes szerződést jóváhagyják. Megállapította ezután a törvényszék, hogy ennek ellenére a fehértói ingatlant az eladó Károlyi György gróf 1877-ben bekövetkezett halálakor a kagytékkoz leltározták és négy leszármazó örökösének: Károlyi Gyula grófnak, Károlyi Viktor grófnak és Károlyi István grófnak a uevérc vitték át öröklés jogdmén. A bizonyítékok A fehértói ingatlan eladása mellett bizonyít véglegesen az a telekkönyvi iratok mellett elfekvő, ! 1892 január 12-éu kelt meghatalmazás, amely az egyik örökös: Károlyi Tibor gróf részérc szó! és j amelyet Károlyi György grófnak akkor életbenIcvö valamennyi jogutódjai aláirt. A meghatalmazás szerint az aláirók kijelentik, hogy az 1871 julius 12-én kelt ideiglenes szerződéssel néhai Károlyi György örökáron eladta a fehértói telepes gazdáknak a fehérpusztai birtokot 32.000 forint vételáron. Ugyaucsak döntöerejü bizonyítéknak vette a törvényszék a Károlyi-család titkárának: Bagi Antal dr.-nak 1933 május 8-án kelt, Boda Imre váJtságos gazdához intézett levelét. Ebben a levélben a titkár azt irja, hogy szeptemberben Csanvtelekre fos: utaz-