Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-06 / 5. szám

10 DÉT M AGyARDRSZÁG Péntek. T039. afnuár <5. Váth János: SOLT ANY Történatl ragény A Délmagyarország regénye kerékpárosok! Elsőrendű kerékpárokat engedményes árban részletre adom. G-imilist és alkatrészekel Árban kaphat Szántó Sánd Szeged, (Kias D. palota' Kiss u. 2. RÁDIÖ Péntek, tanuár 6 BUDAPEST I. 8: Hanglemezek. 8.40: Hirek. 10; Róni. kat. egyházi ének cs szentbeszéd. 11.20: Görögkatolikus istentisztelet. 12.25: Időjelzés,. 12.35: Operaházi zenekar. 13.10: Világhiradó. 14: Cigányzene. 15: Diákiélóra. 15.30: A vakok Homeros énekkara. 10.10: A szlovákiai és riiszinszkói magyar tanítók munkája. 10.30: Magyar nóták két zongorán. 17.80: Jazz-zene. 18: Mosciski, a lengyel köztársaság elnöke. Előadás. 18.35: Közvetítés a Paramonnt vetitő.böl. 19.05: Hirek. 19.25: Betlehem. Ruszinnyelvii előadás. 19.35: Fleta-hangleme/ek. 20: Spnrtközleniények. 20.10: Constantin abbé. Vígjáték hároiu (elvonásban. 21.10: Hirek, tdőjár.isjelentés. 22: Oelényi József énekel cigányzenekari kísérettel. 23.10: Szalónzcnekar. BUDAPEST TT. 11.18: Hanglemezek. 18.05: Jazz-zene. 18.35: A nagymesterek versenye.- Sakkelőadás. 20: Ének. 20.35: Hanglemezek. 21: Hirek. iigetőversenvercdmények. 21.20: Kamarazene. KASSA. ÍM: Görögkafolikus szentbeszéd. 1120: A ruszinok szomorú karácsonya. 12.05: Magvar müvészlemezek. 1220: Elbeszélés. 17 30: 'Felvidéki hirek. KÜLFÖLD. Bécs. 23: Könnyű és tánczene. Belgrád. 21 óra 30: Népzene. Berlin. 2010: Dalos, zenés tarkaest. Bukarest. 19.35: Közvetítés az operaházból. Drc/itwich. 24: Tánczene. Firenze. 2130: Vonós, könnyű és tánczene. Hamburg. 20: Olasz operaest. Lipcse. 20.15: Filharmonikusok. London Regionul. 22.30: Tánczene. Milánó. 23.15: Tánczene. Prága. 18: Rádió zenekar szólistákkal. Stockholm. 20: T.ebár: Ginditta, ooerctt. Varsó. 21.15: Ilires énekesek lemezei. Srombat, *«nnAr 7 i • . Állandó leadáaolr Budapestről nétköznannton. 5.45: Torna. 7.20: Étrend. 10: Hirek. 12- Déli hamnirsló időjáráejelentés. 12 40: Hirek. 13 20: Idő joJzéa. időjárá-Jelentés 14 40: nirek. étrend, élelmiszerárak. 16.45: Időjelzés, időjárásjelentés. BUDAPEST T. 12.10: Zongoj-atuüsor. 13: Hanglemezek. 16.15: Me>e. 17: Mit. iizen a rádió. 17.35: C'igányzene7.50: Férjhez mehetnek-e ma a lányok. 18.35: A magyar nyelv tisztaságáért. 19.05: Hirek. 19.25: Szalonzene. 21.10: Versek. 20.30: Ké]er Béla-est. 21.40: Hirek, időjárásjelentés. 22: Jnzzhármas. 23,10: Cigányzene, Kalmár Pál énekel. BUDAPEST II. 17: Missziós üzenetek. 18.35: Mezőgazdasági •lóra. 19.25: Orvosi vizsgálat házasság előtt. I tőadás. 20.10: Szalonzenekar. 21: Hirek. 21.20: 1 i/zdalok és táncszániok. KASSA. 11.10: Hanglemezek 11.25: "A hegyvidék költészete. 11.40: Felvidéki hirek. 15.25: Orosz karácsonyi dalok. 1555: Felvidéki hirek. 17: Pusztai emberek. KÜLFÖLD Bécs. Ifi: Kivánsóghangversenv. Belgrád. 2130: Rádiózenekar. Boroszló. 22 30: Tánczene Bukarest. 22.15: Vendéglői zene. Dcutschtandsender 23: Nagy rádiózenekar. Droitwich. 24: Tánczene. Firenze. 1920: Kardalok. Köln 22.30: Könnyű és tánczene. Lipcse 21: Rádióbal. London Régiónál. 1930: Modern zene Amerikából. Milánó. 1715: Szimfonikus hangverseny. Prági. 22.35: Kávéházi tánczene. Varsó. 21: Vegyes hangverseny. ' 40 Árpád felhúzta a szemöldökét s mélyen szemébe nézett az embernek: — Meglátom. s— Kormányos leszek, — Nem bánom. — Ezek az evezősök. — Értetek hozzál — hagyta rájuk. — Hálót, varsát és nyilat s ijat is hoztunk, ha kedved volna halásztatni, vadászni — tette lábai elé a szerszámokat s a fegyvert. •— Mi a neved? — kérdezte Árpád. — Ágoston, szolgálatodra uram. — Nem keleti név. — Nekünk már mindnyájunknak keresztnevünk van. Nagy Károly óta, uram, mindenkit megkeresztelnek. Minden tiz falunak papja van. Valahol, talán Bende, temettek. Harang kongott siratóan. Kormányos s evezősök megemelintették fövegüket. Améknek nem jutott, keresztjelet vont a homlokára. — Sok szláv lakik erTe felé? — A herceg szklává, de mink halászok, vadászok valamennyien szeretjük a szabad foglalkozást és avarok, hunok vagyunk. Árpád és Bulcs beültek a laposfenekü Kajóba. Az evezősök markukban tartották már a rud végét. A kormányos intett süvegével s a tiz pár evező megmerült a vizben. Folvás irányába indultak, a viz is tolta hajójukat, hát gvorsan és repülve siklottak. Szétáradó, majdnem tószerü volt a viz. Kevés volt a sodrása. Csak helyenként iramodott neki. Ott gyenge esése volt. Árpád és Bulcs a hajó oldalában ültek, hoo-v szabadon látassanak előre és hátra. Látta Ároád a Szola-pvöröt. Alig emelkedett ki a körnvezetéből. Látta a változatos növényzetet. A zord kárpáti táj és a végeláthatatlan havaseleii pusztaság után kedves volt ez a dimb-domb vidéb. melyen a Szalap-vörö felé vezették lovaikat. Utóikban halászkunyhók lakói köszöntötték őket. Nem hátmutató szláv alázkodássel, hanem nyiltszivü és nyiltszemü tisztességgel. — Erre felé mindenki tudja már uram, hogy te uralod a környéket. Azt is hírül adtam, hogy ma leusztatunk a Szálán és téged üdvözöljenek, mint uj urukat. Kócsagok számvaltak a kék égre, a nap sugarába. Rózsaszín flamingók tévedtek erre a messze délről. Fekete rucafalka sötétítette el a napot. Seregélyfelhő suhant a nádasba. Az erdő gyümölcsét deszmálta, vagy a nyájakon felcserkedett. Sirályok visongtak, szerkők verekedtek a zsákmányon játékosan. Emlős úszott át a vizén, csak ázott feje látszott ki, de hosszú barázdát hasított maga után s ezüst-arany feslett a napon belőle. Mocsári tölgyeken megszámlálhatatlan madár kárált, cikákolt, borzolódott, marakodott. Féltette a létét. Pedig olyan gazdag világ és olyan alkalmas időjárás szolgált nekik. hogy minden féltékenységért kár volt. A bárka széles és nyugtalan uszályt hagyott maga után. A nap nem győzte színnel behinteni. Ahol sekély volt a viz, felkavargott az iszan. Szürkén, bodrosan. Pár helyen megfeneklettek. Az emberek mesterien neki álltak. Lábukat megfeszítették s az evezőkkel tolták a hajót. — Ugy csúszik, mintha megzsirozták volna a fenekét — nevettek. Az egész uton, mikor neki bátorodtak a magas vendégtől, vidám közbeszólásokkal tarkították az utat és siettették az időt: — Hadd fusson! Azért idő, hogy agyon kell ütni. Nem epe az emberfia, hogy megkeseredjék — váltogatta nyelvükön az elevenen vágó ész játéka egymást. — Hát ezek a mi vérünk. El se tagadhatnák — vidámodott maga a fejedelem is. Pedig eleinte elkedvetlenedett, amért nem jött Pribina meg. Aztán nem is bánta. A sárzóföld képű morva herceg csak povedáljon a szláviai között. Jó ezer evezőmerités után a nadmcderből széles kilátású, bársonykék tenger tárult elébük: — A Balaton! — üdvözölték avar nevén az ugorok. Még nyíltabbra naposodott az arcuk. Derült lélekkel hunyorogtak rá az égi mezőre: — Ez a menk tengerenk! Az azoviai vizek se különbek! — Az már igaz! A márvány tenger görcsös sóstó ehez nézvést — tódított beszédükön Bulcs is. aki járt a görögök megsecitésekor a partján. — Hát az a zegernyés Pontiszi viz. örökké fekete! (Folyt, köv.1 cs tömegbélyeget magas áron veszek. Bélycgkcreskedés, Fogadalmi tempóimnál. MAKÓ i. e. A MANSz kulturestje. A makói MANSz január 11-én délután 5 órai kezdettel tartja közgyűlését, amelyen C s i k y Jánosné alelnök is megjelenik. A közgyűlés után 7 órai kezdettel a vármegyeháza nagytermében kullurestet rendeznek. A kulturesten szerepei Kisparti János dr. szegedi tanKeriiieli főigazgató és Bcllc Ferenc dr., a szegedi városi zenede igazgatója. A makói cselédvásár. Január clse.ic óti máig tartott az „emberpiac" Makón. A gazdasági eves munkára elszegődő férfinépek ;gvermekek, legények, emberek most cseréin0!;, vagv vállalnak helyet s a város főterén, a Korona előtt nap-nap után reggeltői délig áll a sürgés-forgás, alkudozás az „emberpiacon". A cselédvásár jelentőségét és izgalmát csak növelte az idén az a körülmény, hogy január elsejével lépett életbe a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló törvény, amely kötelezővé teszi a munkaadónak, hogy a biztosítási könyvecskét is megkövetelje a munkástól, arra valóságának egyéb körülményei mellett. A cselédvásár bérei általában emelkedő tendenciát mutattak. A 11 éves kanászfiu 7 mázsa búzát, 2 alsó- és felsőruhát, lábbelit, egy kocsi tüzrevalót, 3 kiló szappant és egy malacot számolt össze és kanott is egy évi szolgálata ellenértékéül. A 11—16 éves béresfiu már 10 mázsa búzát s 40—50 pengő készpénzt is követelt a ruha, szappan és malaeiárandóság mellett. A 20 évesnél idősebb béres 20—25 mázsa búzát, ruhát, lábbelit s 50—100 pengő készpénzfizetést is megkért a gazdáktól. Anvakönwl hirek. Házasságra ielentkeztek: Balázs Sándor Gazdag Erzsébet Viktóriával Elhallak: Dombi Emil 1 nanns és Erdei Sándor l9 éves apátfalvi lakos ;i kórházban. Gyenae te^es bárány a mai naptól állandóan kapható Va éria-léri húspiacon, Szeaedi János i uh vágó-